Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "cataracta" x
Clear All

A szürkehályog eltávolításának története több ezer éves múltra tekint vissza. A kezdeti, sokszor durva, gyakran a hályogos szem elvesztésével járó műtétekből kifinomult műtéti eljárás fejlődött ki. A hályogoperálás szorosan összefüggött az anatómiai-patológiai ismeretek elmélyülésével és a rendelkezésre álló műszerek tökéletesedésével. Habár Daviel 1747-ben elvégezte az első tudatos hályogkivonást, majd száz évet kellett várni, hogy az ősi, a hályogos lencse üvegtesti térbe történő diszlokációját végleg felváltsa a hályog nyitott tokos eltávolítása (extracapsularis cataracta-extractio). A XX. század közepére a műtéti technika és műszerezettség tökéletesedése mellett a kevesebb komplikációt ígérő zárt tokos hályogkivonás (intracapsularis cataracta-extractio) különböző formái váltak uralkodóvá. A XX. század második felében a műlencse megjelenése és elterjedése a nyitott tokos hályogkivonás újbóli felfedezését jelentette a műtéti eljárás további tökéletesedése mellett. A sebméret zsugorodása, a hályog szemen belüli feldarabolásának (phacoemulsificatio) lehetősége, valamint az összehajlítható műlencsék használata mellett végzett műtétek ma a szürkehályog eltávolításának gold standardját jelentik. A dolgozat a különböző hályogoperálási technikák ismertetésén túl a különböző korszakok nehézségeit és úttörő munkáit is hivatott bemutatni, és ezzel összefoglalót adni a szemészetben leggyakrabban végzett műtéti beavatkozásról. Orv. Hetil., 2013, 154(45), 1802–1805.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Márton Magyar, Viktória Zsiros, Anna L. Kiss, Zoltán Zsolt Nagy and Zsuzsanna Szepessy

Absztrakt:

Bevezetés: A caveolák a plazmamembrán palack alakú, nem klatrinasszociált, 50–100 nanométer nagyságú befűződései, melyeknek legfontosabb integráns membránfehérjéje a caveolin-1. A caveolák kiemelt szerepet töltenek be a sejtek működésében – a vesicularis transzportban, a sejtciklus szabályozásában –, és platformként szolgálnak klasszikus és alternatív jelátviteli folyamatokhoz. Célkitűzés: Vizsgálataink célja a caveolák morfológiai és a caveolin-1 fehérje immunhisztokémiai kimutatása és összehasonlítása fiatal, kontroll (myop, hypermetrop) és szürke hályogos humán szemlencse elülső lencsetokjának epithelialis sejtjeiben. Így arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a caveoláknak lehet-e szerepük a szürkehályog-kialakulás folyamatában. Módszer: A nagy myop és hypermetrop (kontroll-), valamint idős, elszürkült lencsével rendelkező betegek refraktív célból végzett műtétje során nyert elülső lencsetokokat mint szövetmintákat vizsgáltuk. Mindkét vizsgálati csoportban az elülső lencsetokok ultravékony metszeteit transzmissziós elektronmikroszkópiával tanulmányoztuk, valamint a szövetminták félvékony metszetein immunhisztokémiai jelölést végeztünk polyclonalis caveolin-1- és cavin-1-ellenes antitestekkel. Eredmények: Az immunhisztokémiai eredmények alapján a kontrollcsoportban a lencseepithelsejtekben jelentős caveolin-1-jel mellett alacsony cavin-1-jelet mértünk. A szürke hályogos mintákban azonban erőteljes cavin-1-expresszió és a kontroll- (myop) sejtekben tapasztalt mértékű caveolin-1-szignál volt megfigyelhető. Az elektronmikroszkópos képeken kontrollesetben caveolák gyakorlatilag nem voltak kimutathatók, míg a cataractás metszeteken emelkedett mennyiségű caveolát figyeltünk meg. Következtetés: Mivel a cavin-1 szükséges a caveolin-1 mellé, hogy a caveolák jellegzetes morfológiája kialakuljon, feltételezzük, hogy a cavin-1-expresszió változása tehető felelőssé az elektronmikroszkópos felvételeken megfigyelhető eltérésekért. Ezen eredmények utalhatnak arra, hogy a caveolák szerepet játszhatnak a szürkehályog-képződés folyamatában. Orv Hetil. 2019; 160(8): 300–308.

