Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for :

  • "complementary therapies" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Ajándék Eőry, János Szabó, Ivett Csik, Dezső Csupor, Csaba Sőti, László Kalabay, Péter Varsányi, Ildikó Komsa, Ajándok Eőry, and Péter Torzsa

Absztrakt:

Az integratív medicina a XXI. századi egészségügyi ellátás egészség- és személyközpontú irányvonala, mely az evidenciákon alapuló, biztonságos és hatékony komplementer eljárásokat és a konvencionális orvoslást egységes biomedicinába integrálja. Orvosok és komplementer terapeuták partnerként együtt dolgoznak a betegekkel azon, hogy az utóbbiak visszanyerjék egészségüket, és teljes életet élhessenek. Ezzel egyenrangú cél az egészség fenntartása és kiteljesítése, ebben az orvosok példaképpé válnak. Közleményükben a szerzők a szakorvosok számára tervezett kétéves magyarországi képzés koncepcióját és főbb tartalmi elemeit mutatják be, és összefoglalják a nemzetközi orvosképzésben ezen a téren elért eredményeket. Orv Hetil. 2020; 161(27): 1122–1130.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Árpád Soós, Ajándék Eőry, Ajándok Eőry, László Harsányi, and László Kalabay

, 51 (462), 25–30. 15 Pirotta, M. V., Cohen, M. M., Kotsirilos, V., et al.: Complementary therapies: have they become accepted in general practice? Med. J. Aust

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Árpád Soós, Norbert Jeszenői, Katalin Darvas, and László Harsányi

Absztrakt

Bevezetés: A nem konvencionális gyógymódok egyre emelkedő használata miatt tudnunk kell ezek igénybevételéről a perioperatív ellátás során is. Célkitűzés: A szerzők felmérték az elektív műtétre váró betegek viszonyulását a természetgyógyászati módszerekhez, valamint ezek esetleges igénybevételét és az ezt befolyásoló tényezőket. Módszer: Anonim, kérdőíves felmérést végeztek a Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti Klinikán 2014. július és 2016. április között. Eredmények: Az 519 kitöltő (21%-os válaszadás) 63,6%-a érdeklődött a nem konvencionális gyógymódok iránt. Természetgyógyászati gyógymódot a válaszadók 26,8%-a vett már igénybe: e csoportban szignifikánsan több volt a nő (p = 0,022; OR: 1,066–2,3635), a diplomás (p = 0,000315; OR: 1,3915–3,1132), a 40–49 éves (p = 0,012419; OR: 1,1451–3,2405) és a hormonális betegségben szenvedő (p = 0,039482; OR: 1,0186–5,7242). Élettartam-prevalenciát tekintve a hagyományos kínai orvoslás (8,9%), az alternatív mozgás- és masszázsterápia (7,5%), illetve a homeopátia (7,3%) voltak a legnépszerűbb gyógymódok. Mindössze a betegek 12,9%-a számolt be e módszerek használatáról kezelőorvosának. Következtetés: A sebészeti betegek érdeklődőek a természetgyógyászattal kapcsolatban, és negyedük igénybe vesz ilyen gyógymódokat, akár a perioperatív időszakban is. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1483–1488.

