Search Results

You are looking at 1 - 10 of 64 items for :

  • "demográfia" x
Clear All

A legutóbbi amerikai elnökválasztáson a republikánusok és a demokraták többek között a latin, valamint az afroamerikai szavazatokért versenyeztek. George Bush nem véletlenül kért fel egy fekete nyugalmazott tábornokot külügyminiszternek a hatvankét éves Colin Powell személyében. Az elnöki beiktatás napjaiban nem csak bálokat, h_c

Restricted access

): Iskolázottság és a gyermekvállalás időzítése. Demográfia 49. évf. 1, 46–67. Joób Sándor (2005): Magas árat szabunk az oktatás világpiacán. 2005. november 19. http://index.hu/belfold/uni8011 . Letöltés ideje: 2010

Restricted access

fiatal párok beszámolói alapján. Demográfia , 52 (1): 5—30. Kopp M., Csoboth Cs., Purebl Gy. (1999): Fiatal nők egészségi állapota. In: Nagy I., Pongrácz T., Tóth I.Gy. (szerk.). Szerepváltozások . Jelentés a nők és férfiak

Restricted access

, Demográfia 44, 153–54. Dorbritz J. Europäische Fertilitätsmuster Zeitschrift für Bevölkerungswissenschaft 2001

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Nyolczas, Krisztina Heltai, Attila Borbély, Tamás Habon, Zoltán Járai, Erzsébet Sziliczei, Péter Stadler, Réka Faludi, Béla Herczeg, Előd Papp, Ferenc Lakatos, Katalin Nagy, András Katona, Imre Kovács, János Tomcsányi, András Nagy and Róbert Sepp

Absztrakt:

A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III–IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent – LVEF≤45% – vs. megtartott ejekciós – LVEF>45% – frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100.

Open access

A rendszeres alkoholfogyasztás szerepe a betegségek kialakulásában ismert. Célkitűzés: A szerző egyrészt a kerületi pulmonológiai szakrendelésen megjelenő betegek, illetve három háziorvosi praxisban a rendelésen megjelenők között vizsgálta az alkoholprobléma előfordulási gyakoriságát, másrészt ugyanezen kerület egészségügyi szolgálatánál dolgozó, illetve az adott kerületben praktizáló háziorvosok körében az orvosok egészségi állapotát, szokásait, addikciós problémáit, betegellátó attitűdjüket és kémiai szerfüggőségekről alkotott véleményüket mérte fel. Módszerek: A betegek körében az alkoholprobléma előfordulási gyakoriságát az ABBÉ-teszt segítségével vizsgálta, míg az orvosok körében végzett vizsgálathoz kérdőívet szerkesztett. Eredmények: A betegek válaszadási hajlandósága a szakrendelőben 60,18%, míg a három háziorvosi praxisban 32,98% volt. A szakrendelésen megjelenő betegek közül a tesztet kitöltők 6,02%-a, míg a háziorvosoknál megjelent és tesztet kitöltő betegek 4,82%-a esetében további vizsgálatok lettek volna szükségesek annak eldöntéséhez, hogy az alkoholprobléma fennáll-e vagy sem. A tesztet kitöltők 9,77%-a, illetve 11,67%-a minősült súlyos alkoholproblémás (alkoholfüggő) betegnek a szakrendelésen, illetve a háziorvosi praxisokban megjelent és tesztet kitöltők közül. A válaszadási hajlandóság az orvosok körében végzett vizsgálat esetében 41,28% volt. Az orvosok, állításuk szerint, nem csupán rákérdeznek a páciens szerproblémáira, hanem szakorvoshoz is irányítják őket. Ennek a tapasztalat ellentmondani látszik. Ugyanakkor döntő részük krónikus betegségnek tartja a kémiai szerproblémát, noha azért jelen van, különösen a háziorvosok körében, a kérdés morális alapon történő megítélése is. Ha lehetősége lenne arra, hogy válasszon, kit kezel, alkohol- vagy drogproblémás beteget, akkor a többség az előbbi csoportba tartozó betegeket kezelné. Az ABBÉ-teszt alapján három háziorvosnál a teszt egyértelműen pozitív volt az alkoholprobléma tekintetében, míg a szakorvosoknál egy esetben sem. Az orvosok közül szinte mindegyik kávézik, de többségük nem dohányzik. Mivel az orvosok suicid kockázata nagyobb, mint az átlagpopulációé, az öngyilkossággal kapcsolatban is tett fel a szerző kérdéseket. A mintában három orvosnak volt korábban suicid kísérlete és tizenegynek voltak suicid gondolatai. Miközben az orvosok jelentős része elégedett testi-lelki kondíciójával, többüknek van súlyos betegsége, és többeket kezelnek depresszió miatt. Ugyanakkor az orvosok jelentős része elégedetlen az anyagi és szakmai elismertségével, és véleményük szerint a szakmai tudás nem elsődleges szempont egy előléptetésnél. Következtetések: Bár a válaszadók relatíve alacsony száma nem tette lehetővé az egyes tényezők közötti összefüggések elemzését, a vizsgálat mégis alkalmas volt arra, hogy ráirányítsa a figyelmet az orvosok suicidium és addiktológiai betegségek tekintetében észlelhető veszélyeztetettségére. A szerző javaslatot tesz a veszélyeztetett csoportok számára gyorsan elérhető, megfelelő diszkréciót biztosító, de ugyanakkor hatékony pszichiátriai-addiktológiai ellátásra, illetve a pszichiátriai területen dolgozók mentális egészségének karbantartása végett külső csoportvezető által vezetett személyzeti csoportfoglalkozásokra. Mindemellett világossá kell tenni az elvárásokat és az előmenetel feltételeit! A vizsgálat, illetve a szakirodalom adatai alapján a szerző a háziorvosi praxisban, a pulmonológiai, illetve gasztroenterológiai szakrendeléseken megforduló betegek rendszeres addiktológiai tesztszűrésére tesz javaslatot. Orv. Hetil., 2012, 153, 1263–1280.

