Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • "cardiovascularis szövődmények" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Sztanek, Bernadett Balogh, Ágnes Molnár, Eszter Zöld, Nóra Tóth, András Áron Jakab and György Paragh

Absztrakt:

Bevezetés: Világszerte jelentősen növekszik a cukorbetegség előfordulása. A distalis típusú szenzomotoros polyneuropathia (DSPN) a leggyakrabban előforduló és a legkorábban kimutatható microvascularis szövődmény, mely változatos klinikai megjelenése és sokszor atípusos tünetei miatt gyakran csak a cukorbetegség előrehaladott stádiumában kerül felismerésre. Célkitűzés és módszer: Munkánk során 431 beteg adatait dolgoztuk fel, akiket 2011 és 2018 között a Debreceni Egyetem Diabeteses Neuropathia Centrumában vizsgáltunk Neurometer® segítségével, és összefüggéseket kerestünk a különböző szív-ér rendszeri és microvascularis szövődmények (retinopathia, microalbuminuria), a laboratóriumi paraméterek és a DSPN súlyossága között. Eredmények: A betegek átlagéletkora 63,4 év, 62%-uk nő volt, 92%-uk 2-es típusú cukorbetegségben szenvedett. A cukorbetegség fennállásának átlagos ideje 13,7 év volt. Cardiovascularis betegség a betegek 42%-ánál volt ismert. A microvascularis szövődmények közül a retinopathia előfordulása 12% volt, perzisztáló microalbuminuria a betegek 16%-ánál volt igazolva. A vizsgált betegek 19%-ánál a típusos DSPN-panaszok ellenére sem tudtunk idegi károsodást kimutatni; 49%-ban enyhe fokú, 19%-ban közepes fokú és 13%-ban súlyos fokú neuropathia volt kimutatható Neurometer® segítségével. A cukorbetegséggel összefüggő idegi károsodás kifejezettebb volt diabeteses retinopathia (p<0,001) és perzisztáló microalbuminuria esetén (p<0,001), e microvascularis szövődmények előfordulása összefüggést mutatott a DSPN súlyosságával. A cardiovascularis szövődmények megjelenése nem mutatott korrelációt a perifériás idegkárosodás mértékével, és nem találtunk összefüggést a DSPN súlyossági foka és a cardiovascularis betegségek előfordulása között. Következtetés: Eredményeink alapján a diabeteses neuropathia progressziója előre jelezheti az egyéb microvascularis szövődmények megjelenését 2-es típusú cukorbetegségben, adataink azonban nem mutattak összefüggést a cardiovascularis betegségek kialakulásával. A Neurometer® segítségével végzett perifériás idegrendszeri vizsgálat alkalmas a DSPN követésére és a neuropathia súlyosságának megállapítására. A cardiovascularis kockázatot az autonóm idegrendszeri funkciót vizsgáló Ewing-féle reflextesztek segítségével jobban meg tudjuk ítélni cukorbetegeinknél. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1243–1251.

Open access

Absztrakt:

A diabetológiai szakmai közvélemény a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok utánkövetéseiből levonható megfigyeléseket – a számos zavaró, potenciálisan torzító körülmény ellenére – fontosnak tartja. A metabolikus memória, metabolikus örökség fogalmának megismerése nyomán – többek között – ezért törekszünk a diabetes felismerésétől kezdődően a minél tökéletesebb glykaemiás kontroll elérésére, tudva azt, hogy ennek a ténykedésnek késői kedvező hatására is számíthatunk. Az évekkel ezelőtt végzett klinikai hatékonysági vizsgálatoktól eltérően a jelenleg zajló, hatósági előírás nyomán indított, az új, innovatív antidiabetikumok cardiovascularis biztonságosságát megítélő vizsgálatok célja és módszertana merőben más. A már lezárult 10 ilyen klinikai tanulmány lehetővé teszi, hogy a biztonságossági vizsgálatokkal kapcsolatban egyedi érdekességek mellett általánosságok is megfogalmazhatók legyenek. A jelek arra utalnak, hogy a diabetológiában a cardiovascularis szövődmények alakulását megítélő randomizált, kontrollált, utánkövetéssel kiegészített hatékonysági vizsgálatok korszaka lezárult, szemben a cardiovascularis biztonságossági vizsgálatokkal, amelyekből jó néhány tanulmány befejezése az elkövetkezendő években várható. Orv Hetil. 2018; 159(16): 615–619.

