Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "depression screening" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Emőke Adrienn Hompoth, Natália Gálosi, László Becsei, and Annamária Töreki

Absztrakt:

Bevezetés: Bár a várandósság általában vágyott állapot, mégis megvannak a maga nehézségei, melyek megterhelők lehetnek, így lehangoltság, depresszió alakulhat ki. Ennek prevalenciája a nemzetközi szakirodalomban 6,58–26,7%, magyar mintákon 6,5–17,9%. Célkitűzés: A 2014-ben Békéscsabán elindult, a várandósság alatti és a szülés utáni depressziószűrés adatainak elemzése: a patológiás arány felmérése, illetve a demográfiai tényezők és a depressziós tünetek mértéke közötti összefüggések vizsgálata. Módszer: 2019 augusztusáig 1708 nő vett részt a szűrésben, melynek lebonyolítását a védőnők végzik: ők magyarázzák el a program lényegét, töltetik ki és értékelik az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet mindhárom trimeszterben, valamint a szülés után is egyszer-egyszer. Szükség esetén pedig javasolják a kitöltőnek, hogy vegye igénybe a szűrőprogram részeként a pszichológiai intervenciót. Eredmények: A négy mérési alkalom során a határérték feletti kérdőívek prevalenciája a következő: 15,31%, 14,29%, 11,87%, 12,68%. A teljes minta 18,27%-a mutatott legalább egyszer emelkedett depressziós tüneteket. A négy mérési alkalom depresszió-pontértékei szignifikánsan, közepes erősséggel korreláltak egymással. Emellett mind a négy mérési alkalommal szignifikánsan magasabb volt a depressziószintje azoknak a nőknek, akik nem tervezték várandósságukat. Az első trimeszterben volt szignifikáns összefüggés a korral és a családi állapottal: a 21 év alatti, illetve az egyedülálló nők szignifikánsan magasabb depressziószintet mutatnak a 21 évnél idősebb, illetve a kapcsolatban/házasságban élő társaikhoz képest. A paritással tendenciaszerű kapcsolat volt a második trimeszterben: a multiparáknak tendenciaszerűen magasabb volt a pontértékük. Következtetés: A magas prevalencia, valamint a depressziószint állandósága megerősíti a szűrés és a pszichológiai intervenció fontosságát, hiszen korábban találtak összefüggést a depresszió és bizonyos szülészeti komplikációk között. Egyes demográfiai faktorok mint rizikótényezők jelezhetik, hogy ki a veszélyeztetettebb. Orv Hetil. 2020; 161(10): 374–381.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Emőke Adrienn Hompoth, Annamária Töreki, Veronika Baloghné Fűrész, and Gábor Németh

Absztrakt:

Bevezetés: 2011 áprilisában bevezetésre került Szegeden a perinatalis depressziószűrés. Célkitűzés: A depresszív tünetek mértékének felderítése, illetve a perinatalis hangulati állapotváltozás kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet védőnők adtak át négy alkalommal a 3849 résztvevőnek. Eredmények: Az első trimeszterben a legmagasabb az átlagpontszám (3,74), amely szignifikánsan eltér a többi mérési alkalométól. A patológiás arány is ebben az időszakban volt a legmagasabb (10,8%). Pozitív, közepes erősségű korreláció volt a mérési alkalmak depressziópontjai között, illetve összefüggést találtunk a magasabb szűréspontszámok és az alacsonyabb születési súly között. A magasabb átlagpontszámokkal tendenciaszerű összefüggés mutatkozott az epiduralis érzéstelenítés esetén, szignifikáns pedig a nem tervezettség, a 26 év alatti vagy 34 év fölötti életkor, egyedülálló családi állapot és a multiparitás függvényében. Következtetések: Az első trimeszterben már kimutatható pszichés változások vannak, valamint összefüggés van a különböző szociodemográfiai faktorok és a pszichés mutatók között. Ennek elkerülése érdekében fontos a depressziószűrés és a pszichológiai intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 139–146.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Torzsa, Lilla Szeifert, Klaudia Dunai, László Kalabay, and Márta Novák

4 9 Seelig, M. D., Katon, W.: Gaps in depression care: why primary care physicians should hone their depression screening, diagnosis, and management skills. J

Open access

Watnick, S., Wang, P. L., Demadura, T. és mtsai: Validation of 2 depression screening tools in dialysis patients. Am. J. Kidney Dis., 2005, 46 , 919–924. Demadura T. Validation of

Open access

Watnick, S., Wang, P. L., Demadura, T. és mtsa: Validation of 2 depression screening tools in dialysis patients. Am. J. Kidney Dis., 2005, 46 , 919–24. Demadura T. Validation of 2

Open access

reliability of the Geriatric Depression Screening Scale (GDS-15) in a large validation sample of community-living Asian older adults . Aging & Mental Health, 13 ( 3 ), 376 – 382 . doi: 10.1080/13607860902861027 10

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors: Kelley C. O’Donnell, Sarah E. Mennenga, and Michael P. Bogenschutz

depression, screening labs should include thyroid function studies to rule out this common organic etiology of depression. Patients with a known history of hypothyroidism who otherwise qualify for the study should be included only if they are euthyroid at the

Open access