Search Results
A jelen összefoglalás a fogyatékossággal élők helyzetét s az ezzel összefüggő értelmezéseket kívánja bemutatni. A fogyatékosság a mai magyar társadalomban kiemelt társ__
A tanulmány tárgya a magyar nők munkapiaci és családi helyzetének egymással összefüggésben történő, értékszempontú elemzése. Először elhelyezzük Magyarországot a világ értéktérképén, majd a munka és a családi élet történeti változásait követjük nyomon. A jelenlegi helyzet elemzéséhez elsősorban statisztikai adatokat használunk, valamint a világérték-kutatások adatbázisát, és idézünk számos magyar kutatási eredményt. A nők munkapiaci részvétele féloldalas emancipáció jegyeit viseli magán. Egyrészt a munkapiacon még mindig meglévő negatív diszkrimináció, másrészt a nőkkel szembeni ellentmondásos elvárások miatt. Bár a nők munkaattitűdjei szinte teljességgel azonosak a férfiakéval, és az általuk betöltött állások más felelősségi szintet, más rangot, más fizetést hoznak számukra, mégis a férfiakkal azonos szintű elégedettséget fejeznek ki munkájukkal kapcsolatban. Szintén ellentmondásos helyzetet tapasztalhatunk a családi élet kapcsán: a kinyilvánított tradicionális értékek és a tapasztalt tényadatok – házasságkötések, válások, vállalt gyermekek száma – között feszülő ellentétet.
A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.
A cochlearis implantátumok fejlesztési iránya a perimodiolaris diszkriminációs elhelyezkedés korrekciójára
Direction of cochlear implant developments used for the correction of perimodiolar discrimination location
Introduction: Cochlear implant is a hearing enhancement device that directly stimulates nerve cells with electrical impulses. The optimal placement of the implanted electrode array is crucial for device wearers. Numerous domestic and international studies have confirmed a significant correlation between the quality of restored electrical hearing after surgery. During optimal implantation, electrodes are placed as close as possible to the spiral ganglion cells, allowing for more focused stimulation to improve speech perception and speech intelligibility. Objective: Our aim is to investigate the positioning of the electrode array and optimize the smallest distance to the cochlear midline. Additionally, we analyze the favourable position virtually and digitally redesign the shape of the inserted electrodes. Method: For our research, we analyzed the positioning results of 10 perimodiolar implanted electrode arrays. The results of intraoperative imaging procedures were compared with electrophysiological methods (impedance, neural response telemetry examination). Results: Based on our measurements, we compared virtually created electrode arrays with differentially deformed basal segments (0°, 15°, 30° and 45°). Electrophysiological and imaging techniques confirm that the electrode array is in a more favourable position when it is closer to the cochlear midline. Conclusion: The repositioning of the reshaped electrode array can have a drastic impact on future speech perception, speech quality, and device energy consumption. Orv Hetil. 2024; 165(37): 1452–1460.
Absztrakt
A történelmi szövegek strukturális-kompozíciós elemzése révén feltárhatók a nemzeti identitás és a csoportközi kapcsolatok pszichológiai minőségei (László, 2005). Ezek az elbeszélések a történések tényszerű leírásán túlmenően az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők kognitív tudattartalmainak megjelenítése nem csupán a csoportközi kapcsolatok és konfliktusok reprezentációit közvetíti, de a perspektívafelvétel elősegítése révén a saját csoport esetében identitást közvetítenek, míg a külső csoport esetében szerepet játszanak az észlelt csoportközi konfliktus csökkentésében. Kísérleti helyzetben számos kutatás bizonyította a perspektívafelvétel szerepét a pozitív csoportközi attitűd kialakításában, a perspektívafelvétel által kiváltott empátia és a szituatív cselekvésmagyarázatok közvetítése révén (Jones és Nisbett, 1971; Regan és Totten, 1975; Galinsky és Moscowitz, 2000; Vescio és mtsai, 2003).
Az első vizsgálatunkban kilenc magyar történelmi eseményt elemeztünk a kognitív állapotok csoportközi eloszlása szempontjából, történelemtankönyvek és néphistóriai szövegek összehasonlításában. Az eredmények azt mutatják, hogy míg a történelemtankönyvek a nemzeti történelemben megjelenő negatív eseményeket igyekeznek több szempontból – a külső csoport nézőpontjából is – megközelíteni, serkentve a kölcsönös perspektívafelvételt, ezáltal csökkentve az észlelt csoportközi konfliktust, a néphistóriai szövegekben szignifikánsan gyakrabban jelentek meg a külső csoport szereplőinek kognitív állapotai.
Második vizsgálatunkban megvizsgáltuk a kognitív állapotok propozicionális tartalmának pszichológiai jelentését. Az eredményekből kitűnik, hogy a kognitív állapotok gyakorisága mellett a propozicionális tartalmuk valenciája nagymértékben befolyásolja az észlelt felelősséget. Ez utóbbi eredmény magyarázattal szolgál a külső csoportok kognitív állapotainak magas gyakoriságára az első vizsgálat néphistóriai szövegeiben.
