Search Results
objective of this study was to assess the consistency of the European country groups in terms of economic, financial and health indicators in 2000 and 2015. This helped to understand the differences between the country groups and how these clusters changed
Based on a micro-level approach and using data from the European Working Conditions Survey, covering 27 countries, we analyse the determinants of job quality. With cluster analysis applied to 11 dimensional indices, we form three homogeneous country groups and identify, by estimating twice-censored Tobit models, the main determinant factors affecting the individual level of job quality in each group. We verify the relevance of variables related to worker characteristics, firm characteristics, and the country in which the individual works. Among worker characteristics, education and employment status are the factors with the highest impact on job quality, while the economic sector is the most important firm characteristic. The results suggest the existence of important differences among groups regarding the magnitude of the impact of some factors. The highest dissimilarities are found between the group with better jobs (Nordic countries plus Belgium) and the group with lower quality jobs (Central and Eastern European countries plus Portugal and Greece). Variables related to age, education, dimension of the firm, and economic sector are those in which more heterogeneity is found among the groups.
Automatizáció és kreativitás a munkavégzésben
Automatisation and Creativity in Work
Absztrakt:
A digitalizáció megjelenésével ismét felerősödtek a munkahely elvesztésével kapcsolatos félelmek. Az EU-27 országaiban minden második munkavállaló jelentős autonómiát és tanulást igénylő kreatív munkahelyen dolgozik, miközben egynegyedük munkájára a rutinfeladatok ellátása a jellemző. Az előbbiek munkáját kevésbé, az utóbbiakét viszont nagymértékben veszélyeztethetik a számítógépek. Ugyanakkor jelentősek az országok közötti különbségek: a skandináv, kontinentális és angolszász országokban a kreatív munkavégzés az EU-átlagnál nagyobb arányban fordul elő, ennek fordítottja jellemző az EU mediterrán és közép-kelet-európai országaira, ahol rutinfeladatokat képviselő taylori munkahelyek az EU átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő. Magyarország a sereghajtók közé tartozik, és az elmúlt évek tendenciái sem kedvező irányúak.
Crisis and economic growth in the EU
Medium and long-term trends
The study analyses the impacts of the financial and economic crisis on potential growth in the European Union. It identifies the main channels of impact mechanism and carries out quantitative estimations in order to reveal the medium and long-term trends. According to over findings the impacts of the crisis are significantly different in the main country-groups of the EU. The basic structural problem of the EU is considered the decreasing trend in potential growth which might be further strengthened through the lasting consequences of the crisis.
The analysis approaches satisfaction with work as affected by demographic and social characteristics as well as by labor market and labor organization position. Furthermore the impact of expectations to and evaluation of the job is also considered. The international variation in the explanatory mechanism of satisfaction with work is analyzed by comparing five groups of European societies. First, distinction is made between 'old' European market economies and 'new' post-socialist countries. Second, based on economic indicators, the first group of countries is divided into three subgroups: West (Center 1), Scandinavia (Center 2), and Periphery, while the second group of countries is divided into more developed and less developed transition societies. The ISSP 1997 Work Orientation Module data are used for the analysis. Only respondents in labor force are analyzed (N=11739). The paper presents descriptive statistics for the clusters of the countries as well as for the dependent and independent variables in the analysis. Then, ordered logit models are used to predicting satisfaction with work. The explanatory variables contain objective status indicators, subjective evaluation of the job, the country groups and interaction terms. Results reveal that both status indicators and attitudes toward the job are significant predictors of the general satisfaction in agreement with gender paradox, life cycle, reference-group and status discrepancy hypotheses. However, these explanatory mechanisms vary a lot by the groups of countries. If controlling for composition effects within these groups of countries, Scandinavia turns out to be a place with highest satisfaction and developed transition societies are characterized by the lowest satisfaction wit work.
Globalizáció és egyenlőtlenségek – oktatásban és az emberi tőkében
Globalization and Inequalities in Education and Human Capital
Az iskolázottság növekedése az előrejelzések szerint nem lassul. Ugyanakkor a globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek alakulása sajátos képet mutat. Az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek egy fordított Kuznets-görbének nagyjából megfelelő lefutást mutatnak a magasabb iskolázottság időszakában. Azonban az országcsoportok nagy részében ez kiegészül egy ellentétes görbületű résszel az alacsonyabb iskolázottság időszakában. Így egy hullámszerű alakulás jellemzi az iskolázottsági egyenlőtlenségeket az iskolázottsággal együtt vizsgálva.
A cikk ezután nagyszámú UNESCO-tagország adatai alapján a humántőke-eloszlást elemzi, amelynek eredménye egyértelműen Nessie-görbét mutat, vagyis a legmagasabb HDI-percentilis országaiban lényegesen magasabb a humán tőke, mint a többi percentilis országaiban.
Összegzésként az írás megerősíti azt a feltételezést, hogy a globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével mind az iskolázottsági különbségek, mind az emberi tőkeeloszlás egyenlőtlenségei növekednek.
; Végh 2013 ). The third distinct within-EU country group, the Eastern New Member States (NMSs) suffered a large fall-back in the early phase of the global crisis. Nevertheless, rebound did occur in these countries. Still, post-crisis growth paths appear
in italics are located in both clusters. In other words, 73.9% of the countries that are in the healthy-countries group are also included in the wealthy-countries group. The multitude of countries that takes part in both clusters gives us a priori
over two consecutive periods. The results are shown in Table 1 in descending order by HiCi output % in 2000–2009. Table 2 shows countries grouped by HiCi output % for ≥1.5, ≥1.0, ≥0.5 and <0.5 % to compare the changes between two time periods
growth model (potential growth and its main factors) Large differences can be observed in the EU15 between the main characteristics of the examined country groups and growth models. The founding MSs, A6
