Search Results
From Elites to Nomenklatura
The Evolution and Some Characteristics of Institutionalised Cadre Policy in Hungary (1945-1989)
Based on empirical research the paper summarizes the social and institutional characteristics of the birth and reproduction of the Hungarian nomenklatura system. The research included the reconstruction of the decision making system, and the documents of recruitment. Moreover interviews were conducted with several top officials of the Hungarian Socialist Workers Party. The paper argues that although there was a chance to form new elite after World War II., it did not happen because of the infiltration of the Communist Party into the repressive organizations. The take-over of power led to the formation of a nomenklatura. The paper overviews the impact of the nomenklatura-system on the working of central institutions, the academic world and civil organizations. It investigates the documents dealing with the composition of the nomenklaktura and the privileges of its members.
Act 77 of 1993 on the rights of national and ethnic minorities defines the rights of all minority groups in Hungary in compliance with EU legislation. The Roma minority is the only officially acknowledged ethnic minority of Hungary. It is difficult to provide an accurate picture on the situation of the Roma population because ethnic status is officially regarded as sensitive and therefore data collection is not permitted (Act 63 of 1992). The paper highlights the failures and the promising attempts of Hungary’s Roma integration policies, and the great efforts taken in this country and the difficulties of progress. It also demonstrates the importance of local initiatives and the contribution of civil organisations, the support which they would deserve, because without human solidarity and compassion no top down initiative can be rewarding.
Europe is not only the land of origin, but also the principal keeper of social rights, since it is associated with the concept of Europeanism. The obvious social restrictions in Hungary as well as in other countries of Europe in recent years make it absolutely reasonable to examine to what social-economic context the discernible withdrawal of welfare services provided by the state is attributable. The similar manifestations are supported by no means by the same system of social conditions. As to its basis and dating back to its historical origin, the current social policy of the EU is framed in the spirit of the conceptual system of the social state. The Fundamental Rights Charter (just as the “European Constitution Treaty”, as part of which it may become mandatory) does not reflect either the labour society or Europe of the peoples, but the conceptions of the capital, of political classes and eurocracy. Nevertheless: considering the power relations of global capitalism, we need to appreciate as an apparent actuality that in the midst of these relations the charter insists not only on the requirement of European unity, but also on a modernised version of the social conceptual system. The purpose of this treatise has been to highlight that social objectives cannot be treated as isolated from their economic and social context. We should not risk balance by the maintenance and preservation of a social-organisational framework via overspending, which altogether contradicts the possibility of development and the sustainability of equilibrated development.
gazdaság fejlőésének tulajdonosfüggő jellemző. Kézirat. Budapest. PM (2005): A gazdasági átalakulás számokban 1990-2004. Budapest: Pénzügyminisztérium. SAPRIN (2001): Civil Organizations on the
Elméleti háttér: A várandósság alatti depresszió és szorongás magzatra gyakorolt negatív hatását több kutatás látszik igazolni, míg mások nem találtak ilyen irányú összefüggéseket. Az antenatális depresszió és szorongás részben a fiziológiai, endokrinológiai változásokon, részben az anyai egészségmagatartáson keresztül hathat a magzatra. Cél: Vizsgálatunk célja a szorongás, a depresszió, az önértékelés és a társadalmi tőke várandósok egészségmagatartására gyakorolt hatásának feltárása volt. Az egészségmagatartás elemeit a várandósságra történő felkészülés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a folsav- és vitaminbevitel alkották. Hipotézisünk az volt, hogy a szorongás és a depresszió, valamint a csökkent önértékelés romló egészségmagatartással jár együtt. Módszerek: Szombathely város tíz védőnői körzetében populációs monitoringot hoztunk létre, ahol 2008. 02. 01. és 2009. 02. 01. között minden terhességi nyilvántartásba kerülő nőről rendszeres adatgyűjtést végeztünk. 307 várandós képezte mintánkat, melyben a depressziót a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a szorongást a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívvel, az önértékelést a Rosenberg-skálával mértük. A társadalmi tőkét a közösségi bizalom hiánya, a kölcsönösség és a civil támogatottság 0-tól 3-ig terjedő skáláin mértük. Összefüggéseinket logisztikus regresszió segítségével tártuk fel. Eredmények: A magasabb szintű vonásszorongással jellemezhető válaszadók kisebb eséllyel készültek a várandósságukra (EH = 0,955; 95%MT = 0,923—0,988) és szedtek vitaminokat (EH = 0,954; 95%MT = 0,922—0,987); a több depresszív tünetet mutatók pedig nagyobb eséllyel dohányoztak (EH = 1,106; 95%MT = 1,060—1,154). A társadalmi bizalom hiánya kisebb esélyű folsavbevitellel (EH = 0,648; 95%MT = 0,485—0,867) járt együtt; továbbá a magasabb önértékelésűek kisebb- (EH = 0,943; 95%MT = 0,892—0,997), a nagyobb társas támogatottságúak nagyobb eséllyel (EH = 1,571; 95%MT = 1,144—2,156) fogyasztottak alkoholt. Következtetések: Vizsgálatunkban a szorongás, a depresszió, az alacsony önértékelés és a csökkent társadalmi tőke negatív egészségmagatartási tendenciákkal járt együtt.
