Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "deviancia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiket korábban javítóintézeti nevelésre ítéltek. A vizsgálat alapján a javító utáni életutak három fő típusa bontakozik ki: korai visszaesés, visszaesés-közeli peremhelyzet, beilleszkedés. Az, hogy a fiatal melyik útra kerül, leginkább az eredeti családi kapcsolataitól, esetleges új családi viszonyaitól, iskolai végzettségétől és rendelkezésére álló munkaalkalmaktól függ. A további életút számára döntő a fiatal szociális tőkéje, a tágabb szociális kategóriához való tartozása és magának a javítóintézetnek a segítségnyújtási lehetőségei. Általában nehéz anyagi és szociális helyzetük miatt még a társadalomba beilleszkedő fiatalok élete is erős küszködések közepette zajlik.

Restricted access

A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiket korábban javítóintézeti nevelésre ítéltek. A vizsgálat alapján a javító utáni életutak három fő típusa bontakozik ki: korai visszaesés, visszaesés-közeli peremhelyzet, beilleszkedés. Az, hogy a fiatal melyik útra kerül, leginkább az eredeti családi kapcsolataitól, esetleges új családi viszonyaitól, iskolai végzettségétől és rendelkezésére álló munkaalkalmaktól függ. A további életút számára döntő a fiatal szociális tőkéje, a tágabb szociális kategóriához való tartozása és magának a javítóintézetnek a segítségnyújtási lehetőségei. Általában nehéz anyagi és szociális helyzetük miatt még a társadalomba beilleszkedő fiatalok élete is erős küszködések közepette zajlik.

Restricted access

A tetoválás és a piercing „művészete” archaikus időkre nyúlik vissza. Manapság pedig, posztmodern társadalmunk sokszor tévhitekkel körbevett és negatív reakciókat kiváltó jelensége. Egyre több fiatal vállalkozik arra, hogy testét színesebbé, érdekesebbé tegye. Ez szorosan összefügg azzal, hogy az ember önmagáról alkotott képe, a saját testéhez, a körülötte lévő világhoz, kultúrához való viszonya átalakulóban van. Kutatásunk során félig strukturált interjú módszerrel két nagy kérdéscsoportot vizsgáltunk. Az első a testmódosításokkal, a tetoválásokkal és/vagy piercingekkel kapcsolatos kérdések körét, a második a jegyekkel kapcsolatos reakciókat, a társadalmi megítélés kérdését tartalmazza. A mintába 10 férfi és 10 nő került be. Az interjúalanyok többsége jól átgondoltan, és nem hirtelen felindulásból jutott el arra a pontra, hogy tetoválást, testékszert csináltasson magának. A motivációk nagyon változatos képet mutatnak, abban azonban megegyeznek, hogy mindenképpen egyfajta önkifejezést hordoznak az egyén számára. Az egyediség kifejezése szinte ugyanolyan erős, mint az önkifejezésé.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Ferenc Grezsa, Zsuzsanna Mirnics, András Vargha, Zsuzsanna Kövi, Sándor Rózsa, Zoltán Vass, and Tamás Koós

