Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "diákmozgalom" x
Clear All
Educatio
Authors: Mihály Csákó and Annamária Sebestyén

Absztrakt:

A cikk a Független Diákparlament létrejöttét, működését és társadalmi hátterét mutatja be. A magyar törvényhozás viszonylag hamar módot adott a középiskolás diákok szervezkedésére és érdekeik képviseletére az iskolai diákönkormányzatokkal, valójában a fiatalok kevésbé voltak erre felkészülve. Az Országos Diákparlament diszfunkciós működésének ellensúlyozására hozták létre diákok a Független Diákparlamentet 2014-ben, amely független az államtól, a politikai pártoktól, továbbá az iskoláktól is, és az interneten lebonyolított általános választásokkal jön létre évente. Ősszel plenáris ülésen meghatározott témákkal foglalkozó munkabizottságokat hoz létre, amelyek a tavaszi plenáris ülésre terjesztik elő kidolgozott javaslataikat. A diákparlament által elfogadott javaslatokat az oktatásért felelős miniszterhez juttatják el. A diákparlament összetételét természetesen befolyásolják a társadalom szociokulturális viszonyai: képviselőnek inkább jelöltetik magukat a gimnazisták, mint a szakközépiskolások és a fejletlenebb térségek lakói. Ezzel együtt a Független Diákparlament egy valóban alulról szerveződő, tényleges problémákra reflektáló autentikus diákmozgalom.

Restricted access

Absztrakt:

Tanulmányomban a „hosszú” ’68-as diáklázadások történelmi előzményeit, fő történéseit, társadalmi hatásait és utóéletét mutatom be. Emellett tárgyalom azokat az elméleti problematikákat, melyeket mindezek felvetnek. Fő tézisem: a diáklázadások céljai komplexek voltak, számos emancipatorikus mozzanatot tartalmaztak, de a célok középpontjában a szabadság-egyenlőség-testvériség hármasából elsősorban a szabadság értéke emelkedett ki. Ez kapóra jött a ’70-es évek neoliberális fordulatát levezénylő társadalmi aktorok számára, melyek domesztikálták és a maguk javára használták fel a ’68-as ifjúság szabadságvágyát és ezzel összefüggő államellenességét. Bemutatom továbbá, hogy a lázadásoknak milyen azonos és különböző társadalmi előzményei, vonásai és hatásai voltak Nyugaton és Magyarországon. Elemzem azt is, hogy a ’68-as eszmei, etikai és szellemi hagyaték mindazonáltal igen gazdag és sokszínű, amelyekből a lázadó ifjak újabb és újabb generációi mind a mai napig táplálkozhatnak.

Open access

Absztrakt:

Tanulmányomban először a ’68-as diákmozgalom nyomán megalkotott francia felsőoktatási törvény létrejöttét mutatom be levéltári forrásokat felhasználó új publikációk alapján. Ezután az egyetemi oktatás terén bekövetkezett változásokról és a döntésekben való egyetemi és középiskolai diákrészvétel intézményesüléséről írok. Meg kell jegyezni, hogy a részvételi arányok általában alacsonyak. Röviden szót ejtek a ’68-as májusi események szellemét legjobban megtestesítő Vincennes-i Egyetemről is. Ugyancsak szólok az elmúlt fél évszázad középiskolai diákmozgalmairól, amelyek hatékonyan tudták befolyásolni az oktatáspolitikai folyamatokat. Tanulmányom utolsó részében azt is bemutatom, hogy 1968 hogyan járult hozzá az iskolai fegyelem fennmaradásában szerepet játszó hagyományos megoldások ellehetetlenüléséhez.

Open access