Open access

Bevezetés: Az állatasszisztált programok interdiszciplináris megközelítést képviselnek, komplementer módszerként integrálhatók a preventív, a terápiás és a rehabilitációs folyamatokba. Célkitűzés: A vizsgálat célkitűzése a gerincvelősérültek pszichés adaptációjának, szociális reintegrációjának segítése, valamint a hosszú hospitalizáció által okozott elszigeteltségérzés és depresszió csökkentése volt. A szerzők hipotézise szerint az állatasszisztált intervenció komplementer terápiaként hatékonyan beilleszthető a gerincvelősérült személyek rehabilitációs folyamatába. Módszer: A programban 15 felnőttkorú, gerincvelősérült személy vett rész 5 héten keresztül, hetente két alkalommal. A résztvevők először szociodemográfiai kérdőívet töltöttek ki, majd a program lezárását követően rövid nyílt kérdéses, irányított interjún vettek részt. A terepmunka során, a foglalkozásokon részt vevők megfigyelését követően, kvalitatív adatelemzést végeztek. Eredmények: A terápiás állat hatására érzelmi állapotot érintő pozitív változások következtek be. A résztvevők új ismereteket, készségeket sajátítottak el. A szocializáció és a csoportkohézió javult. Következtetések: Az állatasszisztált aktivitás terápiás elemekkel kiegészítve jótékony hatású lehet a gerincvelősérültek rehabilitációjában. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok segítségül szolgálhatnak egy későbbi állatasszisztált terápiás program kidolgozásához gerincvelősérült betegek részére. Orv. Hetil., 2014, 155(39), 1549–1557.

Open access

Absztrakt

1935-ben, a Lancetben jelent meg az első olyan közlemény, amelyben kontrollcsoportot is „használva”, az asztmás betegek speciális légzőgyakorlattal történő kezelésének eredményéről számoltak be. 1968-ban amerikai szerzők javasolták először asztmás gyermekek számára az úszást mint kiegészítő kezelést. Magyarországon 1981 augusztusa óta folyik rendszeresen asztmás gyermekek úszótréningje. Ennek eredményeként az azon évekig, rendszeresen részt vevők teljesítőképessége látványosan javult (sokkal jobb, mint a nem sportoló, egészséges kortársaiké), gyógyszerigényük csökkent, betegségük súlyossága jelentősen mérséklődött. Másrészt az asztma az élsportolók között sem ritkaság. Leggyakoribb a nagy kitartást igénylő sportot űzők között. Észak-Európában a sífutók 14–54%-a, a hosszútávfutók 15–24%-a, az úszók 13–44%-a asztmás. E jelenség lehetséges magyarázata: az élsportolók percenként 200 liter levegőt lélegeznek be (nagyrészt szájon át). A légszennyező anyagok és az allergének az alsó légútjaikba is lejutnak. Nyálkahártyájuk lehűl és kiszárad, emiatt mediátorok szabadulnak fel, ez nyálkahártya-duzzanatot és kishörgő-görcsöt okoz. Ez a jelenség béta-2-agonista előzetes belégzésével megelőzhető (vagy jelentősen csökkenthető). E szereket világhírű élsportolók is rendszeresen használják. A nem gyógyszeres megelőzési módszerek közé tartozik a maszk viselése, az uszodák légterének gyakori szellőztetése, ómega-3 zsírsav fogyasztása és igen apróra porlasztott száraz só (nagyon tiszta nátrium-klorid) belégzése. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1019–1027.

Restricted access

2009 Short duration, intensive tango dancing for Parkinson disease: An uncontrolled pilot study Complementary Therapies In Medicine 17 203 207

Open access

Christina, J., Abigail, W., Cuthbertson, L. A.: Nurses’ knowledge and attitudes toward complementary therapies for cancer: A review of the literature. Asia Pac. J. Oncol. Nurs., 2016, 3 (3), 241

Open access

.htm . [Chinese] Complementary therapies – based on the principles of evidence-based medicine. Position statement of the Medical Sciences Section of the Hungarian Academy of Sciences. (Medical Sciences Section, Hungarian Academy of

Open access

, W.-R. , Li , P.-C. , & Young , S.-T. ( 2010 ). Effect of music therapy on subjective sensations and heart-rate variability in treated cancer survivors: A pilot study . Complementary Therapies in Medicine , 18 ( 5 ), 224 – 226

Restricted access

anxiety in adolescents. Journal of Health Psychology, 18, 773–781. Furnham, A. (1996). Why do people choose and use complementary therapies? In E. Ernst (Ed.), Complementary medicine: An objective appraisal (71–88). Oxford

Restricted access