Search Results

You are looking at 1 - 10 of 45 items for :

  • "cardiovascularis betegségek" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Németh, Péter Kustán, Ádám Németh, Zsófia Lenkey, Attila Cziráki, István Kiss, Endre Sulyok, and Zénó Ajtay

Absztrakt

A szív-ér rendszeri megbetegedések világszerte a leggyakrabban előforduló betegségek. Felelősek a globális halálozás egyharmadáért, vezető okai a rokkantságnak. A prevenció különböző szintjeinek hatékony kockázatbecsléssel együtt történő alkalmazása sokat javított a fent említett statisztikai adatokon. A klasszikus kockázati tényezőkön alapuló kockázatbecslés az utóbbi időben számos új markerrel egészült ki. Ilyen biomarker az aszimmetrikus dimetilarginin, amely a nitrogén-monoxid-szintáz endogén kompetitív inhibitora. Emelkedett szintjét leírták többek között elhízott, dohányos, hypercholesterinaemiás, hypertoniás, diabeteses betegcsoportokban. Irodalmi adatok szerint az aszimmetrikus dimetilarginin képes jelezni az atherosclerosis megelőző állapotának tartott endotheldiszfunkciót. Számos nagy betegszámú kutatás talált pozitív összefüggést a magasabb aszimmetrikus dimetilarginin koncentráció és a coronariabetegségek kialakulása, illetve a már meglévő coronariabetegség progressziója között. Egy 3000 fős beteganyagot vizsgáló tanulmány szerint az aszimmetrikus dimetilarginin független kockázati faktorként önmagában is képes előre jelezni a cardiovascularis okokból bekövetkező halálozást a coronariabetegségben szenvedők körében. Jelen írásukban a szerzők összefoglalják az aszimmetrikus dimetilarginin cardiovascularis betegségek előrejelzésében betöltött szerepét, és hangsúlyozzák kiemelt fontosságát a cardiovascularis prevencióban. Orv. Hetil., 2016, 157(13), 483–487.

Restricted access

Absztrakt:

Az Európai Unió (EU) által előírt jogharmonizációs kötelezettségekkel összhangban valamennyi tagországnak ugyanazon elveknek megfelelően és azonos értékelési rendszer szerint kell megítélnie a vezetői engedélyek egészségügyi elbírálását. A 2016/1006. számú EU-direktíva alapján valamennyi tagországnak legkésőbb 2018 januárjától alkalmaznia kell az egységes egészségügyi elbírálást a járművezetői engedélyek elbírálásakor, így ez hazánkban is életbe lépett 2018. január 12-én. A hazai aktuális törvényi szabályozás legfontosabb forrásdokumentuma a 2013-ban közzétett szakértői konszenzusdokumentum, a „New Standards for Driving and Cardiovascular Diseases”. Ez a járművezetést befolyásoló cardiovascularis betegségeknek a szakértői értékelése, melynek fontosságát az is adja, hogy az érvényben lévő magyar törvényrendelet is erre hivatkozik. Összefoglalónkban az aktuális törvényeknek megfelelően, a napi munkát segítő gyakorlati útmutatót adunk a gyakori cardiovascularis kórképek járművezetői engedélyre vonatkozó megítéléséhez. Orv Hetil. 2019; 160(10): 370–377.

Open access

Évtizedek óta ismert, hogy a lipoprotein(a) összefüggésbe hozható a cardiovascularis betegségek fokozott előfordulásával, azonban csak az utóbbi évek kutatásai alapján kezdjük megismerni a fiziológiás és az érrendszeri betegségek kialakulásában játszott szerepét. A szerzők részletesen foglalkoznak a lipoprotein(a) fiziológiás szerepével, a magas lipoprotein(a)-szint okaival, annak csökkentési lehetőségeivel, illetve a lipoprotein(a) és a cardiovascularis betegségek közötti kapcsolattal. Orv. Hetil., 2014, 155(16), 607–614.

