Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "change of the political system" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A közép-kelet-európai országok történelmében egyedülállóan mély változások mentek végbe a rendszerváltás következtében. A piacgazdaságra történő áttérés által okozott gazdasági bizonytalanság hosszabb és mélyebb, a társadalmi problémák súlyosabbak, mint azt 1990-ben várni lehetett. Ezen problémák egyik negatív következménye a társadalmak elöregedése; a termékenységi ráta csökkenésének és az egyébként alacsony halandósági mutatók stagnálásának következtében a népesség számának csökkenése, amihez néhány vizsgált országban a nemzetközi migráció negatív mérlege is hozzájárult. Az írás az előbbiekben említett demográfiai jelenségeket ismerteti a statisztikai adatok tükrében, négy rendszerváltó és egy kontroll-ország esetében (Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia), külön figyelmet szentelve a magyarországi helyzetnek.

Restricted access

the Roma in Hungary, since the change of the political system). Budapest: ÁSZ Módszertani Intézet (Research Institute of the State Audit Office). Benkõ J

Restricted access

A tanulmány egy meglehetősen zavarba ejtő problémával foglalkozik, nevezetesen, hogy miközben hazánk egy olyan globalizálódó világhoz akar és kénytelen csatlakozni, ahol a mezőgazdaság és az ott foglalkoztatottak súlya az elmúlt évszázadban a töredékére zsugorodott, és miközben az államszocializmus-beli múltunk ellenére hazánkban is ez a trend alakult ki, a rendszerváltás után a politikai elitek mégis „földet osztottak”, tömegeket juttatva így földtulajdonhoz. A vázolt politikavezérelt „földreform” annál is inkább zavarba ejtő, mert a szerző véleménye szerint a magyar vidék és a falvak, már az államszocializmus időszakának végén - tehát a rendszerváltás előtt - a „mezőgazdaság után” voltak, vagyis a politikusok olyan körülmények között kínálták fel - erőltették rá - a tömeges földosztást a vidék és a falvak társadalma számára fejlődési alternatívaként a magyar újkapitalizmusban, amikor az már történetileg túlhaladottnak számított. A tanulmány egy „későn” iparosodott, a hazai piacosodáshoz és modernizációhoz „későn” és „gyengén” kapcsolódó kistérség fejlődésén keresztül járja körül a problémát, részletesen tárgyalja, hogy a legújabb „földosztás” ténylegesen mit is jelentett az ott lakók számára, és arra az eredményre jut, hogy „fejlődési alternatívát” semmiképpen sem nyújtott.

Restricted access

Eur. Heart J. 2012 33 2544 2550 Józan, P.: Change of the political system and

Restricted access

A társadalmi közérzet lényeges alkotóeleme, hogy az emberek észlelnek-e egyenlőtlenségeket, mennyiben tudják elfogadni az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, bennük az értékek és pozíciók összhangját vagy diszharmóniáját élik-e meg. A rendszerváltó Magyarországon a rendszerigazolás sok helyütt kimutatott és szociálpszichológiai mélységben elemzett tendenciája mellett és helyett szívósan jelen van, sőt a 2010-es éles politikai fordulat után is tovább erősödött a kontraszelekció társadalmi élménye. A társadalmi elégedetlenség legfőbb tudatosított oka a szociális biztonság hiánya. Az országos reprezentatív mintákon 2010–2011-ben végzett kutatások feltárták a közkeletű demokráciafelfogás főbb összetevőit: ezek közül a demokráciába vetett hit komponensei a kontraszelekció feltételezésének kritikai attitűdjével pozitív, a rendszerigazolás tendenciájával negatív korrelációban állnak. A demokráciafelfogásnak a közvéleményt leginkább megosztó faktora az erős állam igénye, amely viszont a rendszerigazolással, az optimizmussal és az akarat kultuszával jár együtt. Az erős állam ideálját jogi formába öntő „húsvéti alaptörvény” több vonatkozásban nem esett egybe a közvélemény domináns várakozásaival.

