Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "capitation" x
Clear All

Absztrakt:

Az alapellátás terén olyan strukturális változtatás szükséges, amely nem teljes rendszerében változtatja meg az egészségügyi alapellátást, hanem lehetővé teszi, hogy a rosszabbul ellátott területeken – elsősorban kistérségi szinten – lehetővé váljék más gyakorlatok alkalmazása. Az erőforrások koncentrálása, az egészségügy finanszírozása kihívást és fejtörést okoz a politikusok és szakmapolitikus számára. Az 1990-es évek kezdetén, a rendszerváltás idején, az egészségügy átalakítása az alapellátással kezdődött. A kezdet a házi/családorvoslás volt, a finanszírozás gerincét a szabad orvosválasztásra alapozott korkorrigált fejkvóta képezte. A biztosítói juttatás ezzel együtt vegyes rendszerű lett. Ezt sok pró és kontra vélemény kísérte és kíséri jelenleg is, de az alapgondolat kiállta a próbáját: az európai jellemzőket és a magyar helyzetet áttekintve, a háziorvosi tételes betegforgalmi jelentések adatai alapján és az ezt megelőző években történt kutatások eredményeit elemezve igazolja a kapitációalapú finanszírozás helyességét, és vélelmezi, hogy e módszer, mint alap, egyszerű, manipulálhatatlan, kevés terhet ró a szolgáltatóra és a biztosítóra, és kis költségekkel jár. A realitásokra is figyelemmel végső soron az ellátás optimalizálását eredményezheti. Orv Hetil. 2019; 160(27): 1057–1063.

Open access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access

Nagy B. Risk adjustment for further development of the capitation based resource allocation in Hungary – development of a resource-allocation model based on capitation. PhD thesis. [Kockázatkiigazítás az

Restricted access

. (2001): Capitation Funding in the Public Sector. Journal of the Royal Statistical Society Series A Statistics in Society 164: 217–257. Carr-Hill R. Capitation Funding in the Public

Restricted access

A háziorvosok díjazása többnyire a fejkvótán vagy teljesítményükön, néhány országban ezek kombinációján alapszik. Munkájukról beszámolókat, jelentéseket készítenek, amelyek a beteg azonosító adatait, a felállított diagnózist és az alkalmazott kezelést tartalmazzák, a közleményben országonként részletezve. Mindezeken kívül a vényírás sajátosságait, a felírt gyógyszerek térítését, valamint a szakorvosi konzíliumokra vagy a kórházba való utalás adminisztratív kötelezettségeit is elemezték. Az európai és hazai előírásokat összehasonlítva megállapítható, hogy a magyar jelentési kötelezettségek esetenként gyakoribbak, általában sokkal részletesebbek, gyakran egymást átfedők, és a kért adatok célja és szükségessége nem mindig érthető. Az adminisztratív feladatok a kuratív tevékenységre fordított időt jelentősen csökkentik, nagyfokban gátolják a háziorvos kapuőrfunkcióját, prevencióra pedig szinte egyáltalán nincs idő. Hivatalos verzió hiányában az alkalmazott háziorvosi software-ek száma túl sok, minőségük eltérő, egymással nem kompatibilisak. Az adminisztratív feladatok és a jelentési kötelezettségek felülvizsgálata indokolt lenne, célszerűen csak azon adatokra szűkítendően, amelyeknek epidemiológiai és/vagy lényeges gazdasági konzekvenciája van, jobban figyelembe véve az adatvédelmi szempontokat is.

Restricted access