Search Results
A serdülőkori táplálkozási magatartás szerepe meghatározó mind a pozitív bio-pszicho-szociális fejlődés folyamatában, mind a felnőttkori egészséges életmód kialakításában. Vizsgálatunk célja a táplálkozáskontrollal összefüggésbe hozható egyénszintű, családi és transzperszonális tényezők vizsgálata. Adatainkat 1977 erdélyi serdülőtől (15–19 évesek) nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a táplálkozáskontrollban nemi és életkori sajátosságokat igazolnak. A táplálkozással kapcsolatos tudatosságban a kognitív-kontroll tényezők mellett kiemelt szerepet játszanak a családi és transzperszonális tényezők. A nemzetközi vizsgálati eredményekkel ellentétben mintánkban az énhatékonyságnak az étkezés magatartással kapcsolatos meghatározó szerepe nem igazolódik. Ezzel ellentétben felértékelődik a szülői bánásmód és az elégedettség a szülői támogatással, és bár nemekhez, valamint életkorhoz kötötten, de igazolást nyer a transzperszonális tényezők szerepe. Az egyénszintű jóllétmutatók szintén összefüggésben állnak az étkezési magatartással, igazolva, hogy a táplálkozáskontroll a fiatalok életminőségének meghatározó eleme.
Annak ellenére, hogy az élet értelmessége kiemelt fejlődés-lélektani cél, a szakirodalom elenyészően keveset foglalkozik az élet értelmességét meghatározó tényezőkkel serdülőkorban. Jelen tanulmányunkban egyéni szintű, szociokognitív és család szintű, kapcsolati tényezők szerepét vizsgáltuk az élet értelmességének a megélésében 15–19 éves (47,8%-a fiúk) erdélyi középiskolásoknál (N=1944). Míg az énhatékonyság, az önszabályozott viselkedés, a szülői társas támogatottsággal való elégedettség és az anyai elfogadó bánásmód pozitív, az apai ellenőrző bánásmód negatív összefüggést mutatott az élet megélt értelmességével, a vizsgált mintában. Ugyanakkor a társas összehasonlítás csak a fiúk, az apai elfogadó bánásmód pedig csak a lányok esetében függött össze az élet értelmességével. A talált eredmények felhívják a figyelmet azokra a szociokulturális hatásokra, amelyek a nemiszerep-szocializáció által érvényesülnek az élet értelmességének a megélésében serdülőkorban, egyben támpontokat adva a preventív és fejlesztő célú beavatkozások számára.
Irodalom/References 1 Brassai, L. & Pikó, B. (2005) Szerhasználat és családi tényezők viszonya középiskolásoknál. Addictologica Hungarica, Vol. 4. No. 1. pp. 7
és 1990 között. Korall, 1: 137—155. Bernstein, B. (1971): Társadalmi osztály, nyelv és szocializáció. Valóság, 11: 47—58. Brassai L., Pikó B. (2005): Szerhasználat és családi tényezők
tényezók vizsgálata középiskolásoknál. Addictologia Hungarica , 4 (1): 5-26. Szerhasználat és családi tényezók vizsgálata középiskolásoknál Addictologia Hungarica
tényezők szerepe a serdülők testmozgásának rendszerességében. Alkalmazott Pszichológia , 10 (3–4), 5–20. Pikó B. Egyéni és családi tényezők szerepe a serdülők testmozgásának
Brassai L. és Pikó B. (2005). Szerhasználat és családi tényezők vizsgálata középiskolásoknál. Addictologia Hungarica, 4 (1), 7–28. Pikó B. Szerhasználat és családi tényezők
