Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "differenciáldiagnózis" x
Clear All

15 1319 1330 Salamon, Á., Simon, L.: Idült hasmenések: differenciáldiagnózis az alapellátásban. Háziorv. Továbbk. Szle, 2004, 9

Restricted access

A metasztatikus daganatok okozta krónikus disszeminált intravaszkuláris koagulopátia (DIC) hátterében leggyakrabban a hasnyálmirigy-, gyomor- és a prosztatarák áll. A trombotikus trombocitopéniás purpura és a hemolitikus urémiás szindróma (TTP-HUS) hasonló klinikai és laboratóriumi eltérései miatt a krónikus DIC diagnózisa differenciáldiagnosztikai nehézséget jelent. 71 éves férfi betegünk kórelőzményében COPD, BPH, szignifikáns carotis-sztenózis, gyomorfekély és alkoholos májbetegség szerepel. Szurokszéklet miatti hospitalizációja során aktuálisan nem vérző koagulummal fedett nyombélfekély igazolódott. Négy nap múlva akut veseelégtelenség (AVE) miatt került Intézményünkbe. A trombocitopénia, a perifériás vérben fragmentocita, sisaksejtek, a normális INR, magas LDH és az AVE felvetette a TTP-HUS szindróma gyanúját. Többszöri dialízis és plazmaferezis kezelésekben részesítettük. A talpakon megjelenő trombotikus mikroangiopátia miatt készült alvadási vizsgálat (emelkedett D-dimer, normális fibrinogén, a kissé megnyúlt INR, APTI, normális retikulocita- és mérsékelten csökkent vérlemezkeszám) krónikus DIC fennállását mutatta. Az emelkedett PSA (109,6 ng/mL) hátterében a prosztata-adenokarcinóma igazolódott. A csontizotóp kiterjedt csontáttéteket mutatott. TAB kezelés mellett betegünk állapota három hónap után is kielégítő (PSA 4,6 ng/mL). Tisztázatlan eredetű trombocitopénia és a normális vagy megnyúlt INR-, APTI-értékek, emelkedett D-dimer melletti normális fibrinogén és retikulocita felfedheti a krónikus DIC folyamatát. A krónikus DIC-ben jó effektussal alkalmazható a terápiás dózisú LMWH. A metasztatikus prosztatarák szövődményeként kialakult súlyos DIC antiandrogén és nagydózisú ketokonazol kombinációval kezelhető. Magyar Onkológia 54: 351–357, 2010

Restricted access
Authors: Örs Nagy, Sándor-György Zuh, Attila Kovács, Árpád Sólyom, Réka Sólyom and István Gergely

Absztrakt

Az osteochondritis ischiopubica (van Neck–Odelberg-betegség) esetében a ramus ossis ischii és a ramus inferior ossis pubis nem megszokott elcsontosodásáról van szó. Klinikai tünetei általában a fájdalom, sántító járás és a csípőízületi mozgáskorlátozottság. A radiológiai kép összetéveszthető egy esetleges töréssel, tumorral vagy gyulladással. Bizonyos esetekben nehézséget okozhat a pontos diagnózis megállapítása és mint elkülönítő kórisme mindenképpen gondolni kell e kórképre. A szerzők két eset ismertetése kapcsán kívánják felhívni a figyelmet e ritka, gyermekkorban jelentkező csontosodási zavar differenciáldiagnosztikai nehézségeire. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 836–839.

