Search Results

You are looking at 1 - 10 of 44 items for :

  • "crop year" x
  • All content x
Clear All

Traditionally, triticale is mainly used as animal feed, the use for human utilization is still uncertain. However, in the past few decades, importance of triticale is increasing globally. Therefore, the determination of nutritionally important parameters of triticale and study of their genetic and environmental (G×E) variability have essential importance. In this study, ten hexaploid triticales along with reference wheat and rye varieties were grown at two locations in Hungary in a three-year-long experiment. Crude protein (8.6–16.3%), crude fat (0.86–1.98%), starch (57.6–65.0%), and dietary fibre values (7.5–13.7%) showed notable differences, significant genotype control were detected in all tested parameters except ash content (1.42–2.10%). The analysis of variance confirmed that crop year affected all traits, and also location had significant effect on the formation of protein and – to a lesser extent – the fibre levels. Furthermore, interactions between the effects were observed. Generally, nutritional characteristics of triticales were positioned between wheat and rye in this experiment; however, there were notable differences between the genotypes, and also the magnitudes of environmental effects were significant. Nutritional values of triticale provide a prospect for food production and human consumption.

Restricted access

Winter wheat (Triticum aestivum L.) yield samples taken from a consecutive series of crop years representing drought, normal and moist conditions at the Nagygombos experimental site of the Szent István University have been evaluated. The impact of N topdressing and crop year conditions on the performance of protein and wet gluten content were studied.The results suggest that ascending levels of N topdressing, and increased number of applications had a beneficial effect on the protein content, as well as on wet gluten values. Crop year had a significant effect on quality manifestation. The drier the crop year, the better the recorded quality performance. The magnitude of changes was bigger in case of gluten than in that of protein values. There were minor differences between the two varieties examined, especially in their response patterns to nitrogen supply. Dough formation depends mainly on the gliadin/ glutenin ratio, but there is less information on the agronomic and climatic impacts that may cause alterations in that.

Restricted access

The wet gluten content, gluten spreading, baking value, technological water-absorbing ability and falling number of 4 wheat varieties were studied in 1 year with an average rainfall (2001) and 2 dry years (2002 and 2003). The canopies of the wheat varieties were treated with different herbicides (Granstar, Duplosan DP, Lintur, Mecaphar and Mustang).The effects of variety and crop year and the variety x crop year interaction were significant on all the studied characters. The variety x herbicide x crop year interaction was significant too, with the exception of the technological water-absorbing ability.The 5 herbicide treatments did not give rise to any significant difference in the bread-making quality of the 4 tested wheat varieties in any of the 3 years. The variety x herbicide and herbicide x crop year interactions either were not significant.The characters of the bread-making quality of the varieties differed considerably with the crop year and the herbicide Within the bread-making quality of one variety significant differences were observed only in some cases as a function of the crop year or the herbicide treatment.

Restricted access

Összefoglalás

Eltérő évjáratok és különböző agrotechnikai műveletek interaktív hatásait vizsgáltuk tartamkísérletben, csernozjom talajon a Hajdúságban (Kelet-Magyarország) kukoricánál. Száraz évjáratban a Diabrotica virgifera virgifera nem okozott növénydőlést, optimális vízellátottságú évjáratban viszont monokultúrás termesztésben jelentős megdőlés következett be. Bikultúra (búza-kukorica) és trikultúra (borsó-búza-kukorica) vetésváltásban Diabrotica által okozott szárdőlést nem lehetett tapasztalni. Monokultúrában a növekvő trágyaadagok mérsékelték a Diabrotica miatti növénydőlés mértékét (kontroll kezelésben 37,2–41,1%, N240+PK kezelésben 14,1–15,3%). Száraz évjáratban a kukorica maximális termése 4316–7998 kg/ha (nem öntözött), ill. 8586–10970 kg/ha (öntözött), kedvező évjáratban pedig 13787–14137 kg/ha (előző években nem öntözött), ill. 13729–14180 kg/ha (előző években öntözött) intervallumban változott vetésváltástól és trágyaadagtól függően. Száraz évjáratban a vetésváltás igen jelentős hatást gyakorolt a kukorica termésére, míg kedvező évjáratban ez a hatás mérsékelt volt (a monokultúrához viszonyított terméstöbblet bi- és trikultúrában 3390–3862 kg/ha, ill. 350–150 kg/ha).

