Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "csoportidentitás" x
  • All content x
Clear All

A csoporttörténetek a csoportidentitás hordozói és közvetítői egyszerre. Ezek az elbeszélések, a történések tényszerű leírásán túlmenően, az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők tudattartalmainak megjelenítése a csoportidentitás közvetítésének finom narratív eszközei. Kutatásunkban a narratív perspektíva identitáskonstrukciós és identitásközvetítő szerepét vizsgáltuk középiskolai történelemtankönyvekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a belső perspektíva nyelvi markerei (kognitív és érzelmi igék) milyen arányú eloszlást mutatnak az egyes nemzeti csoportok és alcsoportok között – különböző történelmi események esetében. Két történelmi esemény (Önkényuralom és kiegyezés, Trianon) elemzését végeztük el 1900 és 2006 között publikált középiskolai történelemkönyvek idevonatkozó részein. A belső perspektíva ábrázolását az Önkényuralom és kiegyezés tekintetében a történelemtudományban ismert történeti kánonok, Trianon esetében az eseményről keringő mítoszok szempontjából is megvizsgáltuk.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Csertő, Zsolt Péter Szabó, Noémi Zsuzsanna Mészáros, Ben R. Slugoski, and Tibor Pólya

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

Restricted access

csoportidentitás tükrében . V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, december 7–8 . 250 – 258 .

Restricted access

-felvétel, csoportidentitás és sztereotípia . A mentális igék szerepe a szövegben. In: Vincze O., Bigazzi S. (szerk.), Élmény, történet – a történetek élménye. Budapest, Új Mandátum Kiadó. 55. Williams , C. E

Restricted access

spirituális célokat. Hasonlóan praktikus célokat tölthettek be az ebből az időből származó barlangfestmények, bár konkrét használatukat és funkciójukat illetően (mágikus tevékenység, csoportidentitás, beavatási szertartás, kollektív memória stb.) ma is óriási

Open access