Az Akadémia épülete a városban
A Széchenyi tér és az Akadémia épülete
The building of the Hungarian Academy of Sciences in the town
The Széchényi square and the building of the Academy
A tanulmány célja a spontán és tervezett folyamatok hatásának bemutatása a város területi növekedésében és szerkezetének alakulásában, a Széchenyi tér történetén keresztül. A városrészek, terek, épületek kölcsönhatásban történő változásának — evolúciójának — elemzése segít megérteni környezetünk alakulásában a változás és állandóság dinamikáját. E példa megmutatja egy adott hely tágabb városszerkezeti összefüggéseinek és azok változásának hatását — a hely kiépítésére, funkcióira, és a helyet meghatározó elemek időbeni alakulására.
A Széchenyi tér térsége a városfalon kívüli, áradásokkal fenyegetett lapályból Pest gyorsan fejlődő elővárosává, majd kerületévé válik. A hajózás meghatározó korszakában kereskedelmi, logisztikai, átkelési hídfőként indul fejlődésnek, magához vonzva a kompatibilis funkciókat.
A korai városrendezési tervek alapján nagyléptékű klasszicista városrész épül föl, melynek betetőzése a Lánchíd. Ez a Kárpát-medencei állandó átkelési lehetőség mintegy 30 éven át stratégiai és gazdasági szempontból nagy helyzeti előnyt jelentett e városrész kiépülése terén és komoly vonzerőt gyakorolt mind az államigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a civil szerveződések megtelepedésére.
Az Akadémia megépítése hozta létre az építészeti teret — lezárva a városszerkezet-alakítás első ciklusát —, majd a kiegyezéssel előtérbe került a reprezentativitás, a korszellemnek megfelelő, felfokozott emlékhely tematika. A vasútkorszak más városrészek gyors fejlődését eredményezte. A tér fejlődése a 20. század első évtizedeiben vett új lendületet, a klasszicista épületek az Akadémia léptékéhez igazodó új házakra cserélődtek.
A korai szocialista korszak nagy lendülettel tervezte a Duna-part modernizációját, melyből csak az 1970-es évek közepére valósult meg a Spenót ház, majd két új szálloda, és eközben az autós korszak — a szerkezetalakítás második ciklusa — elfoglalta a teret, a Lánchídra vezetve regionális forgalmakat. A 21. sz. elején lecserélődött a 30 éve épült irodaház, funkciót váltott a Gresham-palota, és a környék magas státusának megfelelő funkcionális szerkezet erősödött meg, miközben a tér egyre inkább leszakadt megújuló környezetének minőségétől.
A Budapest Szíve Programban a térre vonatkozó koncepció a város és a Belváros új kontextusának, a térség letisztult funkcióinak megfelelően a gyalogos és gépjárműforgalmi fókuszú térrészek kiegyensúlyozásával adta meg az „épület és tér kapcsolatának” új kereteit.
In der Studie wird eine alternative Versorgungsmethode in der Phase des Modellversuchs dargestellt, die sowohl zur Lösung von klar umrissenen Behausungsproblemen von obdachlosen Familien als auch zur Revitalisierung von kleinen, wirtschaftlich deprimierten Ortschaften sehr gut geeignet ist. Folglich lässt sich feststellen, dass dieser Modellversuch eine Problemlösung sowohl im Bereich des Obdachlosenwesens, als auch im Bereich der Gemeindesozialarbeit ist. In unserer Studie wird der Hintergrund des Modellversuchs kurz skizziert und ohne Anspruch auf Vollständigkeit auf die Entwicklung des ungarischen Obdachlosenwesens in der Periode nach der politischen Wende (ab 1990) eingegangen. Als soziale Diagnose werden das „Aufnahmedorf“ Tarnabod im Komitat Heves und seine Bewohner dargestellt. Danach werden der Reihe nach die wichtigsten Stationen unserer bisherigen praktischen Arbeit beschrieben – angefangen mit dem Gemeindebus über die Hofbewirtschaftung bis hin zur Übergabe eines Beschäftigungsbetriebes im Dorf. Anschließend werden unsere Pläne erwähnt. Zusammenfassend können wir feststellen, dass der Modellversuch Aufnahmedorf – als Ergebnis der Kooperation von mehreren Zivilorganisationen und einer kommunalen Selbstverwaltung – wesentliche Bezüge zum Sozialwesen, zur Gemeindeentwicklung, zur Beschäftigungspolitik und in gewissem Sinne auch zur Regionalentwicklung und zur Landwirtschaft hat.
to differences in the most essential knowledge elements of professionals (hospital directors) occupying the same position in the same sector. Learning in the civil sector The transfer of KM practices to civil organizations initially took place from
statistics and used jurisprudence to confirm his statements how civil organizations work. The fourth research was conducted by Timea Cegledi, which represents the special colleges through the Eotvos and Gyorffy models. The research separated four eras and it
virus. In Hungary, to organise and maintain the health care of the retirement homes are the responsibility of the local authorities, ecclesial or civil organisations. Most of the retirement homes followed the applicable procedures and the Government of