Restricted access

Absztrakt

A claudinok (CLDN) a tight junction nélkülözhetetlen fehérjéi. Megváltozott expressziós mintázatukat már számos daganatban kimutatták. A CLDN-3 és -4 a Clostridium perfringens enterotoxinjának receptora. A toxinnak citolitikus hatása is ismert. Vizsgálataink célja volt a claudinexpresszió mintázatának összehasonlítása normális pancreassejtekben, pancreas-eredetű endocrin tumorokban, az adenocarcinomákban, mucinosus cysticus daganatokban és acinussejtes carcinomában. CLDN-1, -2, -3, -4 és -7 expresszióját vizsgáltuk immunhisztokémiai és RT-PCR módszerrel. A vizsgálat eredményei a következők: 1.) A CLDN-1 és -4 már ismert expressziója mellett ductalis sejtekben CLDN-2, -3 és -7, az acinussejtekben a CLDN-3 és -7 fehérje jelenlétét igazoltuk. Az endocrin sejtekben CLDN-3 és -7 fehérje expresszióját mutattuk ki. 2.) Az endocrin daganatokban a CLDN-3 és -7, az exocrin tumorokban a CLDN-1, -2 és -4 erős expresszióját figyeltük meg. Claudin fehérjék expresszióját elsőként írtuk le endocrin daganatokban. 3.) A CLDN-1, -4 és -7 fehérjék átmeneti expressziója a borderline cysticus mucinosus tumorok esetében alátámasztja a mucinosus cysticus daganatok szekvenciális kialakulásának elméletét. 4.) Elsőként ismertettük a pancreas gyerekkorban kialakuló acinussejtes carcinomáját, mely Cushing-szindrómát okozott. Eredményeink alapján a következő megállapításokat tehetjük: 1.) A CLDN-3 jelenléte endocrin differenciációra utal. Az exocrin eredetű adenocarcinomák és cysticus mucinosus tumorok CLDN-1, -2, -4 és -7 pozitivitást mutatnak, viszont az acinussejtes carcinomában csak CLDN-1 és -2 jelent meg. A normális pancreassejtek claudinexpresszióját is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a CLDN-1, -2 és -4 fehérje a ductalis, a CLDN-1 az acinaris, a CLDN-3 az endocrin differenciáció biztos markere. 2.) Az emelkedett CLDN-4-expresszió adenocarcinomákban és mucinosus cysticus tumorokban, valamint az endocrin tumorokban észlelt magas CLDN-3-expresszió e daganatok új, célzott terápiájának lehetőségét nyitja meg. 3.) A pancreastumorok claudinexpressziójának mintázata felhasználható a daganatok differenciáldiagnosztikájában és segítséget adhat a dignitás eldöntésében.

Restricted access
Authors: Alpár György, Ferenc Schmal, Huba Szabó, Lajos Barna Tóth and Péter Lukovich

Absztrakt:

A benignus multicysticus peritonealis mesothelioma a hashártyából kiinduló ritka, jóindulatú daganat, mely leginkább fiatal, reproduktív életkorban lévő nőket érint. A betegség klinikai képe teljesen aspecifikus, a pontos diagnózis emiatt nagyon sok esetben a végleges szövettani lelet segítségével kerül felállításra. A fiatal nőbeteg kizáródott lágyéksérv gyanújával, sürgősséggel került műtétre. A műtét során a Nuck-csatornában a ligamentum rotundummal összetapadó cystosus képlet került eltávolításra, ugyanakkor sérv nem volt észlelhető. A szövettani vizsgálat benignus multicysticus peritonealis mesotheliomát igazolt. A beteget hyperthermiás intraperitonealis kemoterápiát végző osztályra irányítottuk, ahol laparoszkópos exploráció történt. Ennek során residualis tumor vagy egyéb eltérés nem volt észlelhető. Egy 41 éves férfi beteg 4 évvel a jelenlegi osztályos felvételt megelőzően köldöksérv miatt elektív műtéten esett át. Ekkor a hasfali peritoneumról egy 2 cm-es cysticus képletet exstirpáltak, melynek szövettana benignus multicysticus peritonealis mesotheliomát igazolt. 2018 márciusában periappendicularis abscessus gyanúja miatt történt műtétekor az appendix distalis részén, az appendixszel együtt, egy diónyi, többrekeszes cystosus képlet is eltávolításra került. A szövettan a primer tumor recidíváját igazolta. Kontroll radiológiai vizsgálat során nem volt residualis tumormasszára utaló eltérés. A benignus multicysticus peritonealis mesothelioma malignizálódásra való hajlama alacsony. En bloc műtéti eltávolítása javasolt, ebben az esetben a recidíva valószínűsége 50% körüli. Amennyiben az utánkövetés alatt a tumor kiújul, mérlegelendő a totális peritonectomia, illetve a hyperthermiás intraperitonealis kemoterápia elvégzése. Orv Hetil. 2019; 160(21): 839–843.

