Search Results

You are looking at 1 - 10 of 111 items for :

  • "corruption" x
  • All content x
Clear All

. ( 2015 ): Reducing Corruption and Protecting Privacy in Emerging Economies: The Potential of Neuroeconomic Gamification and Western Media Regulation in Trust Building and Economic Growth . IGI Global

Restricted access

References Auriol , E. ( 2006 ): Corruption in Procurement and Public Purchase . International Journal of Industrial Organization , 24 ( 5 ): 867 – 885

Restricted access

1 15 Ahmad, N. - Brookins, O.T. (2007): The Impact of Corruption on Efficiency in Developing Economies. International Journal of Economic Perspective , 1(2): 64

Restricted access

. Ashforth, Blake E. – Gioia, Dennis A. – Robinson, Sandra L. – Trevino, Linda K. (2008): Re-viewing organizational corruption. Academy of Management Review 33. évf. 3, 670-684. Bauer, M. – Cohen, E. (1983): The invisibility of

Restricted access

Ashforth, B. E. — Anand, V. (2003): The Normalization of Corruption in Organizations. Research in Organizational Behavior Vol. 25, 1–52. Anand V

Restricted access

.kozbeszerzes.hu/nid/korrupcioskutatas . Összefoglaló: Pénzügyi Szemle 2010. 2. sz Rose-Ackerman, S. (ed.) (2006): International Handbook on the Economics of Corruption . E. Elgar. Cheltenham, UK. Transparency International (TI) (2005): Global

Restricted access

Abed, G. and Gupta, S. (2003): Governance, Corruption, and Economic Performance . Washington, DC: International Monetary Fund Publication. Gupta S

Restricted access

Corruption is linked with the issue of clientelism. This establishes a wide understanding of that phenomenon. This wide context and understanding of corruption is simplified by the recognition of the patron-client system, accompanying corruption or even identified with it. Clientelism may be of personal or mass character, and consists of mutual provision of services, without the need to lay out funds for achieving common goals. Socio-economic transformation as profound and thorough reform of the system and institutions promotes corruption practices (the process of transfer of resources from public to private sector progressed swiftly). Clientelism is linked with the phenomenon of crony capitalism, which is treated as synonymous to corruption or favoring corruption. Corruption provides a means for maintaining and the development of client networks. Patron-client relations are of secondary nature in some societies; in other societies they substantially influence the shape of the political and economic system, as well as social structure. Such relations may transgress the borders between classes, professional groups, organizations, family relations. Where liberal-democratic parliamentarism coincides with the absence of an educated civil society, the civil service of the state, the domination of political parties and pressure groups is present, which favor clientelistic corruption, influencing the development of private sector and formation of capital. Political parties distribute and decide upon thousands of positions. They organize their own client communities. Still, typical clientelistic societies are rather not common. If they were, in the long run they would cause loss of the competitive edge of the economy on the global market. The dynamics of economy indicates that the factors which paralyze economic development have not dominated the economic system in Poland as yet, and that system maintains its autonomy. This does not imply, however, the activation of long-term growth factors and the elimination of what is called lost opportunity costs in the economy.

Restricted access

Altbach, P. (2005): Academic Corruption: The Continuing Challenge. International Higher Education , 38. Retrieved November 20. Andrei, T. — Teodorescu, D. — Stancu, S. — Oancea, B

Restricted access

A cikkben egy bírósági peres eljárás folyamatát elemzem. Korábbi tanulmányaimban kidolgoztam a bíróság mint felelőtlen szervezet fogalmát és elméletét, amelyen azt értem, hogy ha a bíróság mások érdekeit sérti, azok nem tudnak visszahatni (aktív hatalom hiánya), sem védekezni (passzív hatalom hiánya). A bíró kockázat nélkül viselkedik, tevékenysége felett nincs kontroll, immunis a jelzésekre. Egybemosódik, vajon az egyik fél azért kritizálja a per menetét, mert ebből előnyt akar húzni, vagy azért, mert a bíróság visszaél a hatalmával. E két helyzet megkülönböztethetetlen. Az is megkülönböztethetetlen, hogy a bíróság azért tesz vagy nem tesz valamit, mert nem érti a per szakkérdéseit, vagy nyomást érzékel a per gyorsítására, esetleg elfogult vagy korrupt. A tanulmány a szervezeti hatalom oldaláról bemutatja a bíróságok hatalmi eszközeit, lehetőségeit, a hatalommal való visszaélés széles spektrumát, az ítéletekben megtalálható súlyos ellentmondásokat, a felelőtlen szervezetek működési logikájának kaotikusságát. A bemutatott szerződésszegési per 6,5 sorról kellett hogy döntsön. Ez nem sikerült, pedig 12 bíróság 10 éven keresztül 35 tárgyalási napon foglalkozott az üggyel. Zárásként azért megállapította az Ítélőtábla: mindenki kiválóan dolgozott, és nem húzódott el a per, a tényeket pedig alaposan feltárták. Mint kiderült, a szerződés szövege alapján lehetett dönteni. Akkor mit csinált a felelőtlen szervezet? 10 éven keresztül feltárta a per szempontjából érdektelen tényeket. Nem mindegy? A vesztes fizet. A jogerős ítélet mindent legalizált. Kinek az érdekében? Itt jön be a korrupció két típusa: a kínkeserves és a statáriális.

Restricted access