Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "cytomegalovirus (CMV)" x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A hemopoetikus őssejt-transzplantáció során fellépő fertőzéses komplikációk egyikét képezi a cytomegalovírus- (CMV-) infekció és -reaktiváció, amelynek előfordulási aránya alacsonyabb autológ őssejt-transzplantációt (ASCT) követően, összehasonlítva az allogén transzplantáció recipienseivel. Célkitűzés: A vizsgálat célja a cytomegalovírus-infekció és -reaktiváció gyakoriságának felmérése kvantitatív real-time PCR módszer alkalmazásával autológ őssejt-transzplantált betegekben. Szükséges-e surveillance-szűrés, és mely betegcsoportban, vagy elegendő a klinikai tünetek vezérelte monitorozás? Módszer: A szerzők intézetükben 2014–2017 között autológ őssejt-transzplantációban részesült 123 beteg dokumentációját elemezték retrospektív vizsgálatban. A betegeket az alapbetegség szerint csoportosították (lymphomák, myeloma multiplex), valamint megkülönböztették a transzplantációt megelőző indukciós kezelés típusa szerint. Eredmények: Hasonló arányban történt ASCT myeloma multiplexes (MM) és lymphomás (NHL) betegek esetében [(66 (43,7%) vs. 57 (46,3%)]. A betegektől származó 1082 plazmaminta vizsgálata során 86 (7,95%) bizonyult pozitívnak CMV nukleinsav jelenlétére real-time (RT) PCR módszerrel. Cytomegalovírus-reaktiváció 44 (37,5%) betegnél alakult ki, ebből tünetmentes volt 38 beteg (30,8%), míg 6 esetben (4,9%) a reaktivációval összefüggésbe hozható tünetek voltak megfigyelhetők. A szerzők közel kétszeres gyakorisággal dokumentáltak CMV-reaktivációt a NHL betegcsoportban, mint a MM betegcsoportban (46 vs. 26%). Következtetés: Autológ őssejt-transzplantációban részesülő betegek esetében surveillance CMV-monitorozás végzése nem indokolt, azonban jól meghatározott betegcsoportban klinikai gyanú esetén elvégzett molekuláris teszt lehetővé teszi a vírusreaktiváció korai felismerését, így időben megkezdhető a preemptív kezelés, és ezáltal csökkenthető a mortalitás.

Open access

Woo, P. C., Lo, C. Y., Lo, S. K., Siau, H., Peiris, J. S., Wong, S. S., Luk, W. K., Chan, T. M., Lim, W. W., Yuen, K. Y.: Distinct genotypic distribution of cytomegalovirus (CMV) envelope glycoprotein in bone marrow and renal transplant recipients with

Restricted access
European Journal of Microbiology and Immunology
Authors: Cosme Alvarado-Esquivel, Ada A. Sandoval-Carrillo, Fernando Vazquez-Alaniz, José M. Salas-Pacheco, Jesús Hernández-Tinoco, Luis Francisco Sánchez-Anguiano and Elizabeth Irasema Antuna-Salcido

A , Cannon MJ : Review and meta-analysis of the epidemiology of congenital cytomegalovirus (CMV) infection . Rev Med Virol 17 , 253 – 276 ( 2007 ) 9

Open access
Physiology International
Authors: K. Kalantar, Z. Farzaneh, M. Eshkevar Vakili, M.H. Karimi, M. Asadi, S. Khosropanah and M. Doroudchi

reported which include both microbial and self-antigens. Among bacterial and viral pathogens, Chlamydia pneumoniae, Helicobacter pylori , Porphyromonas gingivalis , Cytomegalovirus (CMV), Epstein-barr virus (EBV) and influenza (Flu) virus [ 12 ] are

