Search Results

You are looking at 1 - 10 of 75 items for :

  • "childbirth" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

This paper is aimed to analyze several different aspects of the cult of Hera in Magna Graecia – from the Archaic to the Hellenistic period – where the goddess was already worshipped since the foundation of most ancient colonies in southern Italy. By examination both of the ancient Greek sources and the archaeological evidences, we tried to outline the features and the duties of the goddess over time, also comparing all the detected data with the Greek world. The result will perhaps help in defining them better than has been done hitherto.

Restricted access

Juno, the goddess of marriage who is able – in her form of Lucina – to bring children to light, does not appear to be particularly “motherly” in the ancient sources. I will explain this paradox showing that both attitudes are aspects of Juno’s control over motherhood and childbirth, which can manifest itself both in a negative and in a positive way. Moreover, I will show how control over motherhood and childbirth is nothing but one of the numerous tasks which the feminea dea par excellence has to perform in order to regulate the roles of the Roman women.

Restricted access

Szülésznők tapasztalatai a szülés során létrejövő segítő kapcsolatról: interpretatív fenomenológiai analízis

Midwives’ experiences of the helping relationship: an interpretative phenomenological analysis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Székely Zsófia
and
Csabai Márta

Elméleti háttér

A vajúdást/szülést vizsgáló tudományos kutatások többsége biomedikális szemléletben fogan, eredményeik ezt a paradigmát tükrözik vissza. Az utóbbi időben nyernek teret holisztikus kérdésfeltevéssel és módszerekkel dolgozó kutatások, amelyekhez kvalitatív vizsgálatunkkal csatlakozunk. A kórházban történő vajúdás/szülés többnyire medikalizált, elgépiesedett környezetben, elszemélytelenedett ellátás keretein belül zajlik. Ez a folyamat az orvosi technológia fejlődésének mellékterméke, amely egyaránt negatívan érinti a szülő nőt és terheket ró a szakemberre is. A szülés körüli segítők számára jelentős kihívásokat jelenthet a humanizált, személyre szabott ellátás megvalósítása, amelyet gyakran tovább súlyosbít a női szakemberek nehezített hatalmi-függőségi pozíciója.

Cél

A szülés körül segítő női szakemberek kapcsolati élményeinek idiografikus feltárása. Hogyan használhatóak magyarázó elvként a gyógyító kapcsolatról alkotott pszichodinamikus elméletek a szülés körüli segítéssel kapcsolatban? Hogyan jelennek meg nemre specifikus szempontok a vajúdás / szülés körüli segítés tematikájában?

Módszer

Kvalitatív kutatás interpretatív fenomenológiai analízissel (IPA). A vizsgálati helyzet felépítése: félig strukturált mélyinterjú, tematikus képekkel kiegészítve. Az interjúalanyoktól egy szabadon választott szüléstörténetet kértünk, és további kérdéseket is feltettünk a munkájukkal kapcsolatban. A válaszokat IPA módszerrel elemeztük. Vizsgálatban résztvevők: 5 kórházi szülésznő, 5 bába, 4 dúla (14 fő). Jelen tanulmányunkban 4 kórházi szülésznővel készült interjút elemzünk.

Eredmények

A szövegek elemzése során meghatározott témák: interjúalanyaink megfogalmazták, hogy a vajúdás/szülés melletti segítő munkában elengedhetetlen a személyes és szakmai önismeret; gyakran tanulnak a vajúdó nőktől; munkájuk anyai gondoskodással, érzelmi és fizikai támasz nyújtásával jár együtt; gyakoriak a konfliktusok a más szemléletű kollégákkal. A témákat főtémák szerint csoportosítottuk: a szakmai identitás fejlődése és a vajúdóval való kapcsolat megélése az élmények lényegi meghatározója.

Következtetések

A szakmai identitás és a vajúdóval való kapcsolat kölcsönösen determinált, egyfajta „közös út”, amelyen a segítő kapcsolatban résztvevők együtt haladnak. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy a medikalizált, intézményesített körülmények megnehezítik a személyre szabott, érzelmi támogatást tartalmazó, magas szakmai színvonalú segítségnyújtást. Interjúalanyaink egyéni megoldásokat keresnek a polarizált helyzetből adódó konfliktusaikra. Ezek helyett szakmailag megalapozott iránymutatásra és támogatásra lenne szükség.

