Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for :

  • "coeliakia" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

Coeliakiában az átlagnál tízszer nagyobb a valószínűsége a gyulladásos bélbetegség kialakulásának. A fordított viszony vonatkozásában azonban jóval ellentmondásosabbak az adatok. Számos közös génpolimorfizmus ismert, amely mindkét betegségben előfordul. Az együttes családi halmozódás, a patomechanizmusban, a szerológiai vizsgálatokban, a gyomor-bél rendszer makroszkópos és mikroszkópos megjelenésében mutatkozó hasonlóságok felvetik a két kórkép asszociációjának lehetőségét. A szerző 4 beteg kórtörténetét ismerteti, akik közül kettőnél Crohn-betegség és coeliakia társulása igazolódott. A másik két, gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermeknél szintén felmerült a coeliakia gyanúja, amelyet a kiegészítő vizsgálatok az egyik esetben megcáfoltak, a másik esetben pedig megcáfolni látszanak. A szerző hangsúlyozza, hogy a coeliakia és a gyulladásos bélbetegség egymástól való elkülönítése a klinikai gyakorlatban sokszor nem könnyű, és bármelyikük diagnosztizálása esetén gondolni kell a másik betegség esetleges jelenlétére. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1059–1064.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Levente Bodoki, Melinda Nagy-Vincze, Zoltán Griger, Andrea Péter, and Katalin Dankó

A szerzők az idiopathiás inflammatorikus myopathia ritka, colitis ulcerosával és coeliakiával társult esetét mutatják be egy általuk kezelt, 25 éves dermatomyositises nőbeteg kórtörténetén keresztül. Az idiopathiás inflammatorikus myopathiák szisztémás, krónikus, immunmediált megbetegedések, amelyeket a proximalis végtagizmok szimmetrikus gyengesége jellemez. Irodalmi példák utalnak rá, hogy a coeliakia gyakrabban jelentkezik myositisben, mint az átlagpopulációban. Colitis ulcerosával való asszociációja azonban irodalmi ritkaságnak számít. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1033–1038.

Restricted access

Banai J.: A coeliakia klinikai tünetei felnőttkorban. In: Coeliakia a provokált autoimmun betegség modellje. Szerk.: Banai J. Mediszter Kiadó, Budapest, 2002, 27

Restricted access

Kisfaludy N.: A szövettani vizsgálat szempontjai coeliakiában. In: Coeliakia, a provokált autoimmun betegség modellje. Szerk.: Banai J. Medister, Budapest, 2002, 31

Restricted access

expressziója coeliakiás gyermekek proximális és disztális duodenumában Gyermekgyógyászat 59 272 – 276 . 5 Buzás , Gy , Győrffy , H , Csörget , T 2002 Barrett-nyelőcső és colonadenoma

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márk Juhász, Dorottya Kocsis, Tamás Zágoni, Pál Miheller, László Herszényi, and Zsolt Tulassay

Juhász, M., Zágoni, T., Tóth, M., et al.: Coeliac disease: review of the growing knowledge. [A coeliakia napjainkban: a bővüló ismeretek áttekintése.] Orv. Hetil., 2000, 141 , 2583–2593. [Hungarian] Tóth M

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Körner, Péter Tóth-Heyn, Antal Dezsőfi, Gábor Veres, László Madácsy, and András Arató

Ismert, hogy azok a betegek, akikben egy autoimmun betegség már kialakult, fokozottan veszélyeztetettek más autoimmun betegségek fellépésével szemben. Korábban a szerzők kimutatták, hogy 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben a coeliakia előfordulása gyakoribb, mint a háttérpopulációban. Az autoimmun pajzsmirigybetegség az 1-es típusú diabétesz leggyakoribb társbetegsége, amely általában az élet második évtizedében, az 1-es típusú diabétesz manifesztációját követően lép fel. Célkitűzés: Mindezek alapján a szerzők megvizsgálták a thyreoidea-autoimmunitás, illetve az autoimmun pajzsmirigybetegségek előfordulási gyakoriságát 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben. Választ kerestek arra a kérdésre is, hogy változik-e a thyreoidea-autoimmunitás prevalenciája azokban a gyermekekben, akik a diabétesz mellett coeliakiában is szenvednek. Módszerek: 268 1-es típusú diabéteszben, valamint 48 1-es típusú diabéteszben és coeliakában szenvedő betegben az autoimmun pajzsmirigybetegségek irányába szűrővizsgálatot végeztek a thyreoglobulin- és a peroxidáz-ellenes antitestek vizsgálatával. Pozitivitás esetén a betegséget a pajzsmirigyfunkció vizsgálatával, illetve ultrahang elvégzésével igazolták. Eredmények: Vizsgálataik szerint a pajzsmirigyellenes antitestek előfordulási gyakorisága szignifikánsan magasabb volt azokban az 1-es típusú diabéteszes betegekben, akik egyidejűleg coeliakában is szenvedtek (1-es típusú diabétesz: 43 (16%), 1-es típusú diabétesz + coeliakia: 16 (33,3%, p < 0,01). A thyreoiditis talaján kialakult hypothyreosis is gyakrabban fordult elő azokban a diabéteszes betegekben, akik coeliakiásak voltak. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy a coeliakiában szenvedő 1-es típusú diabéteszes betegekben az autoimmun pajzsmirigybetegség fellépésének nagyobb valószínűsége miatt ennek a populációnak az autoimmun pajzsmirigybetegségek iránti rendszeres szűrése feltétlenül indokolt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kriszta Molnár, Ádám Vannay, Erna Sziksz, Nóra Fanni Bánki, Áron Cseh, Hajnalka Győrffy, Antal Dezsőfi, András Arató, and Gábor Veres