Aszályos évjáratban az öntözés maximális terméstöbblete 4270 kg/ha (mono), 3264 kg/ha (bi) és 2681 kg/ha (trikultúra) volt. A kontroll kezelésben az öntözés hatására lényegesen kisebb terméstöbbletet (2525 kg/ha, 2155 kg/ha és 1436 kg/ha) kaptunk, ami a víz- és tápanyagellátás szoros kölcsönhatását bizonyította kukoricánál.

A trágyázás termésnövelő hatását alapvetően az évjárat vízellátása határozta meg, melyet a vetésváltás és öntözés módosított. Száraz évjáratban a trágyázás terméstöbblete 1282–3376 kg/ha, kedvező évjáratban 1838–4899 kg/ha között változott.

Az évjárat, mint abiotikus stressz módosította a különböző vetésváltási rendszerekben termesztett kukorica trágyaadag optimumát. Száraz évjáratban kisebb műtrágya adagok bizonyultak optimálisnak (mono: N120–180+PK; bi: N180+PK; tri: N60–180+PK), mint kedvező évjárat esetén (N180+PK; N180+PK; N120–180+PK). Kísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy az időjárási stresszhatásokat megfelelő agrotechnikával (vetésváltás, trágyázás, öntözés) mérsékelni, de teljesen megszűntetni nem lehetett.

Restricted access

Összefoglalás

Tartamkísérletben, Hajdúságban (Kelet-Magyarország), csernozjom talajon vizsgáltuk eltérő évjáratok (2007. év = száraz, 2008. év = kedvező vízellátottságú) és egyes agrotechnikai tényezők (vetésváltás, trágyázás, öntözés) kölcsönhatásait adott őszi búza fajta (Mv Pálma) agronómiai tulajdonságaira és termésére. A levél- (lisztharmat-, DTR-, levélrozsda-fertőzöttség) és kalászbetegségek (kalászfuzárium-fertőzöttség) mértékét döntően a trágyaadagok határozták meg, melyet az évjárat, a vetésváltás és öntözés kisebb-nagyobb mértékben módosított. A búza állományok megdőlését a kedvező vízellátottságú évjárat (2008. év) és a nagyobb trágyaadagok (N150–200+PK) jelentősen növelték. Aszályos évjáratban az őszi búza maximális termése bikultúrában 5590 kg/ha, trikultúrában 7279 kg/ha (nem öntözött), ill. 7835 kg/ha és 8492 kg/ha (öntözött) volt. A kedvező vízellátottságú évjáratban a búza termésmaximuma bikultúrában 7065 kg/ha, trikultúrában 8112 kg/ha (nem öntözött), ill. 6882 kg/ha és 7874 kg/ha (öntözött) volt. Aszályos évjáratban az öntözés maximális terméstöbblete 2630 kg/ha (bikultúra) és 1579 kg/ha (trikultúra) volt. Az öntözés termésnövelő hatása csak megfelelő tápanyagellátás mellett érvényesült (a víz- és tápanyagellátás interaktív hatása). A trágyázás hatására aszályos évjáratban 2853–3698 kg/ha (nem öntözött) és 3164–5505 kg/ha (öntözött) terméstöbbletet kaptunk. Kedvező vízellátású évjáratban a trágyázás termésnövelő hatását alapvetően meghatározta a vetésváltás (bikultúrában 3990–4050 kg/ha, trikultúrában 524–884 kg/ha terméstöbblet). Az évjárat és vetésváltás befolyásolta az optimális NPK adagot. Száraz évjáratban bikultúrában az N150–200+PK, trikultúrában az N100–150+PK, kedvező vízellátottságú évjáratban pedig az N150+PK (bikultúra) és az N50+PK (trikultúra) trágyakezelés bizonyult optimálisnak.