Restricted access

Absztrakt

A cardiovascularis betegségek jelentik világszerte a korai halálozás fő okát annak ellenére, hogy elsősorban a gazdaságilag fejlett országokban a cardiovascularis mortalitás az utóbbi évtizedekben jelentős csökkenést mutat. Ez a csökkenés részben a modern gyógyszeres és eszközös kezelésnek, részben a hatékony prevenciós intézkedéseknek köszönhető, mint például a koleszterin- és vérnyomáscsökkentés, valamint a sikeres dohányzás elleni stratégiák. Ugyanakkor a kedvező tendenciát ellensúlyozza az elhízás és ezzel párhuzamosan a 2-es típusú cukorbetegség terjedése. Ezek megfékezésében is a sikeres életmódváltás a legalapvetőbb tennivaló. A jelen összefoglaló közleményben a szerzők áttekintik a legutóbbi európai prevenciós irányelv alapján a cardiovascularis prevenciós stratégiákat és elérendő célokat, a legfontosabb életmódbeli javaslatokat, és a már kialakult betegség esetén a szekunder prevenciós gyógyszeres kezelési lehetőségeket. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1526–1531.

Restricted access

A váci Jávorszky Ödön Kórházban végzett retrospektív, utánkövetéses vizsgálatba a szerzők 109 teljes csípőízületi endoprotézis beültetésén átesett beteget vontak be. Módszer: Az alkalmazott kérdőíves módszer tartalmazta az EQ-5D életminőségi mutatókat, a betegségre jellemző Western Ontario and McMaster Universities Ostoearthritis Indexet (WOMAC) és a műtét előtti és a műtétet követő 5. év egészségi állapot jellemzőit. A társbetegségek súlyosságát a klinikai kép és a gyógyszeres terápia alapján rangsorolták. A betegek az 5. évben szubjektíven is értékelték globális egészségi állapotukat. Eredmények: Bár a WOMAC értéke szignifikánsan javult a vizsgált periódusban, azonban – szemben az EQ-5D változásával – ez nem befolyásolta a betegségérzetet. A társbetegségek közül kiemelkedő jelentőséggel bírtak a cardiovascularis betegségek, mivel előfordulási arányuk és progressziójuk szorosan összefüggött a betegek szubjektív egészségérzetével. Következtetés: A vizsgálat alapján számítani kell rá, hogy a jelentős mértékű hypertonia, ischaemiás szívbetegség vagy szívelégtelenség még sikeresen elvégzett csípőízületi protézis beültetése esetén is kedvezőtlen hatású a betegségérzetre. Orv. Hetil., 2011, 152, 464–468.

Open access

Napjainkban az alvászavarokat is a jelentős krónikus betegségek közé sorolhatjuk, tekintettel hosszú távú élettani és pszichoszociális következményeikre, életminőségre gyakorolt hatásukra. A nyugtalan láb szindróma 5–10%-ban fordul elő a felnőtt lakosság körében. Gyakori, mégis aluldiagnosztizált kórkép, amelynek a következményei nem elhanyagolhatóak. A betegek túlnyomó többsége insomniában szenved, amelynek következtében romlik nappali teljesítményük, életminőségük. Bár a nyugtalan láb szindróma az alvászavarok közé tartozik, nem csak az alvás minőségét befolyásolja. A kellemetlen szenzoros tünetek a betegek mindennapi életére is hatással vannak. Az utóbbi időben vált ismertté, hogy a nyugtalan láb szindróma a népegészségügyi szempontból vezető helyen álló cardiovascularis betegségekkel is kapcsolatot mutat. Orv. Hetil., 2011, 152, 259–266.

Open access

A vizsgálat célja annak tanulmányozása, hogyan valósul meg a nagy rizikójú egyének és a cardiovascularis betegek gondozása egy családorvosi praxisban. A vizsgálat tárgyát képező családorvosi körzetbe 1296 lakos tartozik. A praxis adatainak áttekintése során megállapítottuk, hogy a primer és szekunder prevenció szempontjából 883 (68%) egyén gondozására lett volna szükség nagy rizikószint vagy valamilyen betegség miatt. A ténylegesen gondozattak száma 831 fő (94%), ami azt jelenti, hogy a gondozásra szoruló egyének mindössze 6%-át nem sikerült e tevékenységbe bevonni. A nagy kockázatú betegek 56,2%-a túlsúlyos, 26,0%-a elhízott, 19,4%-a aktív dohányos. Minden negyedik érbeteg (24,2%) aktív dohányos. A nagy kockázatú betegcsoport túlnyomó többsége (83,5%) fizikailag inaktív életmódot folytat. Az igen nagy kockázatú csoportban a betegek 31,5%-a, a nagy kockázatúak 23,0%-a érte el a III. Konszenzus Konferencia által meghatározott lipidcélértékeket. A hypertonia miatt kezeltek 61,1%-a, a cukorbetegek 64,6%-a érte el a kívánatos célértékeket. Megállapítható, hogy a vizsgált családorvosi praxisban a lakosok kétharmada gondozásra szorul. A cardiovascularis szempontból gondozást igénylő populáció döntő többségét sikerült e tevékenységbe bevonni. A gondozás jelenlegi lehetősége elégtelen az életmód kedvező irányú befolyásolására, ezt tükrözi a dohányzók, a túlsúlyosak és a mozgásszegény életmódot folytatók magas száma. A diabetes és a vérnyomás optimális kezelésének aránya lényegesen magasabb az eddig közölt értékeknél, a hyperlipidaemia kezelésének eredményessége megfelel az irodalmi adatoknak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztián Vörös, Károly Cseh, and László Kalabay