Az intestinalis alkalikus foszfatáz enzim alapvető fontosságú a bélnyálkahártya épségének fenntartásában, mivel detoxifikálni képes a lipopoliszacharidot, amely a Toll-like receptor-4 ligandja. A helytelen immunválasz, valamint a mucosalis barrier sérülése hozzájárulhat a gyulladásos bélbetegség és a coeliakia kialakulásához. Gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek gyulladt vastagbél- és újonnan diagnosztizált coeliakiás gyermekek duodenum-nyálkahártyájában a csökkent intestinalis alkalikus foszfatáz és a Toll-like receptor-4 fehérjeexpresszió emelkedése következményesen fokozott lipopoliszacharid-aktivitással járhat, amely a szövetkárosító folyamatokat erősítheti. Az intestinalis alkalikus foszfatáz aktivitásának elősegítése colitises állatmodellben és terápiarezisztens colitis ulcerosás felnőtt betegekben csökkentette a bélgyulladás tüneteit. Ennek megfelelően a két vizsgált kórképben az enzim célzott intestinalis bejuttatása kiegészítő terápiás konzekvenciával is járhat a jövőben. Orv. Hetil., 2012, 153, 1389–1395.

Open access

Absztrakt:

A coeliakia (gluténszenzitív enteropathia) széleskörűen ismert betegség, mégis számos tévhit övezi. Bármely életkorban jelentkező, több szervrendszert érintő, változatos formákban mutatkozó autoimmun betegség, amelyet sokan tévesen csak a gastrointestinalis (GI-) rendszerre korlátozódó kórfolyamatként ismernek. Gondot jelent, hogy idősebb életkorban sokszor késik a diagnózis, mert szintén tévesen a gyermekkorral asszociálják. Árnyalja a képet, hogy a „klasszikusan” ismert gastrointestinalis tünetek kevésbé prevalensek felnőttkorban, és gyakrabban más szervrendszerek érintettsége okozta tünetek (idegrendszeri, cardiovascularis, hepatobiliaris, hematológiai vagy endokrin rendellenességek) miatt kerül a beteg orvoshoz. A coeliakia extraintestinalis manifesztációi kevésbé ismertek, viszont gyakoriak, ami indokolja azok ismertetését. Közleményünk célja egy rövid, nem teljes körű áttekintés a gluténérzékenység extraintestinalis megjelenési formáiról, gyakrabban leírt társbetegségekről a régebbi és újabb szakirodalom alapján. Orv Hetil. 2019; 160(34): 1327–1334.

Open access

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben gazdagodtak ismereteink a bél mucosalis immunrendszerének felépítéséről és működéséről. Kiderült, hogy az intestinalis mikroflóra és a mucosa között igen szoros és finoman szabályozott kapcsolat van. Ez a finom egyensúly biztosítja a mucosalis homeosztázist, aminek kulcsszerepe van abban, hogy a szervezet megfelelően védekezzen a kórokozókkal szemben, de az orális tolerancia révén ne alakuljon ki immunreakció a commensalis baktériumokkal és a táplálékantigénekkel szemben. Amennyiben ebben a pontosan szabályozott folyamatban zavar támad, akkor könnyen alakulnak ki immunmediált bélbetegségek. A dolgozat első része a mucosalis immunrendszer struktúrájáról és működéséről ad áttekintést. A második rész pedig három immunmediált bélbetegség, így a coeliakia, a gyulladásos bélbetegség és a tejallergia enteralis formájának patomechanizmusát, diagnosztikáját és terápiáját tárgyalja. Orv. Hetil., 2013, 154, 1512–1523.

Open access