Search Results
Vizsgálatunkban két volt szocialista ország, Lengyelország és Magyarország válaszadóit hasonlítottuk össze a szerint, hogyan vélekednek az országaikban tapasztalható társadalmi viszonyok igazságosságáról. Az összehasonlítás különösen azért érdekes, mert megmutathatja, hogy a Magyarországon a rendszerváltás óta tapasztalható elégedetlenség mennyiben tulajdonítható a magával a rendszerváltással járó, sokszor problematikus és ellentmondásos társadalmi átalakulásnak. Az eredmények a két ország válaszadóinak hasonlóságát mutatják. A kutatás során megvizsgáljuk az igazságossággal kapcsolatos nézetek mérésére használt Likert-skálák alkalmazhatóságát is.
Summary
Az alábbi írás a versengés pszichológiai fogalmának az alakulásával foglalkozik, és azt kívánja bemutatni, hogy a versengésfogalom második világháború után történő stigmatizálása miként hátráltatta és nehezítette meg a jelenség elmélyültebb kutatását és működésmódjának megértését. Azt kívánja a versengés témáján keresztül demonstrálni, hogy politikai, ideológiai megfontolások és motivációk miként irányítják egy jelenség kutatására a figyelmet, és egyben hogyan akadályozhatják annak torzításmentes, tudományos megismerését. A jelen tanulmány bemutatja, hogy egy olyan kiváló és nagy tekintélyű kísérleti szociálpszichológus, mint Morton Deutsch munkássága miként alakítja ki egy adott kutatási terület vezető és többségi paradigmáját: a versengés és együttműködés polarizált felfogását, szimbiotikus kezelését és a versengés egydimenziós felfogását. Ezután bemutatja az 1990-es évektől bekövetkező paradigmaváltást, amelynek lényege a versengés önmagában vett vizsgálata, többdimenziós felfogása és a konstruktív és destruktív versengési folyamatok elkülönítése. A versengéskutatás történetével párhuzamosan a cikk tárgyalja a tanulási motiváció kutatásában a kilencvenes évek óta zajló szakmai vitát is, valamint a versengés kulturális összehasonlító vizsgálatainak, a versengés többdimenziós felfogását alátámasztó eredményeit.
Verhulst, F. C., Akkerhuis, G. W., Althaus, M. (1985): Mental health in Dutch children I. A cross-cultural comparison. Acta Psychiat. Scand. , 72. Suppl. 323. Mental health in Dutch children I. A cross-cultural comparison
–838. Pilgrim , C., Rudea - Riedle , A. (2002) The importance of social context in cross-cultural comparison: First graders in Columbia and the United States. The Journal of Genetic Psychology, 163 (3), 283
and anxiety about wayfinding: A cross-cultural comparison. Sex Roles, 47, 9-10 , 389-401. Gender differences in wayfinding strategies and anxiety about wayfinding: A cross-cultural comparison
1999 9 405 420 Hisrich, R. D. — Bucar, B. — Oztark, S. (2003): A Cross Cultural Comparison of Business Ethics: Cases of
Klett, C. J., Yaukey, D. W. (1959) A cross-cultural comparison of judgements of social desirability. The Journal of Social Psychology, 49 , 19-26. A cross-cultural comparison of judgements of social desirability
Kína hagyományos kertművészete és ennek hatása Európa és Japán kertművészetére NASAR, J. L. (1988) Visual preferences in urban street scenes: a cross-cultural comparison between
Kövecses, Zoltán. 2003. Language, figurative thought, and cross-cultural comparison. Metaphor and Symbol 18. 311–320. Kövecses Z. Language, figurative thought, and cross-cultural
): Consumers’ Perceptions of Corporate Social Responsibilities: A Cross-Cultural Comparison . Journal of Business Ethics 30 ( 1 ): 57 – 72 . Martínez , P. – del Bosque , R. I. ( 2013