A máj által termelt fetuin-A (eredeti nevén α2-Heremans–Schmid-glikoprotein) szerteágazó funkciókkal bíró molekula. Bár negatív akutfázis-fehérje, szerepe a szubklinikus gyulladásban vitatott. Gátolja az inzulinreceptor autofoszforilációját, szérumkoncentrációja korrelál az inzulinrezisztenciával. A zsírsejtek működészavarát okozza. Szérumszintje összefügg az elhízással és a nem alkoholos zsírmájbetegséggel. Bár ezen tulajdonságai alapján azt várnánk, hogy az atherosclerosis progresszióját segíti, cardiovascularis betegségekben játszott szerepe ennél összetettebb. A fetuin-A a szöveti és a vascularis kalcifikáció természetes gátlómolekulájaként az atherosclerosisban védő szerepet tölt be. A szerzők a fetuin-A artériakalcifikációban és cardiovascularis betegségekben betöltött szerepét és prognosztikai értékét tekintik át, kitérve az ellentmondásosnak tűnő irodalmi eredmények magyarázatára és a lehetséges jövőbeni kutatási irányokra is. Orv. Hetil., 2014, 155(1), 16–23.

Open access

Az elmúlt három évtizedben a natriureticus peptidcsalád számos tagját izolálták. Működésük, élettani szerepük újabb részletei váltak világossá. A natriureticus peptidek polipeptidprekurzorokból jönnek létre és endogén rendszerként a szervezet folyadékhomeosztázisának szabályozásában tevékenyek az idegrendszerrel és más hormonokkal együtt. Ennek az egyensúlynak a sérülése az endothel működésének és a bal kamra funkciójának a zavarához vezet, súlyos szövődményeket okozva. Számos cardiovascularis kórképben a diagnózis felállítása és a prognózis mellett terápiás eszközként is szerepet játszanak. Újabban praeeclampsiában is leírták a BNP plazmaszintjének emelkedését. További vizsgálatok segíthetnek a natriureticus peptidek szerteágazó működésének megértéséhez és klinikai felhasználásához. Orv. Hetil., 2011, 152, 1025–1034.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: János Fehér, Illés Kovács, and Balacco-Gabrieli Corrado

Általános tapasztalatok szerint az iparosodott országok lakosságának döntő többsége krónikus D-vitamin-hiányban szenved a megváltozott életmódi sajátosságok miatt. Újabb kutatások szerint a csontanyagcserére kifejtett hatása mellett a D-vitamin meghatározó szerepet játszik számos alapvető sejtfunkcióban is, mint az osztódás, differenciálódás és anyagcsere. Ezzel magyarázható, hogy az alacsonyabb D-vitamin-szint növeli számos, egymástól jelentősen különböző betegség kockázatát – többek között a fertőzéses, autoimmun, neurodegeneratív és cardiovascularis betegségekét –, valamint a diabetes, az osteoporosis és a daganatos betegségek kialakulásának valószínűségét. Klinikai tapasztalatok szerint megfelelő D-vitamin bevitelével jelentősen csökkenthető ezeknek a betegségeknek a kockázata, illetve kimenetele. Becslések szerint általános alkalmazás esetén ez körülbelül 10% megtakarítást eredményezne az egészségügyi kiadásokban. A tartósan nagy adag D-vitamin helyett azonban a nemkívánatos mellékhatások elkerülésére ajánlatosabb a szinergetikus hatású A-vitaminnal és az ómega-3 telítetlen zsírsavakkal kombinált alacsonyabb dózisú D-vitamin alkalmazása, mint a csukamájolaj. Orv. Hetil., 2011, 152, 323–330.

Open access