Search Results

You are looking at 1 - 10 of 64 items for :

  • "cerebrovascular disease" x
  • All content x
Clear All

519 525 Feher, A., Pusch, G., Koltai, K., et al.: Statintherapy in the primary and the secondary prevention of ischaemic cerebrovascular diseases. Int. J. Cardiol

Restricted access

Osawa, M., Maruyama, S.: Effects of TCV-3B (vinpocetine) on blood viscosity in ischemic cerebrovascular diseases. Ther. Hung., 1985, 33 , 7–12. Maruyama S. Effects of TCV-3B

Restricted access

cerebrovascular diseases. Ther. Hung., 1985, 33 , 7–12. Maruyama S. Effects of TCV-3B (vinpocetine) on blood viscosity in ischemic cerebrovascular diseases

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Szapáry, Katalin Koltai, Antal Tibold, Andrea Fehér, Gábor Harang, Gabriella Pusch, and Gergely Fehér

(21), 2514–2526. Szapáry, L., Fehér, G.: Examination of the efficacy of clopidogrel-hydrogen-sulphate in patients with cerebrovascular disease. [A clopidogrel-hidrogén-szulfát hatékonyságának vizsgálata

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Tóth, Csilla Hornyák, Tibor Kovács, Béla Tóth, György Várallyay, Eszter Ostorházi, József Köles, Dániel Bereczki, Márta Marschalkó, and Sarolta Kárpáti

Eye 2006 20 703 705 Srinivasan, K.: Ischemic cerebrovascular disease in the

Open access

Az arteriogenesis fogalmát csak néhány évvel ezelőtt definiálták. Ez az endogén folyamat, egy természetes kompenzációs mechanizmus a stenosis vagy artériás okklúzió indukálta szöveti hipoperfúzió ellen, ami a vér már meglévő kollaterális arteriákba történő jobb megoszlását és az erek újjászerveződését jelenti. A főbb krónikus artériabetegségeket, mint amilyen a coronariabetegség, a perifériás artériabetegség és a cerebrovascularis betegség, széles körben tanulmányozták az angiogenesis és az arteriogenesis szempontjából az elmúlt évtizedben. Az in vivo állatkísérletek és a kollaterális artériák fejlődése mögött álló sejtes és molekuláris mechanizmusok ex vivo analízise feltárta a keringő monociták, endothel- és simaizom-sejtek alapvető szerepét a kollaterális erek újrastrukturálódásában. Az adaptív arteriogenesis a szívben, az agyban és a periférián különböző kemokinekkel és növekedési faktorokkal stimulálható. Ezen anyagok terápiás alkalmazása ígéretes eredményeket hozott preklinikai állatmodellekben, úgymint javuló kollaterális konduktanciát, kiterjedt neovascularisatiót a kollaterális-függő szöveti régióban, csökkent infarktusterületet hemodinamikus stroke-ban és jobb funkcionális paramétereket miocardialis ischaemiában. A humán vizsgálatok tervezése során föl kell tennünk a következő kérdéseket: mi az optimális alkalmazási megközelítés, a megfelelő dózis, az időzítés és a követés időtartama? Ez az összefoglaló közlemény áttekintést szeretne adni az arteriogenesis mechanizmusának főbb elemeiről és a spontán és stimulált kollaterális artérianövekedésre vonatkozó legfontosabb kísérletes adatokról.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Németh, Dóra Endrei, Lilla Horváth, Diána Elmer, Tímea Csákvári, Róbert Pónusz, László Szapáry, and Imre Boncz

References 1 Tong X, Yang Q, Ritchey MD, et al. The burden of cerebrovascular disease in the United States. Prev Chronic Dis. 2019; 16

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Maász, Zoltán Szolnoki, László Balikó, and Béla Melegh

Heywood, D. M., Carter, A. M., Catto, A. J. és mtsai: Polymorphisms of the factor VII gene and circulating FVII:C levels in relation to acute cerebrovascular disease and poststroke mortality. Stroke, 1997, 28 , 816

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Mihály, Danielle Mariastefano Fontanini, Ágnes Dóra Sándor, Edit Dósa, Gábor Lovas, Endre Kolossváry, Illés Kovács, Lilla István, László Entz, and Péter Sótonyi jr.

