Search Results
activities through cross-country comparisons in other cross-cultural studies related to other behavioral problems (e.g., while differences in Internet use, innovation and perceived risk of Internet shopping have been found between Korean and American users
Abstract
Background and aims
Social network use is widespread, and the study of Instagram seems to have captured more attention in recent years. However, scale development and validation in the field has fallen short of providing sound scales of Instagram motives and usage patterns that consider the uniqueness of Instagram-related behavior. This paper describes the development, psychometric and cross-cultural validation of two new measurement instruments: the “Instagram Motives Questionnaire” (IMQ) and the “Instagram Uses and Patterns Questionnaire” (IUPQ).
Methods and results
A preliminary set of items was developed for each questionnaire based on a previous qualitative interview study on Instagram motives, uses, and consequences. In the first study, the questionnaires were distributed to a sample of 312 participants aged 18–35 years (M = 23.81; SD = 4.49), and an exploratory factor analysis was performed. A parsimonious and interpretable 6-factor solution that displayed adequate factor loadings and adequate Omega coefficients for both instruments were found. In a second study, the two instruments and other measures of known social network usage correlates and mental health consequences were administered online to 1,418 English-speaking participants aged 18–34 years (M = 21.35; SD = 3.89). Both scales showed good psychometric properties and the factor structure identified in study 1 was reproduced through confirmatory factor analysis. Omega reliability coefficients were adequate. Finally, when performing multi-group CFA along with a French (n = 1,826) and a Spanish (n = 3,040) sample, language and gender invariance were supported. Correlations with other relevant measures indicate good convergent validity of both scales.
Conclusions
The present research provides psychometrically sound instruments for further investigations on Instagram use behaviors.
achieved, suggesting that the CSBD-19 may be used reliably in future cross-cultural studies assessing CSBD and the differences in CSBD scores may be attributed to actual differences between the language-based samples, and not to methodological shortcomings
Elsődleges érzelmek mérése affektív idegtudományi megközelítésben: módszertani áttekintés
Measuring Primary Emotions from an Affective Neuroscience Perspective: Methodological Review
Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) Áttekintő tanulmányunkban a személyiségvonások érzelmi alapjaival foglalkozunk affektív idegtudományi megközelítésben. Összefoglaljuk azokat a kutatási eredményeket, amelyek a kéreg alatti agyi struktúrákhoz köthető elsődleges érzelmi rendszerek mérésével kapcsolatban születtek. Az Affektív idegtudományi személyiség skálák (Affective Neuroscience Personality Scales – ANPS) hat (+1) érzelmi vonás mérésére szolgálnak (FÉLELEM , HARAG, SZOMORÚSÁG, JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, GONDOSKODÁS, Spiritualitás). Módszer: Tanulmányunk alapját 65, 2003–2019 között publikált empirikus kutatás adja. Ezek mind-egyikében adatgyűjtés történt az ANPS kérdőívvel. A forrásokat négy csoportra osztottuk: validálási tanulmányok, biológiai markerekre hivatkozó tanulmányok, klinikai jellegű cikkek és egyéb, a széles körű alkalmazhatóságot igazoló publikációk. Jelen tanulmányban a validálással kapcsolatos kutatásokat összegezzük az időbeli stabilitás és a faktorszerkezet tekintetében, majd összegzést végzünk a megbízhatósággal, a nemi különbségekkel és az ANPS skálák együtt járásával kapcsolatosan.
Eredmények: Az ANPS által mért konstruktumok időben stabilak, azaz a skálák vonásokat mérnek, nem helyzetfüggő érzelmi állapotokat. A hat érzelmi rendszer két fő faktorba rendeződik (pozitív és negatív), ahol a negatív érzelmi vonások nagyobb magyarázóerővel bírnak, mint a pozitívak. A hat (+1) skála megbízhatónak mondható (Cronbach alfa > 0,7). Az eredmények alapján a nők magasabb pontszámot érnek el a GONDOSKODÁS, FÉLELEM, SZOMORÚSÁG skálákon, míg a férfi ak a JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, HARAG skálákon. A Spiritualitás skálán nincs nemi különbség. A skálák között szisztematikus együtt járások tárhatók fel.
Következtetések: Az ANPS megbízhatóan méri a személyiségünk alapjait alkotó, kéreg alatti agyterületekhez köthető érzelmi vonásokat, gazdagítva ezzel a személyiség idegtudományi megközelítésének (Personality Neuroscience) módszertanát. Az agyi képalkotó eljárásokkal együtt alkalmazva nemcsak ezen a területen nyithat új távlatokat, hanem a klinikai pszichológiában és a kulturális összehasonlító vizsgálatok terén is.
Introduction: In this review we focus on emotional basics of personality traits from affective neuroscience perspective. We summarize empirical studies using the Affective Neuroscience Personality Scales (ANPS) that was developed for measuring six (+1) primary emotional systems located in subcortical brain areas (FEAR, ANGER, SADNESS, PLAYFULNESS, SEEK, CARE, Spirituality).
Methods: We selected 65 empirical studies published between 2003 and 2019 where ANPS questionnaire was used. We divided the studies into four clusters: validation studies, studies with biological markers, clinical studies and others demonstrating different application of the ANPS. In this review we summarized the validation studies in regard to the test-retest reliability, factor structure of the ANPS, then we conducted statistical analysis on 39 datasets for reliability, on 25 datasets for sex differences and inter-scale correlations (33 and 45 datasets).
Results: Based on the test-retest analysis ANPS constructs measure emotional traits, not context-dependent affects. The six primary emotions form two main factors (positive and negative emotions), and the negative emotions have greater explanation power than positive emotions. The six (+1) scales are reliable (Cronbach alphas > 0,7). Results show that women have higher scores on CARE, FEAR and SADNESS, while men’s scores are higher on PLAYFULNESS, SEEK and ANGER. No sex difference appeared on Spirituality scale. However, systematic inter-scale correlations were found.
Conclusions: The ANPS questionnaire is a valid and reliable tool for measuring primary emotions that are located in the subcortical brain areas and are the building blocks of personality traits. It is a self-report measure of the recently developing fi eld of personality neuroscience. As a self-report instrument of brain imaging studies it can open new perspectives not only in neuroscience, but in clinical psychology and in cross-cultural studies.
Vergote, A. & A. Tamayo, eds. (1981) The Parental Figures and the Representation of God: A Psychological and Cross-Cultural Study (Mouton de Gruyter: New York). The Parental Figures and the
References F. M. Adams C. E. Osgood 1973 Cross-cultural study of affective meanings of
American-Hungarian cross-cultural study . Empirical Studies of the Arts , 9 , 143 – 163 . 11. Halász L. ( 2006 ): A terrorista mint irodalmi hős percepciója és
.J. Tovée 2005 Female physical attractiveness in Britain and Malaysia: A cross-cultural study Body Image 2 115 128
. A. Furnham J. Moutafi P. Baguma 2002 A cross-cultural study on the role of weight and waist
23 587 588 . L. Betzig 1989 Causes of conjugal dissolution: A cross-cultural study Current
