Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "depolitizálás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A nyolcvanas évek ifjúsági mozgalmai

The political activity of young people in the eighties

Educatio
Author:
László Boros

Absztrakt:

A politikai szocializációs kutatások egyértelmű eredménye volt, hogy a nyolcvanas évek elejére a rendszer látens törekvése, a politikai aktivitástól eltávolítás átfogó sikerrel járt. Az iskolai-mozgalmi szférában szervezett, külsőségeiben politikai jellegű vékony látszataktivitás mögött egy, az egész akkori társadalmat jellemző individualizációs folyamat húzódott meg.

Néhány létszférában viszont a hivatalos, intézményi működéstől független, spontán szerveződések is megjelentek. Ezek a maguk területein nem voltak előzmény nélküliek. A csöves-aluljárós csoportok, a vallási bázisközösségek, a békemozgalmak, egyes oktatási intézményekben önálló hallgatói képviseletre törekvő kis csoportok, végül a független ifjúsági szervezet létrehozását célzó szerveződések kis szigetek voltak az ifjúsági tömegben, de működésükből már akkor is levonhatók voltak közös tanulságok.

Restricted access

Prospects for reform and community-based operations in Hungarian law enforcement

A reform és a közösség alapú rendészet kilátásai a mai magyar rendőrségen

Scientia et Securitas
Author:
Árpád Budavári

Summary.

This paper summarises the main theses of the author’s doctoral research, awareded with an excellent rating, and funded by the National Research, Development and Innovation Fund and supported by the Ministry of Innovation and Technology’s Cooperative Doctoral Programme Doctoral Fellowship. The aim of the research is to take a position on whether organisational reform is necessary for a modern, socially integrated police force in Hungary that respects human rights. To reach his conclusion, the author reviewed the changes in the perception of security and the role of the police in society from the creation of modern states to the present day, and studied five foreign police reforms. He examined the process of social integration in the Hungarian police from the change of regime to the present day, analysing in detail the attempts at organisational reform and the reasons for their failure, as well as the situation of plural policing. In his empirical research, he carried out a questionnaire survey with the participation of 310 police officers serving in the public places in a police headquarters in a county, and interviewed 19 senior police officers, and compared these findings with those of a survey of the general public on a similar topic.

According to his conclusions, the lack of reforming the rule of law in the period of regime change in the spirit of depoliticisation, decentralisation and demilitarisation can be considered reasonable in view of the social, political and law enforcement conditions of the period. Since the regime change, the Hungarian police has been experiencing changes in the direction of cooperation with the communities of society. Structural reform is not necessarily the way forward for the renewal of Hungarian policing. The changing, globalising world situation, which is burdened by serious crises, points to new directions for the development of the police. A state policing model that reinforces centralisation does not preclude the emergence of a community approach that is capable of cooperating with society. Changes in the direction of the three ‘de-’ can be facilitated by a paradigm shift that recognises and accepts the extension of policing.

Összefoglalás.

E tanulmány a szerző doktori kutatásának főbb téziseit foglalja össze. A kutatás célja állást foglalni abban, hogy szükséges-e szervezeti reform ahhoz, hogy modern, az emberi jogokat tiszteletben tartó, társadalomba integrált rendőrség működjön Magyarországon.

Állásfoglalásához a szerző áttekintette a biztonságszemlélet és a rendőrség társadalmi szerepének változásait a modern államok létrejöttétől napjainkig, tanulmányozott öt külföldi rendészeti reformot. Megvizsgálta a magyar rendőrségben a rendszerváltástól napjainkig végbemenő társadalmi integrációs folyamatot, részletesen elemezve szervezeti reformokra tett kísérleteket és ezek elmaradásának okait, valamint a plurális rendészet helyzetét. Empirikus kutatásaiban a rendőrök bűnözésértelmezését, együttműködési készségét és problémakezelését vizsgálva kérdőíves vizsgálatot végzett egy vármegyei rendőr-főkapitányság 310 közterületen szolgáló rendőrével, interjút készített 19 vezető beosztású rendőrtiszttel, e vizsgálatokat pedig összevetette egy, a lakosság körében hasonló témában végzett kutatás eredményeivel.

Megállapításai szerint a rendszerváltás időszakában a depolitizálás, decentralizálás, demilitarizálás jegyében megvalósítandó jogállami reform elmaradása az időszak társadalmi, politikai, rendészeti viszonyainak ismeretében okszerűnek tekinthető. A magyar rendőrségben a rendszerváltás óta tapasztalhatók a társadalom közösségeivel való kooperáció irányába mutató változások. A magyar rendészet megújításának nem szükségképpeni útja a strukturális reform. Az átalakuló, globalizálódó és súlyos válságtünetekkel terhelt világhelyzet a rendőrségek fejlesztésének új irányait mutatja. A centralizációt erősítő államrendőrségi modell nem zárja ki a társadalommal együttműködni képes közösségi gondolat térnyerését. A három „de-” irányába mutató változások a rendészet kiterjesztését elismerő és elfogadó paradigmaváltással elősegíthetők.

Open access