Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "cselekvési képesség" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében, amely a folyóirat 24. kötet 1. számában jelent meg, először a motívumok­kal összefüggésben határoztuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezettük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutattunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Az első részben végül röviden bemutattuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatároztuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükségletkielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükségletkielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében először a motívumokkal összefüggésben határozzuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezetjük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutatunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Végül röviden bemutatjuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatározzuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükséglet-kielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükséglet-kielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access