Search Results
profession counter the power of national myths, especially in the highly politicized environment that we now find ourselves? How do we encourage and prepare our students to be active members of the civil societies in which they belong? I have no definitive
Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület (EK) 2009. januártól részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektjében. A nemzetközi akciókutatási1 projekt érdekessége, hogy kutatócsoportok és civilszervezetek intenzív együttműködésén alapul. Cikkünkben röviden bemutatjuk a projektet, és beszámolunk az első fázis eredményeiről (EU-FP7 Project CSS, 2009).
Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ (EK) 2009 óta részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektben. A projekt fő célja, hogy EU szinten kapcsolatot teremtsen a civil társadalom és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatók között. Segíteni kívánja a civil szervezetek és a kutatási intézmények közötti együttműködést, többek között olyan civil társadalom központú kutatási projektek formájában, amelyek a fenntartható fejlődést célozzák. A projektben 4 országból 3 kutatócsoport és 3 civil szervezet vesz részt. Ezek páronként ún. tandemeket alkotnak, amelyek a következők: Dialogik gGmbH (Stuttgart) – unw e.V. (Ulm); Mutadis SARL (Párizs) – REC Slovenija (Lubljana); illetve MTA SZKI – EK. A projekt 1. fázisának eredményeit (az EK stratégiai problémáinak feltárása) korábban e folyóirat hasábjain közöltük. Jelen cikkünkben egy olyan mintaprojektet mutatunk be, amely Gyöngyös város éghajlatvédelmi stratégiájának kifejlesztését célozta, s amely a CSS projekt második fázisában valósult meg.
Armstrong, K. (2002): Rediscovering civil society: The European Union and the White Paper on governance. European Law Journal , 8(1): 102–132. Armstrong K. Rediscovering civil society
The functioning of a civil society allows for a variety of possibilities. At the turn of the eighteenth and nineteenth centuries, enlightened literature and the few journals reached only a small segment of the Hungarian population. Correspondence, a significant part of civil society, compensated for what was missing. The acceptance of free thought and pluralism by the elite prepared the way for their eventual acceptance by a growing number of individuals during the Age of Reform.
The paper examines the requirements of an effective and legitimized democratic political system in the process of transition. The analysis and the conclusions are based on the Hungarian experience, which can carefully be applied to all Central and Eastern European (CEE) countries. Special focus is given to the relationship of legal certainty and the efficiency of the democratic system, to the tension between legalism and managerialism and to the characteristics of civil society organizations. In the conclusion special features of the transitional countries are pointed out.
The ancient constitution of Hungary consisted of the mutually recognised rights and obligations of two actors: the Crown and the nobility. The reformers aimed at creating a Hungarian civil society through legislation. Conversion meant the replacement of the constitution, based on rights, by another system, based on statute laws. The April Laws broke the back of the old social order based on hereditary right and laid the foundation of the new Hungary.
: Expanded Review of their Contents . OECD. Oliviero, M. B. — Simmons, A. (2002): Who’s Minding the Store? Global Civil Society and Corporate Responsibility. In: Glasius, M. — Kaldor, M. — Anheier, H. (eds): Global Civil
The once flourishing viticulture and viniculture in the Vasi-Hegyhát ethnological-historical micro-region, located in the western part of Hungary, extending from the Göcsej hills in the Southwestern Transdanubian region, and the edges of the Őrség micro-region to the Kemenesalja micro-region, has deteriorated to merely providing the needs of families. The survival of historical viticulture and viniculture in families, based on self-owned small peasant farms, has become increasingly doubtful since 1990. New generations in villages, succeeding many active wine-making generations, are less keen on wine-making. Lacking motivation and the necessary time and money is an obstacle to the cultivation or development of vineyards on hereditary plots. Vineyards in the Vasi-Hegyhát region are characteristic and inseparable elements of this micro-region and the whole Southwestern Transdanubian area, even if they do not produce quality wines. In Vas, Zala and Somogy counties wine-press houses [pince], consisting of two or three rooms [derék], with walls made of clay, wood, or sometimes stone standing on some tens of hectares of land and their use in their original function are relics of peasant culture in harmony with the landscape. The existing problems and their circumstances deeply affect, one could even say, they reflect the essence of the recent restructuring of local societies in Western Transdanubia. This essay attempts to present the recent situation of peasant viniculture, representing a unique environmental and human value, and its role within communities through the example of the vineyards of two villages, Sótony and Oszkó. The attempts of these small villages — closely linked to vineyards, yet having a different relation to traditions — to find their way help to understand the processes occurring today in rural (civil) societies.
A legutóbbi válság megvilágította a közgazdaságtan és a politikatudomány fő áramlatainak gyengeségeit, amelyek a szűklátókörűségből és ideológiai elfogultságokból, vagyis a holisztikus, történeti és kritikai szemléletmód hiányából fakadnak. A válság feltételezett okait vizsgáló és a válság leküzdésére vagy egy újabb megelőzésére gazdaságpolitikai módszereket ajánló legtöbb közgazdász csak a részpiacokra összpontosít, de szem elől veszíti a világgazdaságnak azokat a visszatérő globális válságokban megnyilvánuló alapvető egyensúlytalanságait, amelyek a társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek növekedéséből származnak. És negligálja a válságok kulturális, politikai és morális aspektusait is. Míg a nemzeti társadalmaknak éppúgy, mint a világtársadalomnak nagy szüksége lenne valódi demokratizálódásra és mind a piacok, mind az államok fölötti hatékony ellenőrzésre, a politikatudomány sok művelője hajlamos a demokrácia értelmezését a képviselet jogi és szervezeti kérdéseire leegyszerűsíteni. A válságok megelőzése és a globális katasztrófák elkerülése szükségessé teszi egy demokratikus globális kormányzás és egy globális ökoszociális piacgazdaság kifejlesztését, ami megköveteli a nemzetközi intézmények lényeges reformját, a civil társadalom globális szervezeteinek befolyásos szerepét és egy „Új Felvilágosodás” eljövetelét is.
