Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "case-mix index" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Gyula Marada, Ákos Nagy, Andor Sebestyén, Antal Zemplényi, Márta Radnai, and Imre Boncz

Absztrakt:

Bevezetés: Hazánkban az arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok száma és szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a maxillofacialis aktív fekvőbetegosztályok aktuális teljesítménymutatóinak a bemutatása, valamint e mutatók alapján az ellátóhelyek összehasonlítása. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által leszerződött, illetve finanszírozott ágyak számát vettük alapul. Az összevetéshez használt teljesítményadatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékeltük: az ágyszámok megoszlása intézeti típus szerint, a finanszírozási esetek száma, a súlyszám összege, a case-mix index, az elszámolt ápolási napok száma, az ágykihasználtság, valamint az átlagos ápolási idő. Eredmények: A vizsgált időszakban az aktív ágyak 40%-a (65) volt egyetemi klinikán. Ehhez hasonló megoszlást mutat a finanszírozási esetek száma is. Az egyetemi klinikákon magasabb a súlyszámösszeg, és a case-mix index értéke is. A arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok ágykihasználtsága (45,75%) elmarad az országos átlagtól. Következtetés: A vizsgált időszakban az indikátorok az egyes intézményeknél jelentős eltéréseket mutattak. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447–453.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Magyarországon 2012-ben átalakításra került az intenzív osztályok hálózata. Elkülönítették a multidiszciplináris osztályokat az őrző, megfigyelő jellegű osztályoktól. Célkitűzés: A szerző elemezte a megmaradó intenzív osztályok egyes mutatóit. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisában a 2000–2015-ben jelentett adatokat vizsgálta a szerző. Eredmények: Az átalakításnak köszönhetően 20%-kal csökkent az intenzív osztályok és 10%-kal az intenzív ágyak száma. Ennek következtében mind az esetösszetételi mutató, mind a lélegeztetett napok aránya számottevően emelkedett. Az átalakítás következtében a közvetlenül az intenzív osztályokról hazaengedett betegek aránya jelentősen csökkent a 2000. évi 12%-ról 3%-ra. A napi ágykihasználtság az átalakítást követően alapvetően nem változott, és a továbbiakban is minden naptári napon 80% alatt maradt. A BNO vezető I és J csoportok mellett a fődiagnózisok között a sine morbo (U9990) diagnózisarány a változás előtti 0,7%-ról 0,2%-ra csökkent. Ugyanígy a csak tüneteket leíró R csoport aránya 1,7%-ról 1,1%-ra csökkent. A beavatkozások között a folyadék-elektrolit zavar és a légzésmonitorozás száma ezzel szemben jelentős, több mint kétszeres emelkedést mutatott. Következtetések: Az adatok fényében látható, hogy az átalakítás elérte a célját. Az intenzív osztályok szakmai munkája jelentősen javult a betegellátás zavartalansága mellett. A továbbiakban javasolt az egyes osztályok hasonló szempontok alapján történő elemzése, és az átalakítás következetes továbbvitele. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1757–1761.

Restricted access

the demographic characteristics of ICU patients from both phases. There was no significant difference in the number of patients, male/female ratio, mean age, LOS, ventilator days, and case-mix index (CMI). CMI reflects the clinical complexity and

Open access