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A hematológiai betegek kemo-immun terápiás kezelése és az őssejt-transzplantáció során fellépő fertőzéses komplikációk egyikét képezi a cytomegalovirus-infekció és -reaktiváció. Célkitűzés: A szerzők célja a cytomegalovirus-fertőzés és -reaktiváció követése kvantitatív valós idejű polimeráz láncreakció módszerével. Módszer: A szerzők intézetében 2012–2014 között kezelt 96 beteg dokumentációját elemezték retrospektív vizsgálatban. A betegeket az alapbetegség szerint csoportosították (lymphoproliferativ betegségek, akut leukaemiák), valamint megkülönböztették aszerint, hogy történt-e autológ őssejt-transzplantáció vagy sem. Eredmények: Lymphoproliferativ betegség miatt kezeltek 83 beteget, közülük 63 (76%) részesült autológ őssejt-transzplantációban. A 604 plazmamintából 46 mintában (7,6%) igazolódott valós idejű polimeráz láncreakcióval cytomegalovirus-pozitivitás összesen 25 betegből (6 nem transzplantált [18%], 19 transzplantált [30,2%]). A valós idejű polimeráz láncreakcióval cytomegalovirus-pozitivitás kétszeres gyakorisággal fordult elő a transzplantált betegcsoportban, azonban 68%-ukban a reaktiváció tünetmentes volt és spontán oldódott. Következtetések: Rutinszerű cytomegalovirus-monitorozás nem szükséges a fenti betegcsoportban, azonban jól meghatározott betegcsoportban klinikai gyanú esetén elvégzett molekuláris teszt lehetővé teszi a korai preemptív kezelést, ezáltal csökkentve a mortalitást. Orv. Hetil., 2016, 157(35), 1403–1409.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Czebe, Balázs Antus, Marina Varga and Eszter Csiszér

Wirgart, B. Z., Claesson, K., Eriksson, B. M. és mtsai: Cytomegalovirus (CMV) DNA amplification from plasma compared with CMV pp65 antigen (ppUL83) detection in leukocytes for early diagnosis of symptomatic CMV infection in kidney transplant patients

Restricted access

Abstract

Haemophagocytic lymphohistiocytosis (HLH) describes a rare, poorly recognised and under-diagnosed immunopathological syndrome whereby there is a highly stimulated yet ineffective multisystem inflammatory response [1]. I present the first case in English literature of Cytomegalovirus (CMV) associated HLH diagnosed by clinical and serological means, and the fourth case of CMV associated haemophagocytic lymphohistiocytosis in an immunocompetent adult, according to HLH-2004 diagnostic guidelines. I include a literature review of CMV associated HLH in adults and raise awareness of checking serum ferritin in patients who present with a sepsis like syndrome. Additionally, this article discusses the merits of HLH-2004 diagnostic work-up without bone marrow biopsy, using clinical and serological means only. I support the reclassification of HLH alongside the other hyperinflammatory syndromes of SIRS, sepsis, septic shock, and MODS to improve understanding and recognition.

Restricted access

A cytomegalovirus (CMV) az immunszupprimált szervtranszplantált betegek egyik veszélyes fertőzése. A transzplantáltak 80-90%-ánál a fertőzés inaktív; a tünetekkel járó CMV-betegség gyakorisága 30-40%-os. Gastrointestinalis CMV-betegség a szervátültetettek mintegy 10%-ában fordul elő, a kórkép a tápcsatorna bármelyik szakaszát érintheti. A CMV-betegség leggyakrabban a nyálkahártya károsodásával, fekélyekkel, eróziókkal, vérzésekkel jár, oka lehet a tápcsatorna motilitási zavarának, ritkábban gastrointestinalis gyulladásos teriméknek, perforációknak. A diagnosztika alapja az endoszkópos vizsgálat biopsziás mintavétellel. A biopsziás minta szövettani vizsgálatakor keresni kell a CMV-fertőzésre jellemző cytomegaliás sejteket intranukleáris („bagolyszem”) és intracitoplazmatikus zárványokkal. A vírus kimutatására számos mikrobiológiai, immunhisztokémiai és molekuláris biológiai módszer létezik. Igazolt kórkép esetén a kezelés kettős: az elváltozásoknak, tüneteknek megfelelő gasztroenterológiai kezelés mellett meg kell kezdeni az antivirális terápiát általában intravénás ganciclovirrel és/vagy orális valganciclovirrel. Lényeges a betegség kialakulásának megelőzése is: a magas rizikójú betegcsoportban általános profilaxis javasolt per os valganciclovirrel, speciális esetekben hiperimmunglobulinnal; közepes kockázat esetén a mikrobiológiai surveillance eredménye alapján preemptív kezelés kezdhető.