Open access

Absztrakt:

A dystrophia myotonica az egyik leggyakoribb felnőttkori, autoszomális domináns módon öröklődő izombetegség. Két típusa ismert, az 1-es típusban distalis izomtünetek és myotonia alakul ki, a 2-es típust enyhébb izomtünetek és proximalis dominancia jellemzi. A szerzői néven Steinert-betegségként ismert kórkép a vázizomrendszeren túl elsősorban a szív ingerületképző és -vezető rendszerét, a belső elválasztású mirigyek működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, a szemlencsét, valamint az ivarmirigyek funkcióját érinti. Az izmok károsodásának tünettana mellett megjelenő egyéb szervi kórállapotok a betegek életminőségét és túlélését jelentősen befolyásolják. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy e szempontok figyelembevételével végezzük izombetegeink neurológiai gondozását. Közleményünkben igyekszünk kiemelni e multiszisztémás jellegű betegség klinikai megjelenésének főbb pontjait, valamint a diagnosztikai lehetőségek eszköztárát. Következtetéseink támpontot adhatnak a fenti kórképpel diagnosztizált betegek gondozását végző orvosok számára, az egyénre szabott követés megvalósításához. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1447–1454.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Margit Nagy, Csaba Hadházy† and László Vigváry†

A szerzők ismertetik a Salzmann-féle nodularis degeneratio corneae tüneteit, majd beszámolnak 28 betegükről. Minden vizsgált betegnél arthrosis deformanst találtak röntgenvizsgálattal, és csaknem mindegyiküknél osteoporosist. Három beteg bordaporcában szövettani vizsgálattal azonos, foltos jellegű, regresszív elváltozást találtak. 22 betegnél szürkehályog, 20-nál hallászavar is jelentkezett. A betegség ezek alapján a keratochondrosisok közé tartozik. A szerzők táblázatban közlik a Salzmann-betegség és a hozzá hasonló degeneratio corneae nivalis elkülönítését. Következtetések: 1. A corneastroma, a hyalinporcok és csontok elváltozása feltehetően közös komponensüknek a mucopolysaccharidáknak (MPS) a rendellenességén alapszik. 2. Ismeretes, hogy mucopolysaccharida (heparin) huzamos adásával osteoporosist lehet kiváltani. Ez alátámasztja a MPS-ek anyagcserezavara és az osteoporosis közti kapcsolatot. 3. A hasonló korú átlagnépességhez képest feltűnően gyakori szürkehályog és hallászavar szintén a MPS-ek anyagcserezavarán alapulhat. 4. A fentiek amellett szólnak, hogy a Salzmann-féle nodularis degeneratio corneae esetében nem az ismétlődő gyulladások okozzák a cornea degeneratioját, hanem fordítva, a degeneratio miatt kóros anyagcseréjű cornea az oka a sorozatos keratitiseknek.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Evelin Varga, Mónika Katkó, János Harangi, István Balogh, István Kapás, László Madar, Ildikó Seres, Mária Judit Molnár, György Paragh, G. Gábor Kovács and Mariann Harangi

and treatment of cerebrotendinous xanthomatosis. J. Inherit. Metab. Dis., 2014. Jan 18. [Epub ahead of print] Cruysberg, J. R.: Cerebrotendinous xanthomatosis: juvenile cataracta and chronic diarrhea before the

Open access
Central European Geology
Authors: Attila Demény, Gabriella Schöll-Barna, Pál Sümegi, Péter Sipos, István Fórizs, Brigitta Réka Balázs, Bernadett Bajnóczi and Gordon Cook

2009 Ontogenic increase of metabolic carbon in freshwater mussel shells (Pyganodon cataracta) Journal of Geophysical Research 114 G01007

Restricted access