Search Results

You are looking at 1 - 10 of 193 items for :

Clear All
Magyar Sebészet
Authors: Tibor Németh, Tibor Géczi, László Tiszlavicz, Antal Wolfárd, György Lázár and József Furák

L Kotsis 1992 Ezer gátori daganat sebészi kezelésével szerzett tapasztalataink Orv Hetil 133 35 2209 14

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Furka, Imre Szabó, Erika Hevesi, Zsolt Adamecz and Éva Pintye

Absztrakt

A planocellularis bőrdaganatok onkológiai ellátásában a műtét az elsődlegesen választandó modalitás. R1-reszekció és nyirokcsomó-pozitivitás esetén adjuváns sugárterápia szükséges. Inoperábilis esetekben palliatív céllal ionizáló sugárzás alkalmazható. A szerzők egy 87 éves diabeteses beteg T4N1M0 stádiumú periauricularisan elhelyezkedő, nagy kiterjedésű, destruáló daganatának sikeres 3D konformális adaptív külső sugárkezelését kívánják bemutatni, amely során komplett remisszió következett be annak ellenére, hogy palliatívnak indult a kezelés. Orv. Hetil., 2015, 156(40), 1625–1627.

Restricted access

Riskó 1999 A test, a lélek és a daganat. Bevezetés az onkopszichológiába Animula Budapest 15 16 . 32

Restricted access

Absztrakt:

Az ectomesenchymalis chondromyxoid tumor a szájüreg igen ritka benignus lágyrész-daganata, napjainkig mindösszesen 93 esetet közöltek a nemzetközi szakirodalomban. Klinikailag csaknem kizárólag a nyelvhát elülső harmadában alakul ki, lassan növekvő, változatos nagyságú, fájdalmatlan, tömött, submucosus csomó formájában jelentkezik. A tumort szövetileg myxoid/chondromyxoid stromában hálózatos szerkezetbe rendeződött, kerek, poligonális vagy orsó alakú sejtek építik fel. Habár a megjelenés nagyban hasonlít a bőr és a lágyrészek myoepitheliomájára, a hisztogenezis máig nem tisztázott, azonban egy újabban megjelent, nagy esetszámot tartalmazó közlemény RREB1-MKL2 génfúziót igazolt az esetek 90%-ában, ami a daganat önálló entitását bizonyíthatja. A pontos szövettani diagnózis felállítását az immunhisztokémiai vizsgálatok biztosítják. Közleményünkben egy 62 éves férfi betegünk esetét mutatjuk be, aki a nyelvcsúcsán észlelt egy 3 cm nagyságú, fájdalmatlan, lassan növekvő csomót. A tervezett műtéti beavatkozáson nem jelent meg, csak 4 évvel később jelentkezett ismét, ekkorra a sebészi kezelésbe már beleegyezett. A daganat eltávolítását követően 24 hónappal panaszmentes, lokális recidíva nem észlelhető. Orv Hetil. 2019; 160(33): 1319–1323.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Dede, Géza Papp, Ferenc Salamon, Andrea Uhlyarik and Attila Bursics

Absztrakt

A májsebészet technikája és eredményei folyamatosan fejlődnek az utóbbi években, amely fejlődés talán legintenzívebben a laparoszkópos májsebészet területén érezhető. Az eddig közölt összehasonlító vizsgálatok alapján a laparoszkópos műtétek eredményei nem maradnak el a nyílt műtétek eredményeitől. Bár a májreszekciók igen kis százalékát végzik laparoszkóposan, a minimálisan invazív reszekciós technikának egyértelműen helye van az onkológiai sebészet területén. A minor, a major, az anatómiai vagy éppen a többszakaszos májreszekciók is elvégezhetők laparoszkóposan, és a korábban általános ajánlás, amely szerint az elöl fekvő szegmentumokban javasolható a minimálisan invazív technika, jelenleg már túlhaladott. A szerzők egy 70 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél rectumdaganat komplex onkosebészeti kezelését követően a máj VII-es szegmentumában kialakult metasztázis miatt végeztek laparoszkópos májreszekciót. Az esetismertetéssel a szerzők arra kívánnak rávilágítani, hogy a hátsó szegmentumok malignus elváltozásai is biztonsággal megközelíthetők és eltávolíthatók laparoszkóppal. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 796–800.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Tibor Géczi, József Furák, Zsuzsanna Sztancsik, Árpád Vincze, László Tiszlavicz and György Lázár

Absztrakt

Esetismertetés: A szerzők egy 57 éves beteg esetét ismertetik, akinél panaszmentes állapotban, ernyőfényszűrésen derült fény bal oldali tüdőtumorára. Az elvégzett bronchoscopia, mellkas-CT és PET-CT a bal főhörgőben és a 6-os szegmentumhörgőben igazolt kettős, polypoid, granularis sejtes tumort a röntgen által jelzett 2-es szegmentumban elhelyezkedő, malignitasra gyanús terime mellett. Megbeszélés: A műtét során a 2-es szegmentumban lévő, az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat alapján tuberculosisnak igazolódott elváltozást atípusos gépi ékresectióval, a granularis sejtes tumorokat 6-os segmentectomiával és a bal főhörgő bifurcatiójának resectiójával távolították el. Véleményük szerint a főhörgő-resectiós műtétek biztonsággal és jó eredménnyel végezhetők granularis sejtes tumorok esetén is, a sebészeti beavatkozás feltétlenül indokolt panaszokat okozó esetekben, illetve ha a nemritkán társuló kísérő elváltozás esetén malignitas gyanúja merül fel.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsófia Tömböl, Péter Szabó, Károly Rácz, Zsolt Tulassay and Péter Igaz