Restricted access

Absztrakt

Az összefoglaló célja az inhalációs antikolinerg szerek cardiovascularis veszélyének tárgyalása krónikus obstruktív tüdőbetegségben. A tiotropium-használat adatainak néhány metaanalízise felvetette ilyen mellékhatások (arrhythmia, angina, szívinfarktus stb.) fokozott lehetőségét. Az összefoglaló áttekinti a retrospektív adatbázis-feldolgozásokat, a randomizált kontrollcsoportos vizsgálatokat és a klinikai vizsgálatok metaanalíziseit. Az adatbázis-vizsgálatok eredményei inkonzisztensek. A legtöbb klinikai vizsgálatban a cardiovascularis mellékhatások incidenciája azonos volt az aktív kezelésű és a placebocsoportban, jellemzően azoknál a betegeknél is, akik előzőleg cardiovascularis betegségben szenvedtek. A metaanalízisekben kevés a bizonyíték vagy egyáltalán nincs arra nézve, hogy összefüggés van az antikolinergek és a cardiovascularis tünetek között. A szerző áttekinti a humán szív kolinergreceptor-altípusait és funkcióját, a szívműködés ezen receptorok útján történő autonóm szabályozását, ezek lehetséges szerepét és az inhalált antikolinerg szerek farmakokinetikai tulajdonságait. Megállapítja, hogy nincs bizonyíték az inhalációs antikolinerg szerek fokozott cardiovascularis ártalmára. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1246–1252.

Restricted access

Absztrakt:

Az antihyperglykaemiás (antidiabetikus) kezelés és a diabetes idült szövődményeinek alakulása régóta a diabetológiai kutatások előterében áll. A glykaemiás kontroll és a szövődmények kialakulásának összefüggése terén alapvető ismeretekhez jutottunk az 1-es típusú diabetesben szenvedők körében végzett DCCT (Diabetes Control and Complications Trial), illetve a 2-es típusú cukorbetegek körében folytatott UKPDS (United Kingdom Prospective Diabetes Study) alapadatainak és utánkövetésének publikációjakor. A két, úgynevezett „mérföldkő”-tanulmányon túlmenően a szakirodalomban több olyan randomizált, kontrollált, nagy klinikai vizsgálat lelhető fel, amelynek obszervációs jellegű utánkövetését szintén megvalósították. Ezek a megfigyelések – többek között – megalapozták a metabolikus memória, illetve a metabolikus örökség fogalmát. A közlemény az áttekintett vizsgálatok fontosabb eredményeit összegzi. Orv Hetil. 2018; 159(15): 575–582.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Bencze and Károly Rácz

Az acromegalia a növekedési hormon túltermelése következtében kialakuló endokrin kórkép, amely jellegzetes külső és szervi elváltozásokkal jár. Az esetek döntő többségét a hypophysis növekedési hormont termelő daganata okozza. A betegek morbiditásában és mortalitásában meghatározó jelentőségűek a cardiovascularis szövődmények, amelyek már a kórkép korai fázisában kimutathatók. A szerzők közleményükben az acromegaliás cardiomyopathia jellegzetességeit tekintik át. Orv. Hetil., 2011, 152, 1875–1878.

Open access

A megelőzés szempontjából rendkívül fontos a gyermekkori elhízás kivédése, mivel a gyermekkorban felszaporodó extra zsírszövet a későbbiekben olyan metabolikus folyamatokat alapoz meg, amelyek kedveznek a 2-es típusú diabetes mellitus kialakulásának, valamint gyorsíthatja a cardiovascularis szövődmények kialakulását. Aki élete egy szakaszát túlsúlyosként éli meg, önkéntelenül szembetalálkozik a társadalmi stigmatizáció olyan formáival, amelyek idővel negatív hatással vannak az önértékelésre. A prevenció alappillére az egészséges táplálkozás és az életkorhoz viszonyított arányos fizikai terhelés, amelynek eredményeként megvalósulhat az élettani energia-egyensúly. Orv. Hetil., 2013, 154, 1256–1260.

Restricted access

macroangiopathy – cardiovascular complications in diabetes mellitus. [Macroangiopathia diabetica – cardiovascularis szövődmények diabetes mellitusban. A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve.] Diabetol. Hung