Absztrakt

Elméleti háttér: A drogok használatának széles körű elterjedtsége és a kipróbálás egyre korábbi időpontra kerülése miatt napjaink fontos kutatási célja a szerekhez kapcsolódó rizikó- és védő faktorok azonosítása. Az „Iskolai Egészségfejlesztés és Univerzális Drogmegelőzés” (IEUD) elnevezésű kutatást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatócsoportja indította. Reprezentatív adatok alapján hiteles képet kívántunk nyerni a 6—18 éves iskolás generáció mentálhigiénés állapotáról, ezen belül a szerhasználatról (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás), a kockázati tényezőkről, illetve a védő (preventív, protektív) faktorokról. Elemzésünkben elsősorban a szerek kipróbálásának és használatának környezeti-kapcsolati összefüggéseit tártuk fel. Módszerek: A vizsgálatban 7623, 1., 3., 5., 7., 9. és 11. osztályos tanuló vett részt. Kérdőíves (tanórai) adatfelvételt végeztünk egy olyan komplex tesztbattériával, amely a szerhasználati szokásokon kívül rákérdezett a kapcsolati mintákra és modellekre, felmért továbbá számos pszichés faktort (pl. Big Five személyiségjegyek, deviancia, hangulati változók). Eredmények: A szerfogyasztási mutatók a Magyarországon készült korábbi reprezentatív vizsgálatok eredményeihez hasonlóan alakultak. A Globális Szerhasználati Mutató mintegy 51 százalékát lehet pszichoszociális változókkal magyarázni, ezen belül erősen meghatározónak találtuk a devianciát, az anyai nevelést, a családból és kortárs közösségből származó modelleket, egyes személyiségjegyeket (pl. extraverzió, neuroticizmus) és a másik nem körében való észlelt népszerűséget. Következtetések: Vizsgálatunk tanulságait a drogprevenció célkitűzéseinek és módszereinek kijelölésénél lehet alkalmazni. Álláspontunk szerint a célzott prevenció során fokozott figyelemmel kell kísérni a deviáns magatartásra veszélyeztetett csoportokat; továbbá egyes kockázatot jelentő személyiségjegyekkel bíró (pl. érzelmileg labilisabb) serdülőket. Adataink tükrében ígéretes eredményeket hozhatnak a családra fókuszáló, például szülői monitoring technikákat erősítő és a kortárscsoportokat bevonó intervenciók.

Restricted access

. Hatvani Erzsébet – Papházi Tibor (2004): Deviancia és szociális fogyatékosság. A javítóintézetekből elbocsátottak utánkövetéses vizsgálatának lehetőségei, tapasztalatai. In: Papházi Tibor (szerk.): Javítóintézet, család, gyermekvédelem. Kapocs könyvek 4

Restricted access

A kriminológia, a kriminálpszichológia jórészt a bűntettesek személyiségével, a bűnözés és a deviancia összefüggéseivel foglalkozó tudományág. Az utóbbi években került a figyelem középpontjába a bűncselekmények másik szereplője, az áldozat, ahol azt vizsgálták, miért válik valaki áldozattá, hogyan hathat közre a bűncselekményben. A 2000-es évekből származnak az első nemzetközi publikációk az úgynevezett áláldozatokról, akik meg vannak győződve arról, hogy őket anyagi, erkölcsi vagy egyéb sérelem ért, így mindenáron „igazságot” szeretnének. Gyakran fellebbeznek a hozott döntések ellen. Mindezek miatt az eljárás túlzottan körültekintő és aprólékos. A bűnüldöző szervek személyi állományának jelentős részét hosszú ideig lekötik. A másik oldalon megjelenik a bűnelkövetőként aposztrofált személy, aki valójában a tényleges áldozat. Eltávolodnak tőle vélt tettéért, s gyakran a média torzító hatásának közreműködésével megbélyegezhetik. A jelen tanulmány az áláldozat tünettanát, gyakoriságát, pszichiátriai vonatkozásait, társadalmi megjelenését és hatását írja le. A szerzők a probléma orvosjogi létezésére, jelentőségére hívják fel a figyelmet. Orv. Hetil., 2011, 152, 559–568.

Restricted access

diagnosis of mood disorders. Psychiatric Clinics of North America, 18, 487–501. Moksony, F., & Hegedűs, R. (2006). Társadalmi integráltság, kultúra, deviancia: a vallás hatása az öngyilkosságra Magyarországon. Szociológiai

Restricted access

Kaldenekker Mária, Pikó Bettina (2005): A „piercing” és a „tattoo” világa — deviancia vagy divat? Társadalomkutatás , 23 (1), 149–170. Pikó B A „piercing” és a „tattoo” világa — deviancia

Restricted access

. NAGY, Terézia-RÁCZ, Attila 2001: Falfirka vagy graffiti. Kommunikáció, deviancia avagy művészet II. Csoportstruktúrák, szabályok, kapcsolatok [Wall scribbles or graffiti. Communication, deviance, or art II. Group structures, rules, connections]. Paper

Restricted access

integráltság, kultúra, deviancia: A vallás hatása az öngyilkosságra Magyarországon. Szociológiai Szemle . 16(4), 3–18. National Survey on Drug Use (2002) http://icpsr.umich.edu/cocoon/ICPSR/STUDY/ 06542.xml. Letöltés ideje

Restricted access