Absztrakt:
A felületes thrombophlebitist hosszú időn át meglehetősen jóindulatú betegségnek tartották. Újabban, amióta a diagnózishoz egyre gyakrabban használnak duplex ultrahangtechnikát, kiderült, hogy a betegség veszélyesebb, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A thrombosis az esetek 6–44%-ában a mélyvénákra terjed, tüdőembóliát pedig a betegek 1,5–33%-ánál észleltek. Minden negyedik betegnél alakul ki vénás thromboemboliás szövődmény. A diagnózis klinikai, de a duplex ultrahangvizsgálatot mindig el kell végezni a thrombus kiterjedésének meghatározására, a mélyvénás thrombosis kizárására. Ezzel a vizsgálattal ellenőrizzük később is a betegeket. Ultrahanggal mindkét lábat meg kell vizsgálni, mert egyidejű mélyvénás thrombosis az ellenoldali végtagon is kialakulhat. A betegség két formáját lehet megkülönböztetni: felületes vénás thrombosis varicosus vénákon vagy varicositas nélkül. A spontán, nem varicosus formában, különösen, ha a folyamat migráló vagy kiújuló, a betegek gondos kivizsgálásra szorulnak, azért, hogy a malignus betegségeket és a thrombophiliát kizárjuk. A kezelési lehetőségeket a legújabb nemzetközi konszenzus alapján foglaljuk össze. Az amerikai és a német útmutatók hasonlóak. A kompresszió és a mobilizáció a terápia sarkköve. Rövid szegmentű thrombosisnál a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatásosak. Hosszabb szegmentnél előnyösebbek a kis molekulasúlyú heparinok. Az új, orális antikoagulánsokkal végzett kezelésre vonatkozó információval nem rendelkezünk. A jövőben ezek a gyógyszerek ebben az indikációban is hatásosak lehetnek. Ha a thrombus a saphenofemoralis vagy saphenopoplitealis junctióhoz közel van, crossectomiát (magas lekötést) kell végezni vagy terápiás dózisban kis molekulasúlyú heparint kell adni. Ne használjuk a felületes thrombophlebitis kifejezést, mert nem a gyulladás és fertőzés a patológia primer tényezője. Felületes vénás thrombosis az új, helyes elnevezés, azért, hogy ne adjunk feleslegesen antibiotikumokat, és elkerüljük azt a téves feltételezést, hogy a felületes vénás thrombosis benignus betegség. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 129–138.
–379. 12 Zernoviczky F, Marton E, Kanalikova K, Tomka J, Sefranek V, Dvoracek P, Stais M, Standler P, Bihari I, Olah Z: RFA (radiofrequency ablation) – an endovenous crossectomy: multicenter
–246. 15 Bihari I, Zernoviczky F, Dragic P, et al. Laser crossectomy. [Crossectomia lézerrel.] Érbetegségek 2015; 22: 123–131. [Hungarian] 16 Bihari I, Ayoub G, Bihari A
., et al.: Crossectomy in ascending superficial thrombophlebitis of the leg veins. Zentralbl. Chir., 1997, 122 (9), 795–800. Krause, U., Kock, H. J., Kröger, K., et al.: Prevention of deep venous thrombosis
.: RFA (radiofrequency ablation) – an endovenous crossectomy: multicenter prospective study Bratislava, Prague, Budapest. Internat. Angiol., 2012, 31 , 198. Kanalikova K. RFA