Restricted access

Absztrakt

A nem coronariás eredetű ST-eleváció felismerése, okának tisztázása fontos a mindennapi gyakorlatban, elsősorban a felesleges diagnosztikus és terápiás eljárások elkerülése végett. Betegünk esetében egy viszonylag ritka ok, spontán, bal oldali feszülő pneumothorax állt az akutan kialakuló, komplex EKG-elváltozások hátterében – alsó fali infarktust utánzó ST-eleváció társulása 1-es típusú Brugada-mintázattal (≥2 mm-es, „vitorlaszerű”, „coved” ST-eleváció) a praecordialis elvezetésekben. Bemutatjuk a klinikai képet és lefolyást, valamint ismertetjük a felmerülő differenciáldiagnosztikai problémákat és az EKG-elváltozások lehetséges okait. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 2007–2010.

Restricted access
Authors: Balázs Simon, István Berki, Huba Zoltán Szabó, Zsolt Virág and Péter Lukovich

Absztrakt:

A gastrointestinalis traktus duplikációi ritka, congenitalis elváltozások. 80%-ban 2 éves kor előtt diagnosztizálják őket. A szájüregtől az anusig bármelyik szakaszon előfordulhatnak, de a leggyakrabban az ileum duplikációjával találkozhatunk. Klinikai megjelenésük nem specifikus és rendkívül sokféle lehet, megnehezítve a diagnózis felállítását. Éppen ezért számtalan képalkotó vizsgálat elvégzése ellenére is csupán műtéti, majd patológiai lelet tudja megerősíteni a diagnózist. A 23 éves nőbeteg hasi panaszai miatti kivizsgáláskor bizonytalan kismedencei képletet találtak, amelynek pontos eredete az elkövetkező 6 év során történt számtalan hüvelyi, hasi ultrahang (UH)-, hasi CT- és MR-vizsgálat, kolonoszkópia, laparoszkópia, sebészeti, nőgyógyászati és gasztroenterológiai vizsgálat során sem volt tisztázható: ovarialis cysta, vékonybéltágulat és Crohn-betegség gyanúja merült fel. Az utóbbi miatt megfelelő gyógyszeres kezelésben is részesült, melyre panaszai átmenetileg javultak. A hasi fájdalom, láz miatt készült UH intramuralis tályog lehetőségét vetette fel, ezért akutan ileocaecalis reszekció történt. A patológiai vizsgálat fedezte fel, hogy a beteg panaszainak hátterében az ileum duplikációja állt. Az ismertetett elváltozást rendkívül ritka előfordulása ellenére is érdemes számon tartani a nem tisztázott eredetű ileocaecalis hasűri térfoglalások differenciáldiagnosztikájában. Annak ellenére, hogy felnőtteknél szinte egyetlen leírt esetben sem jutottak diagnózishoz műtét nélkül, felhívja a figyelmet a lassan már feledésbe merülő pontos anamnézisfelvételre és a társszakmák közötti megbeszélések, konzíliumok szükségességére, fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(52): 2217–2221.

