Search Results

You are looking at 1 - 10 of 35 items for :

  • "diszkrimináció" x
  • All content x
Clear All

A jelen összefoglalás a fogyatékossággal élők helyzetét s az ezzel összefüggő értelmezéseket kívánja bemutatni. A fogyatékosság a mai magyar társadalomban kiemelt társ__

Restricted access

A tanulmány tárgya a magyar nők munkapiaci és családi helyzetének egymással összefüggésben történő, értékszempontú elemzése. Először elhelyezzük Magyarországot a világ értéktérképén, majd a munka és a családi élet történeti változásait követjük nyomon. A jelenlegi helyzet elemzéséhez elsősorban statisztikai adatokat használunk, valamint a világérték-kutatások adatbázisát, és idézünk számos magyar kutatási eredményt. A nők munkapiaci részvétele féloldalas emancipáció jegyeit viseli magán. Egyrészt a munkapiacon még mindig meglévő negatív diszkrimináció, másrészt a nőkkel szembeni ellentmondásos elvárások miatt. Bár a nők munkaattitűdjei szinte teljességgel azonosak a férfiakéval, és az általuk betöltött állások más felelősségi szintet, más rangot, más fizetést hoznak számukra, mégis a férfiakkal azonos szintű elégedettséget fejeznek ki munkájukkal kapcsolatban. Szintén ellentmondásos helyzetet tapasztalhatunk a családi élet kapcsán: a kinyilvánított tradicionális értékek és a tapasztalt tényadatok – házasságkötések, válások, vállalt gyermekek száma – között feszülő ellentétet.

Restricted access

A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.

Restricted access

Absztrakt

A történelmi szövegek strukturális-kompozíciós elemzése révén feltárhatók a nemzeti identitás és a csoportközi kapcsolatok pszichológiai minőségei (László, 2005). Ezek az elbeszélések a történések tényszerű leírásán túlmenően az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők kognitív tudattartalmainak megjelenítése nem csupán a csoportközi kapcsolatok és konfliktusok reprezentációit közvetíti, de a perspektívafelvétel elősegítése révén a saját csoport esetében identitást közvetítenek, míg a külső csoport esetében szerepet játszanak az észlelt csoportközi konfliktus csökkentésében. Kísérleti helyzetben számos kutatás bizonyította a perspektívafelvétel szerepét a pozitív csoportközi attitűd kialakításában, a perspektívafelvétel által kiváltott empátia és a szituatív cselekvésmagyarázatok közvetítése révén (Jones és Nisbett, 1971; Regan és Totten, 1975; Galinsky és Moscowitz, 2000; Vescio és mtsai, 2003).

Az első vizsgálatunkban kilenc magyar történelmi eseményt elemeztünk a kognitív állapotok csoportközi eloszlása szempontjából, történelemtankönyvek és néphistóriai szövegek összehasonlításában. Az eredmények azt mutatják, hogy míg a történelemtankönyvek a nemzeti történelemben megjelenő negatív eseményeket igyekeznek több szempontból – a külső csoport nézőpontjából is – megközelíteni, serkentve a kölcsönös perspektívafelvételt, ezáltal csökkentve az észlelt csoportközi konfliktust, a néphistóriai szövegekben szignifikánsan gyakrabban jelentek meg a külső csoport szereplőinek kognitív állapotai.

Második vizsgálatunkban megvizsgáltuk a kognitív állapotok propozicionális tartalmának pszichológiai jelentését. Az eredményekből kitűnik, hogy a kognitív állapotok gyakorisága mellett a propozicionális tartalmuk valenciája nagymértékben befolyásolja az észlelt felelősséget. Ez utóbbi eredmény magyarázattal szolgál a külső csoportok kognitív állapotainak magas gyakoriságára az első vizsgálat néphistóriai szövegeiben.

Restricted access

A szerző esszéje elsősorban az óbabilóni birodalom és a hettita társadalom mobilitási esélyeinek összehasonlításával foglalkozik, többek között a hettita rabszolgák felemelkedési esélyeinek empirikus elemzésén keresztül. Az író külön tárgyalja a státusinkonzisztenciát az óbabilóni b__

Restricted access

Az európai szociális modellt újjá kell építeni. Az Új Szociális Menetrend a versenyképesség fenntarthatóságára és az európai szociális modellre épül, de elképzelhetetlen társadalmi egyetértés nélkül. A jó példát az „északi modellt”követőállamok jelentik, ahol a jó gazdasági teljesítmény és a magas szintű szociális védelem egyszerre van jelen. A 2004-2006-ra szóló magyar Nemzeti Fejlesztési Terv 5 stratégiai célt tűzött ki: foglalkoztatás javítása; közszolgáltatásokhoz való hozzáférés garantálása; a szegénység visszaszorítása, beleértve a hosszú távú szegénységet és a mélyszegénységet is; beruházás a jövőbe: a gyermekjólét garantálása; és a társadalmi kirekesztés elleni harc folytatása. Eközben Európa négy nagy kihívása a társadalmi elöregedés; az alacsony nyugdíjkorhatár; a diszkrimináció; és a munkaügyi adminisztráció nehézkessége.