Restricted access

Az egészségügyi dolgozók életmódját, egészségi állapotát, szociális körülményeit világszerte vizsgálják. A kelet-európai országokban kevés vizsgálat történt ebben a témakörben, és még kevesebbet publikáltak. Ez a tanulmány megpróbálja összehasonlítani az orvosok egészségi állapotát, a szakmai pálya jellemzőit és néhány szociológiai tényezőt 25 évvel a diplomaszerzés után. Az eredményeket nemek között és szakmai csoportok (alapellátási, manuális, nem manuális és diagnosztikus) között hasonlították össze. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1979-ben végzett 228 orvos válaszolt a kérdőívben megadott kérdésekre. Több férfi választott manuális szakmát, míg a nők körében az alapellátási szakmák voltak népszerűbbek. A nők gyakrabban kényszerültek munkahelyük vagy szakterületük módosítására, mint a férfiak. A férfi orvosok átlagos gyerekszáma 2,26, míg a nőké 1,87 volt. A legnagyobb testsúlynövekedést az alapellátási szakmát választó férfiak és a nem manuális szakmát űző női orvosok körében regisztrálták. A magas vérnyomás és a rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiak körében, akik nem mindig voltak megfelelően kezelve. A fizikai aktivitás és a sportra fordított idő jelentősen csökkent a végzés után, és a kedvelt sportok is gyakran mások voltak. A női orvosok fontosabbnak tartották a rendszeres testedzést. A dohányzás főleg a manuális szakmát űző férfiak és az alapellátásban dolgozó nők körében volt gyakoribb. A manuális szakmában dolgozók és a nem manuális szakmájú nők gyakrabban fogyasztottak alkoholt. Ha betegek voltak, a férfiak megbízhatóbban követték a kezelőorvos tanácsait. Az orvosok saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték, mint hasonló korú betegeikét. Idegen nyelveket a férfiak nagyobb arányban beszéltek. Az évfolyamból a válaszadók 10%-a szerzett tudományos fokozatot.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Anna Susánszky, Éva Susánszky, Piroska Balog and Mária Kopp

and health. Social Science & Medicine 50 (10): 1385–1401. Dupcsik Cs., Tóth O. (2008): Feminizmus helyett familizmus. Demográfia , 2008 (4): 307–328. Eisler, R.M., Skidmore, J.R. (1987

Restricted access

(2003): Élettársi kapcsolat és házasság – hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón. Szociológiai Szemle XIII. évf. 4, 55–75. S. Molnár Edit (2010): Párkapcsolatot érintő magatartási normák. Demográfia LIII. évf. 2

Restricted access

(szerk.): 13 41 Klinger András (1991): Magyarország demográfiai helyzete Európaban In: Demográfia 34 . évf. 1-2 szám, 19

Restricted access