A szerző esszéje elsősorban az óbabilóni birodalom és a hettita társadalom mobilitási esélyeinek összehasonlításával foglalkozik, többek között a hettita rabszolgák felemelkedési esélyeinek empirikus elemzésén keresztül. Az író külön tárgyalja a státusinkonzisztenciát az óbabilóni b__
Az európai szociális modellt újjá kell építeni. Az Új Szociális Menetrend a versenyképesség fenntarthatóságára és az európai szociális modellre épül, de elképzelhetetlen társadalmi egyetértés nélkül. A jó példát az „északi modellt”követőállamok jelentik, ahol a jó gazdasági teljesítmény és a magas szintű szociális védelem egyszerre van jelen. A 2004-2006-ra szóló magyar Nemzeti Fejlesztési Terv 5 stratégiai célt tűzött ki: foglalkoztatás javítása; közszolgáltatásokhoz való hozzáférés garantálása; a szegénység visszaszorítása, beleértve a hosszú távú szegénységet és a mélyszegénységet is; beruházás a jövőbe: a gyermekjólét garantálása; és a társadalmi kirekesztés elleni harc folytatása. Eközben Európa négy nagy kihívása a társadalmi elöregedés; az alacsony nyugdíjkorhatár; a diszkrimináció; és a munkaügyi adminisztráció nehézkessége.
Az utóbbi időben egyre több tanulmány születik a szaglás és a vizuális rendszer egymásra hatásáról. Kutatásunkban férfi nemi hormonszerű anyag (5-α-androgenst-16-en-3-one) szaglásának hatását vizsgáltuk egészséges heteroszexuális férfiak arcpercepciójára. Kísérleti paradigmánk kétalternatívás nemi diszkriminációs feladat volt, ahol a személyeknek a bemutatott vizuális ingerekről kellett eldönteniük, hogy női vagy férfi arcok voltak-e, miközben olfaktorosan férfi nemi hormonszerű anyagot, illetve kontrollként vizet mutattunk be nekik. Eredményeink szerint ugyanazon arcot férfi nemi hormonszerű anyag szaglása közben nagyobb valószínűséggel ítélték a kísérleti személyek férfinak, mint a kontroll esetben. A kapott hatás hasonló mértékben változtatta meg a férfi és női arcok nemi diszkriminációját. Eredményeink megerősítik azt a tényt, miszerint az arcok nemi diszkriminációját a szex hormonszerű anyagok szaglása a bemutatott arc nemétől függetlenül képes megváltoztatni, vagyis a kemoszenzoros és vizuális modalitások szoros interakcióban vannak, és ez a kapcsolat kimutatható a szociálisan fontos szaganyagok és emberi arcok között.
Magyarországon a munkahelyi stressz mérésére kifejlesztett, nemzetközileg is elismert, validált mérőeszköz nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány célkitűzése a rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív (Effort-Reward Imbalance Questionnaire) pszichometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán. Módszerek: Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2005 országos felmérés 1654 résztvevője körében végeztük. A skálák belső konzisztenciájának meghatározásához Cronbach-alfa mutatókat számoltunk, a faktorstruktúra elemzéséhez faktoranalízist végeztünk. Nem, életkor, iskolai végzettség és a munka jellege szerint képzett csoportok összehasonlításával vizsgáltuk a kérdőív diszkrimációs érvényességét. Depressziós tünetegyüttesre, általános jól-létre, pszichoszomatikus tünetekre, egészségi állapotra, valamint a munka terhelő jellegére vonatokozó skálák, illetve kérdések segítségével vizsgáltuk a konvergens validitást. Eredmények: A mérőeszköz skáláinak belső konzisztenciája igen jónak bizonyult, a faktorstruktúra - kisebb eltérések mellett - jól tükrözte a kérdőív szerzői által közölteket. A mérőeszköz dimenziói mentén szignifikáns különbségek mutatkoztak a különböző korúak, iskolai végzettségűek és különböző munkát végzők között, ami a kérdőív megfelelő diszkriminációs validitására utal. A konvergens érvényességet igazolja a mérőeszköz komponensei és az egészségi állapot között mutatkozó kapcsolat. Következtetések: A rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar verziójának igen jó megbízhatósága és érvényessége a mérőeszköz hazai mintán való alkalmazhatóságát bizonyítja.
A fejlődési diszlexia vagy olvasási zavar a tanulási zavarokon belül elkülönülve kifejezetten az olvasási képességnek többnyire olyan zavarát jelenti, amely egy életen át fennmarad. Az elmúlt évtized kísérletes munkáinak köszönhetően összegyűlt adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a fejlődési diszlexiában a látási és hallási feldolgozás egyaránt sérült. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a diszlexiások feldolgozási jellemzői elkülöníthetők-e a hasonló életkorú, ám a különböző típusú beszédhangok diszkriminációjában igen eltérő teljesítményt mutató kontrollszemélyektől az eseményhez kötött agyi potenciálok eltérési negativitás (EN) komponensének segítségével. A tiszta hangok, magánhangzók, valamint mássalhangzóval kezdődő szótagok (CV) eltéréseivel kiváltott EN vizsgálatát 9 éves fejlődési diszlexiások csoportjával, valamint két, életkorban illesztett kontrollcsoporttal végeztük el. Az EN alapján kimutatható leglényegesebb eltérés a diszlexiások és a kontrollcsoportok között a mássalhangzók képzés és zöngésség szerinti eltérésének feldolgozásában figyelhető meg. Ez az eltérés érvényes a kontrolloknak a gyenge beszédhang diszkriminációs teljesítmény alapján elkülönített alcsoportjával történő összehasonlításban is. EN adataink arra utalnak, hogy a fejlődési diszlexia és a fejlődési lemaradás hátterében a beszédhangok reprezentációja eltérően érintett.