Restricted access

in Sweden between 1986 and 2002. Eur. Heart J., 2009, 30 (9), 1046–1056. 5 Józan, P.: Change of the political system and epidemiologic transition in Hungary

Restricted access

A szakmai közérdeklődés középpontjában a pozitív érzelmi állapotok, a megelégedettség és megélt boldogság állnak, ma erről szól a pszichológiai szakirodalom nagy és szaporodó része.Ahogy a boldog megelégedettség keresése és jeleinek felmutatása bizonyos értelemben amerikanizmus, éppoly joggal mondható, hogy magyar ember számára a meg nem elégedettség szokványos állapot, amit egy-egy emelkedett történeti pillanat meg-megszakíthat, de a társadalmi közérzetnek szívós, el-eluralkodó jellemzője. Magának a társadalmi közérzetnek a fogalmi keretei meglehetősen kidolgozatlanok a szociálpszichológia nemzetközi szakirodalmában (elvétve találunk ennek koncepcionális megragadására tett kísérletet is), ez is arra ösztönöz, hogy a fogalmi űrt megpróbáljuk kitölteni.A tanulmány az elégedetlenség dinamikáját vizsgálja a rendszerváltó Magyarországon, különös tekintettel a 2010-ben bekövetkező földcsuszamlásszerű politikai fordulatra, amely mély és kiterjedt társadalmi elégedetlenséget fejezett ki és az állami-hatalmi erők összpontosításával rendet és harmóniát ígért. Három hosszabb távú, országos reprezentatív mintákon folytatott kutatássor tanúsága szerint azonban e fordulat után: 1. az igényelt társadalmi értékek és az észlelt közállapotok feszültsége tovább nőtt, különös tekintettel a szociális biztonság hiányára. 2. a társadalmi-gazdasági viszonyok megítélésében tovább erősödött a rendszerkritikai és gyengült a rendszerigazoló elem, elterjedt és elmélyült a nézet, hogy gazdasági-hatalmi státus és a morális érték egymás ellenébe fordult a társadalomban, kontraszelekció érvényesül, 3. a politikai demokrácia elveihez való ragaszkodás nőtt, míg az erős államba és kormányzatba vetett hit gyengült. A viszonyok megítélésére és a demokratikus viszonyokra vonatkozó nézetek szilárd nyalábokba rendeződnek, jellegzetes faktorstruktúrája van az itemek keresztmetszeti kapcsolódásának. A legfőbb módszertani tanulság ezen túlmenően az, hogy a társadalmi közérzet időbeli alakulása során a nézetnyalábok szisztematikusan együtt alakulnak: 2010 és 2013 között együtt nő a rendszerkritika és a demokrácia igenlése, együtt süllyed a rendszerigazolás és az erős állam követelése (mint ahogy a tanulmány zárásának hónapjaiban e tendenciák némileg együtt fékeződnek le). A társadalmi közérzet vizsgálatában különleges elméleti-módszertani jelentőségre tesz szert a dinamikájának leképezése különböző és külön-külön is összetett nézetrendszerek vetületében.

Restricted access

Szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátása Magyarország különböző régióiban és a betegek 10 éves túlélése

Management of patients treated for myocardial infarction in different regions of Hungary and patient survival for 10 years

Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Ferenc Péter Pach, Gergely Erdős, Kálmán Tóth, Péter Hári, Péter Ofner, and Péter Andréka

infarctus intervenciós ügyelet hatásai.] Orv Hetil. 2010; 151: 565–571. [Hungarian] 4 Józan P. Change of the political system and epidemiologic transition

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Péter Ofner, Béla Merkely, Péter Polgár, Károly Zámolyi, Róbert Gábor Kiss, István Édes, Kálmán Csapó, Lajos Nagy, Géza Lupkovics, Béla Herceg, János Tomcsányi, Zoltán László, András Vértes, János Simon, András Katona, Ferenc Juhász, Ferenc Bajkó, Imre Varjú, and Elek Dinya

. 2012 33 2569 2619 Józan, P.: Change of the political system and epidemiologic transition in Hungary

Open access