Open access

Az ultrahangvizsgálat egyszerű, könnyen hozzáférhető módszer az abdominalis zsírvastagság meghatározására. Irodalmi adatok alapján az ultrahanggal nyert abdominalis zsírvastagság értékei jól korrelálnak az abdominalis zsírmennyiség „gold standard”-jének számító komputertomográfiával végzett mérésekkel. Az abdominalis zsírmennyiség fontos adat az elhízás cardiovascularis kockázatának előrejelzésében. A szerzők vizsgálatukban keresték az elhízás mindkét kockázati tényezőjének, a zsírmáj és a cardiovascularis szövődmények előrejelzésének lehetőségét ultrahanggal. Ezért 201 betegben meghatározták az abdominalis zsírvastagságot és a máj ultrahang-attenuációját, és korrelációt kerestek közöttük, valamint egyéb, a kockázatokra utaló paraméterekkel. Szignifikáns (p<0,001) összefüggést találtak az abdominalis zsírvastagság és a bioimpedanciával mért visceralis zsírterület, valamint a testtömegindex között, azonban nem volt összefüggés az abdominalis zsírvastagság és a máj attenuációja, valamint a lipidértékek között. Vizsgálataik alapján megállapítható, hogy az abdominalis zsírvastagság mérése alapján következtetni lehet az intraabdominalis zsír mennyiségére, valamint arra is, hogy a zsírmáj, amit a magas ultrahang-attenuáció jelez, nem feltétlenül jár együtt a visceralis zsírmennyiség növekedésével. Orv. Hetil., 2010, 39, 1580–1584.

Restricted access

A járványszerű méretet öltött cukorbetegség a cardiovascularis szövődmények kialakulásának fontos kockázati tényezője. A bal kamrát érintő diasztolés elégtelenség a szisztolés elégtelenséget megelőzendően a diabéteszes cardiomyopathia legelső, preklinikai megnyilvánulási formája. A kezdeti szakaszban szoros anyagcserekontrollal ezek az elváltozások még visszafordíthatók, azonban a szervi szinten is megjelent elváltozások maradandóak, és a cukorbetegekben hozzájárulnak a szívelégtelenség fokozott kockázatához. A Doppler-echokardiográfia megbízható adatokkal szolgál a diasztolés és szisztolés működés különböző szakaszaiban. A mitralis beáramlást jellemző pulzatilis szöveti Doppler és a transmitralis beáramlás kombinációja klinikai szempontból hasznos lehet a bal kamrai töltőnyomás adatait illetően, valamint a Doppler-beáramlás pszeudonormális mintázatának felfedésével, amely a súlyos szívelégtelenséghez vezető folyamat sarokköve. A továbbiakban összefoglaljuk a cukorbetegséggel és cardiovascularis szövődményeivel kapcsolatos ismereteket, ezek klinikai jelentőségét, illetve az echokardiográfia szerepét a betegség kapcsán kialakult diasztolés szívelégtelenség detektálásában.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barna Babik, Ferenc Peták, Szilvia Agócs, Ivett Blaskovics, Endre Alács, Kinga Bodó and Roberta Südy

Absztrakt:

A diabetes mellitus magas vércukorszinttel járó krónikus metabolikus kórelváltozások heterogén csoportját jelöli. A diabetes az élethosszig tartó kezelés, gondozás és a markáns cardiovascularis szövődmények medicinális, szociális, társadalmi következményeinek ellátása vagy éppen el nem látása miatt az egyik leginkább költségigényes megbetegedés, az egészségügyi erőforrások 2–20%-át foglalja le. Cardiovascularis profilú belgyógyászati és sebészeti betegellátó rendszerekben a cukorbetegek aránya a 30–40%-ot is elérheti. Diabetes mellitusban a hyperglykaemia, az inzulinrezisztencia és a megváltozott lipidanyagcsere kóros metabolikus miliőt teremt. Az endothelsejtben kóros biokémiai, sejt- és szöveti szintű elváltozások alakulnak ki, melyek endotheldiszfunkcióhoz, majd a micro- és a macrovascularis keringés károsodásához vezetnek. Diabetes mellitusban thrombocytadiszfunkció is kialakul, mert a glükóz a vérlemezkék sejtmembránján is inzulinfüggetlen transzporterrel jut át. A vérplazmaalvadási faktorok koncentrációja a gyulladásos folyamatok miatt megemelkedik, és fenotípusuk az oxidáció, nitrolizáció, glikáció miatt megváltozik. Cukorbetegségben tehát direkt és indirekt hatások következtében a prothromboticus folyamatok erősödnek, az antithromboticus tendenciák gyengülnek, ez a haemostasis kóros thrombogen eltolódásával jár. Az endotheldiszfunkció és a haemostasis egyensúlyvesztésének „from bench to clinical basics” ismeretei megteremtik a lehetőséget, hogy alaposan meg tudjuk érteni a terápiás lépéseket, melyek áttekintése egy következő munka feladata lesz. Orv Hetil. 2018; 159(33): 1335–1345.

Restricted access