Restricted access

Az utóbbi időben egyre több tanulmány születik a szaglás és a vizuális rendszer egymásra hatásáról. Kutatásunkban férfi nemi hormonszerű anyag (5-α-androgenst-16-en-3-one) szaglásának hatását vizsgáltuk egészséges heteroszexuális férfiak arcpercepciójára. Kísérleti paradigmánk kétalternatívás nemi diszkriminációs feladat volt, ahol a személyeknek a bemutatott vizuális ingerekről kellett eldönteniük, hogy női vagy férfi arcok voltak-e, miközben olfaktorosan férfi nemi hormonszerű anyagot, illetve kontrollként vizet mutattunk be nekik. Eredményeink szerint ugyanazon arcot férfi nemi hormonszerű anyag szaglása közben nagyobb valószínűséggel ítélték a kísérleti személyek férfinak, mint a kontroll esetben. A kapott hatás hasonló mértékben változtatta meg a férfi és női arcok nemi diszkriminációját. Eredményeink megerősítik azt a tényt, miszerint az arcok nemi diszkriminációját a szex hormonszerű anyagok szaglása a bemutatott arc nemétől függetlenül képes megváltoztatni, vagyis a kemoszenzoros és vizuális modalitások szoros interakcióban vannak, és ez a kapcsolat kimutatható a szociálisan fontos szaganyagok és emberi arcok között.

Restricted access

Magyarországon a munkahelyi stressz mérésére kifejlesztett, nemzetközileg is elismert, validált mérőeszköz nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány célkitűzése a rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kér­dőív (Effort-Reward Imbalance Questionnaire) pszi­chometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán. Módszerek: Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2005 országos felmérés 1654 résztvevője körében végeztük. A skálák belső konzisztenciájának meghatározásához Cronbach-alfa mutatókat számoltunk, a faktorstruktúra elemzéséhez faktoranalízist végeztünk. Nem, életkor, iskolai végzettség és a munka jellege szerint képzett csoportok összehasonlításával vizsgáltuk a kérdőív diszkrimációs érvényességét. Depressziós tünetegyüttesre, általános jól-létre, pszichoszomatikus tünetekre, egészségi állapotra, valamint a munka terhelő jellegére vonatokozó skálák, illetve kérdések segítségével vizsgáltuk a konvergens validitást. Eredmények: A mérőeszköz skáláinak belső konzisztenciája igen jónak bizonyult, a faktorstruktúra - kisebb eltérések mellett - jól tükrözte a kérdőív szerzői által közölteket. A mérőeszköz dimenziói mentén szignifikáns különbségek mutatkoztak a különböző korúak, iskolai végzettségűek és különböző munkát végzők között, ami a kérdőív megfelelő diszkriminációs validitására utal. A konvergens érvényességet igazolja a mérőeszköz komponensei és az egészségi állapot között mutatkozó kapcsolat. Következtetések: A rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar verziójának igen jó megbízhatósága és érvényessége a mérőeszköz hazai mintán való alkalmazhatóságát bizonyítja.

Restricted access

A fejlődési diszlexia vagy olvasási zavar a tanulási zavarokon belül elkülönülve kifejezetten az olvasási képességnek többnyire olyan zavarát jelenti, amely egy életen át fennmarad. Az elmúlt évtized kísérletes munkáinak köszönhetően összegyűlt adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a fejlődési diszlexiában a látási és hallási feldolgozás egyaránt sérült. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a diszlexiások feldolgozási jellemzői elkülöníthetők-e a hasonló életkorú, ám a különböző típusú beszédhangok diszkriminációjában igen eltérő teljesítményt mutató kontrollszemélyektől az eseményhez kötött agyi potenciálok eltérési negativitás (EN) komponensének segítségével. A tiszta hangok, magánhangzók, valamint mássalhangzóval kezdődő szótagok (CV) eltéréseivel kiváltott EN vizsgálatát 9 éves fejlődési diszlexiások csoportjával, valamint két, életkorban illesztett kontrollcsoporttal végeztük el. Az EN alapján kimutatható leglényegesebb eltérés a diszlexiások és a kontrollcsoportok között a mássalhangzók képzés és zöngésség szerinti eltérésének feldolgozásában figyelhető meg. Ez az eltérés érvényes a kontrolloknak a gyenge beszédhang diszkriminációs teljesítmény alapján elkülönített alcsoportjával történő összehasonlításban is. EN adataink arra utalnak, hogy a fejlődési diszlexia és a fejlődési lemaradás hátterében a beszédhangok reprezentációja eltérően érintett.

Restricted access

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztésének első lépéseit, valamint a kérdőívvel kapcsolatos előzetes eredményeket. A kérdőív fejlesztésének célja az volt, hogy gyors, néhány perc alatt kitölthető, a hétköznapi stressz mértékének szűrővizsgálati jelleggel való becslésére alkalmas mérőeszközt hozzunk létre. A kérdéseket részben a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőív rövidített változata egyes kérdéseinek felhasználásával, részben 156, stresszkezelő tréningen vagy egyéni tanácsadáson részt vett személlyel készült félig-strukturált interjú alapján állítottuk össze. Előzetes eredmények: A kérdőívvel kapcsolatos előzetes tapasztalataink biztatóak, a kérdőív belső konzisztenciája magas (Cronbach-alfa 0,82), a depressziós és szorongásos tünetekkel mért korrelációja a diszkriminációs érvényesség mellett szól, amely alapján feltételezhető, hogy a kérdőív nem pusztán a szorongásos és depressziós tüneteket, vagy azok következményeit méri, hanem önálló konstruktum. Következtetések: a Rövid Stressz Kérdőív ígéretes eszköz lehet a jövőben a hétköznapi stressz szűrésére, pontos használhatóságát azonban a jelenleg folyamatban lévő, nagyobb elemszámú további vizsgálatok hivatottak igazolni.

Restricted access