Restricted access
Restricted access

Összefoglalás

Tartamkísérletben, csernozjom talajon, a Hajdúságban (Kelet-Magyarország) vizsgáltuk néhány agrotechnikai tényező (tőszám, tápanyagellátás), néhány kártevő és kórokozó (kukorica bogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte), kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.), csőfuzárium (Fusarium spp.), valamint az évjárat (eltérő vízellátottságú évek: 2007. év = aszályos, 2008. év = kedvező) hatását a kukorica termésére különböző vetésváltási rendszerekben (mono-, bi- és trikultúra). A vizsgálatokat nem öntözött körülmények között, csernozjom talajon végeztük. Vizsgálati eredményeink azt bizonyították, hogy az évjárat vízellátottsága, mint abiotikus stressz tényező volt a legnagyobb hatással a kukorica termésére, valamint meghatározta az optimális tőszámot és trágyaadagot. Aszályos évjáratban (2007. év) a kukorica termésmaximuma 3874–5681 kg/ha (mono), 7156–7929 kg/ha (bi), 7214–8192 kg/ha (tri), kedvező vízellátottságú évben pedig 12 902–13 787 kg/ha (mono), 13 974–14 603 kg/ha (bi) és 13 594–14 839 kg/ha (tri) intervallumban mozgott nem öntözött feltételek között. Az ökológiai stressz (vízhiány) okozta terméscsökkenés monokultúrában 9,0 t/ha, bikultúrában 7,0 t/ha, trikultúrában pedig 6,0 t/ha körül változott. A kukorica optimális tőszámát és trágyaadagját mind az ökológiai stressz (vízhiány), mind az agrotechnikai stresszhatás (vetésváltás) befolyásolta. Aszályos évjáratban (2007. év) a 40 ezer/ha (mono, bi, tri), kedvező vízellátottságú évjáratban a 60 ezer/ha (mono) és 80 ezer/ha (bi és tri) tőszám esetében kaptuk a termésmaximumokat. Az évjárat és a vetésváltás egyaránt módosította az optimális trágyaadagot. A 2007. év időjárása miatt a növényegészségügyi értékek kedvező szinten mozogtak, a csőfuzárium-fertőzöttség 0,9–3,4%, a molyfertőzöttség 2,1–4,5% között változott, míg a kukoricabogár által okozott növénydőlést nem tapasztaltunk. Ezzel szemben a csapadékos évjáratban a csőfuzárium-fertőzötség értéke 1,0–3,9%, a molykártétel értéke pedig 3,2–6,3% között alakult. 2008-ban monokultúrában jelentős kukoricabogár kártételt is tapasztaltunk. A Diabrotica által okozott növénydőlés (12,3–62,2%) között változott, kezelésektől függően.

Restricted access

Összefoglalás

Polifaktoriális tartamkísérletben, két aszályos évjáratban (2007. és 2009.) vizsgáltuk a talaj nedvességkészlete és a kukorica terméseredménye közötti összefüggéseket. A vízhiányértékekből látszik, hogy a kukorica számára a bikultúrás vetésváltás a legkedvezőbb, az egész tenyészidőszakot vizsgálva itt kaptuk a legkisebb értékeket. A 2007. év alacsony terméseredményei a magas vízhiányértékeknek tulajdoníthatóak, ezzel szemben a 2009. év ugyancsak kedvezőtlen csapadékellátottsága ellenére a terméseredmények jóval nagyobbak voltak. Ez a jelentős mennyiségű júniusi csapadék következtében alakult így. A 30 éves átlagtól is több csapadék jó hatással volt a kukorica virágzási-terméskötési időszakában megnövekvő vízigényének kielégítésére, ezáltal a magasabb terméseredmények kialakulására, “termésmentő” szerepe volt. Az öntözött parcellák esetében a májusi vízutánpótlás a kukoricának még egyenletesebb vízellátást biztosított a tenyészidőszak első felében, így erőteljesebb vegetatív fejlődés, még nagyobb terméseredmények realizálódtak. A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy aszályos évjáratokban a megfelelő agrotechnikai elemek alkalmazásával enyhíthetünk a csapadékhiány által generált stresszhelyzeteken, a nagyobb mérvű termésdepresszión.

Restricted access