Összefoglaló. A tudomány jelenlegi állása szerint – csoportok összehasonlítására épülő matematikai-statisztikai eszközökkel – a leginkább hatékonynak és hatásosnak vélt kezelési módszerek szisztematikus elemzése mentén, a bizonyítékokon alapuló irányelveken nyugvó gyógyító munkát tekintjük követendőnek. A nyaki verőérszűkület ellátása esetén az utóbbi években elkészült mind a hazai, mind az európai irányelv, mindemellett a társszakmák irányelveiben is megjelentek kezelési javaslatok. Közleményünkben összehasonlítottuk a témában publikált magyar, angol, német és olasz nyelvű, valamint az európai társaságok által kiadott irányelveket. Az irányelvek alapelveikben hasonlóak, formailag és tartalmilag azonban jelentős (időnként egymásnak ellentmondani látszó) különbségeket találhatunk. Az ellentmondások három leggyakoribb oka: 1) az egyes irányelvek által kitűzött célok különbözősége, 2) az aszimptomatikus és szimptomatikus betegcsoport definíciói, valamint 3) az eltérő evidenciaszintek. Az irányelvek összevetése alapján a tünetes, szignifikáns nyaki verőérszűkületek sebészi ellátása evidenciának tekinthető. A szimptomatikus nyaki verőérszűkület a definíció szerint ellenoldali cerebralis ischaemia okozta, tranziens vagy definitív plegia, paresis, aphasia és az azonos oldali arteria centralis retinae embolisatiója miatti amaurosis fugax. A tünetmentes nyaki verőérszűkületek ellátása tekintetében az európai és a nemzeti irányelvek nem azonosak, ezen esetek terápiás döntése egyéni mérlegelést igényel. Tünetmentes, 70%-os stenosis esetén vascularteam-konzílium javasolt. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2139–2145.

Summary. The correct practice is the one that is proven to be the most effective based on systematic statistical analyses of different treatment methods, and is applied according to evidence-based principles. In recent years, not only has the European Society of Vascular Surgery created a guideline about the management of supra-aortic steno-occlusive disease, but some nations’ vascular surgical societies and related disciplines have also developed their own guidance. In this paper, the guidelines by the European societies on the clinical care of patients with carotid artery luminal narrowing is compared to national guidelines published in Hungarian, English, German, and Italian. Although the fundamental points of the guidelines are similar, there are some important differences among them both in presentation and in content; as a result, they sometimes appear to be contradictory. The three main sources of inconsistency are the various goals, the discrepancy in the definition of symptomatic and asymptomatic carotid artery stenosis, and the bias arising from the use of distinct evidence levels. A comparison of guidelines suggests that the treatment of symptomatic significant carotid artery stenosis with surgery can be considered evidence. Symptomatic carotid artery stenosis is defined as transient or definite plegia, paresis, aphasia due to cerebral ischemia, and monocular blindness caused by embolism in the central retinal artery. However, in the case of asymptomatic 70% or greater carotid artery stenosis, the guidelines are quite heterogeneous, and these patients require individual consideration and a vascular team decision is recommended. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2139–2145.

Open access

Abstract

Cerebrovascular disease, including stroke, represents the third-leading cause of death in Hungary and a leading cause of disability among the elderly population. The majority of all strokes are ischemic, mostly secondary to thromboembolic disease of the supraaortic vessels. We investigated new therapeutic methods in the endovascular treatment of these diseases. Surgical revascularization of supraaortic trunk stenosis is associated with high morbidity and mortality rates. Balloon angioplasty has become an increasingly accepted treatment of stenoocclusive supraaortic arterial disease. Natural history data and treatment guidelines do not exist for innominate and proximal common carotid artery lesions. We have confirmed in a large series of innominate artery angioplasties that it is a safe and effective procedure with an excellent initial success rate, with a lower complication rate than the surgical option and with a similar long-term patency rate as for surgery.

In the largest published study on transfemoral angioplasty of ostial and proximal common carotid artery stenosis we have proved that endovascular treatment has high success rate with low stroke/death rate. Carotid stenting (CAS) is an evolving alternative to surgery in the treatment of patients with carotid stenosis. Stent selection is influenced by several factors, including the carotid anatomy and lesion characteristics. We examined the wall adaptability of a new closed-cell carotid stent (NexStent), which was designed for carotid bifurcation treatment. Data obtained from angiographic and computed tomographic images indicate that the stent provides adequate expansion and adaptation to the carotid bifurcation.

There are two types of restenosis after carotid artery interventions: the early restenosis develops mainly within the first 24 months after the revascularization procedure and its pathological background is myointimal hyperplasia; on the other hand late restenosis is rather due to progression of primary atherosclerosis and occurs more than 2 years after carotid endarterectomy (CEA). We compared the early restenosis rate in a consecutive series of CAS versus CEA patients at a single cardiovascular institution. The data suggest that the incidence of restenosis after stenting was less common than after surgery.

Our results may help vascular surgeons and interventional radiologists to consider risk versus benefit when deciding treatment options for supraaortic arterial stenosis.

Restricted access