Restricted access

The development of pharmacological agents able to counteract the mechanisms of multidrug resistance (MDR) in oncology has remained a major goal for the past ten years. Several mechanisms are thought to be involved in drug resistance, including those associated with drug transport, detoxification and apoptosis. The first part of this thesis was focused on the inhibition of MDR through inhibition of the MDR P-glycoprotein (P-gp) in various cell lines. Six groups of compounds were involved in the P-gp efflux pump inhibitory studies: cinnamylidene ketones; 1,4-dihydropyridines derivatives; phenothiazines; HSP90 inhibitor peptide derivatives; Tylosin Betti base derivative and Euphorbia diterpenes. The majority of the tested compounds were able to increase the R123 accumulation in cancer cell lines. Generally, the newly identified MDR modifiers were able to enhance the antiproliferative activity of selected anticancer drugs in a synergistic or additive way in vitro on MDR cells. The in vitro activity of TBN was confirmed in further in vivo efficacy studies in DBA/2 mice. As an alternative way of antitumour effect, apoptosis inductions of resistance modifiers were studied. The substituted dihydropyridine 13 was the most promising apoptosis inducer on L 5178 Y cells. The human cytomegalovirus (CMV) was used in a modified in vitro model for characterizing lathyrane compounds with antipromotion effect on human lung cancer cells. All the six macrocyclic lathyrane-type diterpenoids, except latilagascene D, could reduce the promotion in vitro decreased IE-antigen expression of CMV to prevent progression of tumour malignancy.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A lepedékkel, tüszőkkel fedett, gyulladt tonsilla gyakori elváltozásnak számít a gyermekgyógyászatban. A tünet hátterében az esetek nagyobb részében vírusfertőzés (Epstein–Barr-vírus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza, parainfluenza, adenovírus) áll; csak kisebb arányban baktériumok, melyek közül az A-csoportú streptococcusok által okozott fertőzés kiemelendő. A jelenlegi irányelvek alapján nem ajánlott rutinszerű, preventív antibiotikumkezelés az A-csoportú streptococcusok által okozott szövődmények megelőzésére. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni, hogy a lepedékes tonsillitis miatt felvett gyermekek esetén jelenthet-e differenciáldiagnosztikai segítséget a laboratóriumi értékek változása a felesleges antibiotikumhasználat elkerülésében. Módszer: A vizsgálat során 133 beteg 135, exsudativ tonsillitis miatt történt megjelenésének adatait elemeztük. A betegeket két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba kerültek azok a betegek, akiknél EBV vagy CMV kóroki szerepe volt igazolható, míg a 2. csoportba azokat a betegeket soroltuk, akiknél szerológiai módszerekkel nem volt igazolható vírusfertőzés. Eredmények: A vizsgálati eredmények alapján 2016 és 2017 között az exsudativ tonsillitisek többségénél (66/135, 48,8%) a CMV és az EBV kóroki szerepe volt igazolható szerológiai módszerrel, míg Streptococcus pyogenes jelenléte csak néhány esetben (3/65, 4,61%) volt kimutatható torokváladékból. A betegek jelentős, 92%-a a fentiek ellenére antibiotikumkezelésben részesült. Következtetés: Retrospektív felmérésünk eredményei is alátámasztották, hogy a klinikai tünetek és a fizikális status alapján nem lehetséges a kóroki tényezőt megítélni, sőt a legtöbb esetben a kvalitatív vérkép eltérései és a gyulladásos markerek – például a C-reaktív protein (CRP) – emelkedése sem jelez egyértelműen bakteriális infekciót. Ellenben a transzaminázértékek emelkedése magas pozitív prediktív értékkel utal vírusfertőzésre, azon belül is a vizsgálat tárgyát képező CMV- és EBV-infekcióra. A laborvizsgálatok ez irányú kiterjesztésével a felesleges antibiotikumhasználat jelentősen csökkenthető. Orv Hetil. 2020; 161(2): 50–55.

Open access