Restricted access

Psychol. 1985; 48: 150–170. 6 Wijma K, Wijma B, Zar M. Psychometric aspects of the W-DEQ: A new questionnaire for the measurement of fear of childbirth. J Psychosom Obstet

Open access

Az együttszülés feltételeinek megteremtése a hazai szülészeti osztályokon a COVID–19-járvány idején

Creating conditions for male partner involvement in birth in the Hungarian obstetric wards during the COVID-19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Ingrid Krisztina Lengyel
and
Nándor Ács

childbirth. Midwifery 2016; 40: 26–31. 7 Steen M, Downe S, Bamford N, et al. Not-patient and not-visitor: a metasynthesis of fathers’ encounters with pregnancy, birth and

Open access

Terhességhez kapcsolódó szemészeti változások és a szülésvezetés módjának szemészeti kérdései

Pregnancy-related ocular changes and the choice of delivery mode in the presence of ophthalmological diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Cecilia Czakó
,
Illés Kovács
,
Gábor László Sándor
,
Mónika Ecsedy
,
Dorottya Szabó
,
Dávid Szécsi
,
Júlia Benkovics
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Landau D, Seelenfreund MH, Tadmor O, et al. The effect of normal childbirth on eyes with abnormalities predisposing to rhegmatogenous retinal detachment. Graefes Arch Clin Exp Ophthalmol. 1995; 233

Open access

Abstract

The purpose of the study was to examine whether coresidence with parents affects the reproductive success of daughters in modern Japanese society. In Study 1, I tested whether women who were living with parents at the time of marriage would experience earlier first childbirth. In Study 2, I tested whether women who were living with parents when their firstborn child was young would experience earlier second childbirth. Cox regression models were used to estimate the relative risk of reproduction, taking into account several potential confounders. The results indicated that parents-in-law, especially mothers-in-law (i.e., the husband's mother), exerted the strong positive effects on the reproduction of daughters. These findings imply that, in a traditionally patrilocal country such as Japan, the relationship between mother- and daughter-in-law influences reproductive success more than that between biological mother and daughter. It is thus necessary to consider cultural context when testing the impact of grandparental investment in modern society.

Restricted access

Abstract

With the reform of China's childbirth policy in recent years, a unique baby boom phenomenon has emerged, and the new-born baby has increased rapidly in China. In the process of transformation and development of contemporary cities, a complex urban environment has a significant impact on psychology and physiology. The past kindergarten architectural aesthetic experience can no longer adapt to the social development needs. Thus, how to realize the sustainable development of kindergarten architecture has become a social problem that needs to be solved urgently. In the context of Environmental Psychology, this paper investigates the construction mode of experiential kindergarten architecture and tries to explore a new paradigm of educational architecture design in China for the future.

Open access

Abstract

Julia Pastrana is one of the best known personalities of the mid-19th-century freak show business, understood as institutionalized exhibitions of human oddities. Born in 1834 in Mexico, she suffered from a genetic disorder which resulted in abnormal hair growth. Her career as a profit-making exhibit began in 1854 and lasted till 1860. Together with her impresario and husband Theodore Lent she toured the US, Canada and the British Isles from where she moved to Berlin, Vienna and Warsaw. Pastrana further headed for St. Petersburg and Moscow where she died in childbirth. While her odyssey in the US and Britain is well known, her stay in Central and Eastern Europe and Russia remains shrouded in obscurity. The aim of this article is to fill this gap in Pastrana's biography. Reconstructing her itinerary in Eastern Europe, I will focus especially on her visit to Warsaw. Drawing mainly on press accounts and unpublished iconographic sources, I will analyze both Pastrana's ‘enfreakment’ and commodification. My point is to see how her embodiment of difference was conceptualized at the eastern borders of Europe and how local artists and entrepreneurs reacted to her performances and the possibilities for making money that the freak show business offered.

Restricted access