Az RNS-interferencia endogén mediátoraiként a kis molekulasúlyú, kb. 19–23 nukleotidból álló mikro-RNS-ek számos alapvető élettani és kórélettani folyamat szabályozásában játszanak szerepet. E molekulák specifikusan képesek a hírvivő, messenger RNS-ek (mRNS) fehérjére történő átíródását gátolni elsősorban a transzláció gátlásával, de egyes esetekben akár az mRNS lebomlásának elősegítésével. Több humán betegségben észlelték megváltozott expressziójukat, a legtöbb adat azonban elsősorban a mikro-RNS-ek daganatokban betöltött szerepében ismert. Mind szolid, mind hematológiai daganatokban jellegzetes mikro-RNS-expressziós mintázatokat észleltek. A follicularis pajzsmirigyrákok esetében a mikro-RNS-ek segítségével lehetséges a jóindulatú adenomák rosszindulatú daganatoktól történő elkülönítése. Több daganattípus esetén a mikro-RNS-expressziós profil a daganat klinikai viselkedésével is kapcsolatba hozható (pl. tüdődaganatok és krónikus lymphoid leukaemia). A jövőben a kis molekulasúlyú RNS-ek terápiás alkalmazása is felmerül.

Restricted access

Daganatos megbetegedésekben a fájdalom a beteg aktivitását és életminőségét súlyosan korlátozó jelentős és riasztó tünet. Megjelent tanulmányok igazolják, hogy az elégtelen fájdalomcsillapítás csökkenti a betegek várható élettartamát. Ezért a megfelelő fájdalomcsillapítás szakmai, etikai és erkölcsi kötelesség, hogy a betegeket megszabadítsuk a szenvedéstől, biztosítván számukra a megfelelő életminőséget és emberi méltóságot. A megfelelő fájdalomcsillapítás az esetek döntő többségében gyógyszeres kezeléssel biztosítható, amelynek eszközei hazánkban is rendelkezésre állnak. A fájdalomcsillapítás terén tanúsított egészségügyi aktivitás mégis messze elmarad az ideálistól. A közlemény a daganatos fájdalomcsillapító gyógyszeres kezelés szakmai irányelveinek rövid összefoglalóját tartalmazza, különös tekintettel az erős opioidkezelésre. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 93–99.

Restricted access

Absztrakt:

A daganatos páciensek jelentős része számol be a kognitív funkcióiban bekövetkezett hanyatlásról, amely magának a betegségnek a következménye vagy onkológiai kezelésének a mellékhatása lehet. A kognitív képességek ilyen romlását annak idején találó elnevezéssel „chemobrain”-nek vagy „chemofog”-nak nevezték el, utalva ezzel arra a korai koncepcióra, amely szerint kizárólag a kemoterápiás kezelés neurotoxicus hatása tehető felelőssé a zavar kialakulásáért. Mára azonban egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy ez csak részben magyarázza a daganatos páciensek és a túlélők kognitív funkciókbeli hanyatlását, ez ugyanis egy sokkal komplexebb mellékhatása a daganatos betegségnek, mint a klasszikus chemobrain vagy chemofog. Ez az elnevezésben is megmutatkozik, manapság „cancer-related cognitive impairment”-ként, vagyis daganattal összefüggő kognitív hanyatlásként (rövidítve CRCI) szokás hivatkozni a daganatos páciensek betegségükkel összefüggő kognitívfunkció-romlására. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1495–1502.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Radványi, Lajos Nagy, Sándor Balogh and Ágnes Csikós

Absztrakt

Európában évente 2,5 millió ember halálát daganatos és egyéb előrehaladott stádiumú krónikus betegség okozza. Ez a szám várhatóan növekedni fog az európai népesség elöregedése miatt. A krónikus progresszív betegségben szenvedők jelentős hányadának halálát elnyújtott életvégi stádium előzi meg. Ebben a szakaszban a betegeknek súlyos tünetei, fájdalmai vannak, amelyek szükségessé teszik tüneti kezelésüket, palliatív ellátásukat. Sokszor nehézségekbe ütközik a betegek életkilátásainak megítélése, a betegség prognózisának becslése, és emiatt a fokozott palliatív ellátási igényű betegek korai meghatározása, kiválasztása. Az alábbi közlemény a „jó palliatív ellátás” alapelemeinek ismertetése során a leggyakrabban előforduló krónikusbetegség-lefolyási modelleket és azokat a faktorokat is bemutatja, amelyek használata segíti a gyakorló orvosokat abban, hogy könnyebben felismerjék a fokozott palliatív ellátási igényű betegeket és ezáltal már a betegség korábbi szakaszában is a betegek igényeinek megfelelőbb ellátást nyújthassanak. Orv. Hetil., 2015, 156(42), 1703–1709.

Restricted access