Restricted access
Author: Gabriella Szűcs

A polyarthritisek okának tisztázása sok esetben nem egyszerű, tekintettel a háttérben felmerülő lehetséges kórképek sokféleségére. A pontos diagnózis alapja a részletes anamnézisfelvétel és fizikális vizsgálat. A betegség kronológiája, az ízületi gyulladás megléte, annak lokalizációja, az extraarticularis tünetek, a betegség lefolyása segíthet a diagnózis felállításában. Noha sok klasszikus reumatológiai laboratóriumi teszt nem specifikus, ezek elvégzése a már specifikus tesztekkel együtt, kiegészítve a radiológiai vizsgálatokkal, segítheti a diagnózis felállítását. A korai arthritisből kialakulhat definitív rheumatoid arthritis vagy más definitív ízületi betegség, a folyamat spontán módon regrediálhat, vagy továbbra is nem differenciált maradhat. Az arthritis diagnózisának és kimenetelének optimális megítéléséhez elsődleges a gyulladásos arthritis tényének megállapítása, majd a lehetséges definitív kórképek kizárása, végül a perzisztáló és/vagy destruktív irreverzíbilis forma kockázatának felmérése. Az optimális kezelési stratégia (lehetőleg 3 hónapon belüli) alapján mielőbb elkezdett korai bázisterápiás kezeléssel megelőzhetjük az ízületi destrukciót, funkcióvesztést, és javíthatjuk a beteg életminőségét.

Restricted access
Authors: Gábor Zoltán Nagy, Gábor Gerges, Kálmán Csapó, Erika Csengő and Károly Minik

Absztrakt

A fiatal, 35 év alatti populációban a mellkasi fájdalom kórképe nem ritkaság, ugyanakkor ezek hátterében a tényleges akut coronariaszindróma lényegesen ritkább. Ennek ellenére coronariaelzáródás fiatalkorban is előfordul, s nem gyakori volta miatt könnyen diagnosztikus tévedéshez vezethet. A szerzők 19 éves fiatal nőbeteg esetét ismertetik, aki hirtelen rosszullét, mellkasi fájdalom miatt került felvételre a területileg illetékes kórház sürgősségi osztályára. Az első vizsgálatok során az EKG-n ST-szakasz-elevációt észleltek és – aortadissectiót gyanítva a panaszok hátterében – mellkas-komputertomográfiás vizsgálatot végeztek. A gyanú nem igazolódott, és a beteget a szerzők osztályára szállították. A primer coronariaintervenció során a főtörzs totális occlusióját észlelték. A sikeres revascularisatio ellenére a beteget a posztoperatív 2. napon asystolia következtében elveszítették. A kórbonctani lelet a főtörzs embolisatióját igazolta, nagy kiterjedésű következményes haemorrhagiás necrosissal a bal kamra szinte teljes területén. Az embolia forrását nem találták. A szerzők kiemelik, hogy a főtörzselzáródás tünetegyüttese fiatalkorban aortadissectióhoz, illetve masszív pulmonalis embolisatióhoz hasonló tüneteket okozhat, és diagnosztikai problémát vethet fel. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 1020–1025.

Restricted access

A szerző a sarcoidosis uveitises tüneteit és a differenciáldiagnózis nehézségeit egy eset kapcsán ismerteti. Az 57 éves nőbeteg mindkét szemének látásromlása miatt került a Szemészeti Klinikára (visus od: 0,5; os: 0,1). Mindkét oldali cornea hátlapján precipitátumokat találtak, az elülső csarnok tyndallisatiójával, hátsó synechiákkal és az üvegtest beszűrtségével. Bal oldali fundusán multifokális, elmosódott szélű chorioretinitises gócokat észleltek. Általános kivizsgálása során mellkas-röntgenfelvételén mindkét oldalon disszemináltan gombostűfejnyi gócárnyékokat találtak, ami felvetette tuberculosis lehetőségét. A laboratóriumi vizsgálatok nem erősítették meg egyértelműen a tuberculosist; a bronchoszkópos tüdőbiopszia sarcoidosist diagnosztizált. A beteg szisztémás kortikoszteroidterápiában részesült, amelyre visusa jelentősen javult (od: 0,9; os: 0,5). A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a sarcoidosis változatos uveitises tünetekkel járhat. Differenciáldiagnosztikai szempontból a tuberculosistól való elkülönítése sok esetben csak hisztopatológiailag lehetséges, ami a terápia megválasztása szempontjából döntő fontosságú. Orv. Hetil., 2013, 154(45), 1798–1801.

Open access