Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for :

  • "depressziós tünetegyüttes" x
Clear All

Bevezetés: Nemzetközi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a pszichoszociális stressz mentális megbetegedések kockázati tényezője. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményeinek feldolgozása a depressziós tünetegyüttes és a stresszterhelés kapcsolatának vonatkozásában. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat magyar munkavállalók körében (n = 1058, 27,5% férfi, 72,5% nő, átlagéletkor 37,2 év, SD = 11). A pszichoszociális tényezőket a COPSOQ II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II), míg a depressziós tünetegyüttest a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük fel. A pszichoszociális tényezők és a depresszió kapcsolatát korrelációval, illetve bináris logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk. Eredmények: A minta negyede közepesen súlyos vagy súlyos depressziós tünetekről számolt be. Az eredmények igazolják a depressziós tünetegyüttes (BDI≥19) összefüggését a munka–család konfliktussal (OR = 2,21, CI: 1,82–2,68), a fejlődési lehetőségekkel (OR = 0,76, CI: 0,59–0,97), a munka értelmességével (OR = 0,69, CI: 0,59–0,89) és a munkahely iránti elkötelezettséggel (OR = 0,60, CI: 0,47–0,78). Következtetések: A munkavállalók mentális egészségének védelme szempontjából az eredmények felvetik olyan szervezeti szintű intézkedések szükségességét, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stressz csökkentését. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 439–448.

Open access

Kopp M., Szedmák S., Löke J., Skrabski Á. (1997): A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és egészségügyi jelentösége a mai magyar lakosság körében. Lege Artis Medicinae , 7 (3): 136-144. 2002: Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Restricted access

., Skrabski Á. (1997): A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és egészségügyi jelentősége a mai magyar lakosság körében. Lege Artis Medicinae, 7 (3): 136-144. A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és egészségügyi jelentősége a

Restricted access

. (2003). Krónikus fájdalom-problémák és a depressziós tünetegyüttes kapcsolatának epidemiológiai és klinikai vizsgálata. Doktori értlekezés. Budapest: Semmelweis Egyetem Richardson, C., Glenn, S., Horgan, M., & Nurmikko, T

Restricted access

: Egészségmagatartás és a depressziós tünetegyüttes előfordulása a szegedi középiskolások körében. Magy. Epidem., 2008, 5 , 213–227. Pikó B. Szegedi Ifjúságkutatás 2000, 2008: Egészségmagatartás

Open access

Célkitűzés:jelen tanulmány célja a Cloninger-féle Temperamentum és Ka­rakter Kérdőívvel (TCI) elkülöníthető egyes temperamentum- és karaktertípusoknak a depressziós tünetekkel, diszfunkcionális attitűdökkel és megküzdési stratégiákkal való kapcsolatának vizsgálata, főiskolai hallgatók körében. Módszer:a vizsgálatban részt vevő főiskolai hallgatók</o:p>(n = 681) közül 465 nő, 216 férfi volt. A temperamentum- és karaktertípusok elkülönítésére a TCI-t, a depresszió mérésére a Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változatát használtuk. A diszfunkcionális attitűdöket a Weismann-féle Diszfunkcionális Attitűd Skála magyar változatával, a megküzdési stratégiákat a Folkman és Lazarus-féle Konfliktusmegoldó Kérdőív magyar adaptációjával mértük. Eredmények:vizsgálataink azt mutatják, hogy minden temperamentum- és karaktertípus jellemezhető volt a depressziós tünetek, disz­funkcionális attitűdök és megküzdési stratégiák egyedi kombinációjával. Vizsgálataink során feltártuk az érett és éretlen karaktertípusokra jellemező diszfunkcionális attitűdöket és megküzdési stratégiákat is. Konklúzió:vizsgálatunk eredményei az egyetemista, főiskolai hallgatók egyre növekvő táborának mentális egészségével foglalkozó szakemberek munkájához nyújthat segítséget, következtetéseink elsősorban a tanácsadási gyakorlatban használhatók fel eredményesen.</o:p>

Restricted access

Jelen kutatás célkitűzése a pszichés jól-lét kapcsolatának elemzése öt munkahelyi stressz-tényezővel: az alacsony munkahelyi kontrollal, a munkatársi társas támogatottság hiányával, a munkával kapcsolatos bizonytalansággal, valamint a munkával és a főnökkel való elégedetlenséggel. Módszerek: Elemzéseinket a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés egy almintáján végeztük, azon nők körében, akik az oktatás és kultúra területén dolgoztak (n = 451). A pszichológiai jól-létet négy mutató mentén vizsgáltuk: a depressziós tünetegyüttes, a vitális kimerültség, a szorongás, valamint az általános jól-lét mentén. Az adatok statisztikai feldolgozásához lépésenkénti lineáris regressziót alkalmaztunk. Eredmények: Eredményeink szerint a munkahelyi kontroll az általános jól-lét védő tényezőjének bizonyult, míg a főnökkel való elégedetlenség vitális kimerültséggel, depressziós tünetegyüttessel és alacsonyabb általános jól-léttel társult. A munkával való elégedetlenség mind a négy elemzett mentális jól-lét indikátor alakulását bejósolta. A munkahelyi biztonságérzet alacsony szorongással és magas általános jól-lét pontszámmal járt együtt. Nem várt módon, a munkatársi támogatottság és az általános jól-lét között fordított irányú együttjárást találtunk. Következtetések: A kutatás eredményei részben alátámasztják a létező ismereteket a munkahelyi tényezők és a mentális egészség közötti kapcsolatot illetően. Az ilyen témájú vizsgálatok fontos kiindulási pontot képezhetnek a munkával kapcsolatos stresszt kezelő programok megtervezésében és bevezetésében.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Cserép, Eszter Losoncz, Anikó Malik, Andrea Székely, Piroska Balog and Mária Kopp

A nyitott szívműtét kimenetelét, a műtét utáni felépülést nem csupán a beteg fizikai állapota és a klinikai változók határozzák meg. Ebben a kérdésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szocioökonómiai és a pszichoszociális tényezők. Az utóbbi évtizedekben a revascularisatio eredményeinek értékelésekor előtérbe került a beteg egészségi állapotának, az egészséggel kapcsolatos életminőségének önértékelése, önbecslése (self-perceived health related quality of life). Az eddigi eredmények alapján valószínű, hogy az egészségi állapot önbecslése, a depressziós tünetegyüttes és a szorongás rövid és hosszú távon is befolyásolja a coronaria-bypassműtétet követő felépülést. Az egyedül élők, a szociálisan elszigeteltek körében szintén magasabb morbiditási és mortalitási kockázattal kell számolnunk. Az alacsonyabb iskolázottság és a rossz szociális háttér szintén szerepet játszhat a magasabb halálozási arányok alakulásában. Összefoglaló tanulmányunkban megpróbálunk áttekintést adni a szívműtét kimenetelét befolyásoló pszichoszociális tényezőkről.

Restricted access

Kopp, M., Szedmák, S., Lőke, J., et al.: The prevalence of and significance of depressive symptomatology in Hungary. [A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és egészségügyi jelentősége a magyar lakosság körében.] Lege Artis Med., 1997, 7 , 136

Restricted access

physical illnesses, its impact on quality of life. In: Kopp, M., Kovács, M. E. (eds.): Quality of life of the Hungarian population at the turn of the millennium. [A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi

Open access