Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "doctor-patient relationship" x
Clear All

Ha életünk során olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni egészségünk elvesztésével, egy krónikus betegség mindennapjainkra gyakorolt irreverzibilis hatásával, az ennek következtében létrejövő változások egyaránt érintik személyiségünk kognitív, emocionális, fiziológiai, szociális és spirituális dimenzióit. A krónikus beteggé válással addigi világképünk megrendül, korábbi kognitív sémáink összeomlanak, és így elveszíthetjük azokat a tájékozódási pontokat, amelyek életünk korábbi szakaszaiban létünk biztonságát jelentették. A betegség ugyanakkor pozitív irányú változásokat is hozhat életünkbe azáltal, hogy lehetőséget ad például egy új életfilozófia és optimistább életszemlélet kialakítására, az élet nagyobb megbecsülésére és a megbocsátás átélésére. Az utóbbi évtizedek egészségpszichológiai és valláspszichológiai vizsgálatai alapján a krónikus beteggé válás traumáját követő, a fentiekben említett konstruktív megoldások szoros összefüggésben vannak életünk vallásos/spirituális dimenziójával. Jelen tanulmányban a szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti a vallás/spiritualitás és az egészség közti kapcsolat lehetséges hatótényezőit, néhány, a krónikus betegségek és a spiritualitás összefüggéseit leíró elméletet, és ezekhez kapcsolódó klinikai vizsgálatokból származó eredményt. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan kutatások, amelyek a vallásnak/spiritualitásnak az orvos–beteg kapcsolatra gyakorolt hatását, az abban betöltött szerepét elemzik, és ezzel összefüggésben olyan vizsgálati eszközök, amelyek a páciensek vallási/spirituális elköteleződésének és gyakorlatának megismeréséhez nyújtanak gyakorlati segítséget.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Győrffy, Sándor Békási, Noémi Szathmári-Mészáros and Orsolya Németh

health system. J Am Med Informat Assoc. 2020 Mar 24. 10.1093/jamia/ocaa037 . [Epub ahead of print] 53 Bán A. The impact of telemedicine on the developement of doctor-patient

Open access

, 287 (9), 1180—1181. Gustavson, N. (1988). The effect of human dissection on first-year students and implications for the doctor—patient relationship. Journal of Medical Education, 63 (1), 62

Restricted access

Absztrakt

Az egészségügyi (azon belül is az orvos–beteg) kommunikáció jogi vonatkozásait tekinti át a cikk, különös tekintettel az orvos–beteg kapcsolat alakulására, a tájékoztatás felelősségére, a nem kívánt események közlésére, a szükséges nyilatkozatokra. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 675–679.

Restricted access

–1489. 3 McCracken G. Why the doctor-patient relationship is crucial to telemedicine. The University of Arizona, Tucson, AZ, Aug 13, 2015. 4

Open access

A gyógyszeres kezelés hiányos compliance-e, valamint perzisztenciája jelentős problémát jelent a krónikus obstruktív tüdőbetegek optimális terápiájának kialakításában – derül ki a szerzők szisztematikus irodalomelemzéséből. A túlzott gyógyszerhasználat ugyanúgy, mint a csökkent gyógyszerbevitel inadekvát terápiát meghatározó fontos tényező. A beteg-együttműködés hiánya jelentősen növeli az exacerbatiók előfordulását, a kórházi kezelések számát, a mortalitási rátát, valamint csökkenti a betegek életminőségét. Célszerű a betegjellemzőket, a várható compliance-t, illetve perzisztenciát már a gyógyszer kiválasztásakor figyelembe venni. Hatékonyabb orvos–beteg kapcsolattal, megfelelő betegtájékoztatással ugyancsak javítható a kezelések hatékonysága.

Open access

Egy jó szó jelentősen csökkentheti az orvosi konzultációra vagy kórházi beutalásra készülő betegekben fellépő stresszt. Ilyenkor a jó szó felsőfokát az orvos által megfelelően alkalmazott humor jelentheti, amely a vizsgálat vagy kezelés során egy kognitív váltást válthat ki a páciensnél – amitől a beteg más perspektívából láthatja az egészségügyi problémájához fűződő viszonyát. Ekként csökkenhet szorongása, depressziója, és az orvos–beteg kapcsolat is a közös bizakodás jegyében épülhet ki. A közleményben a szerző elemzi a humor érzetének kialakulását és neurológiai mechanizmusait, áttekinti javaslatait és ellenjavallatait, valamint adagolását. Utóbbi során a szerző bevezeti a kvantumos humordinamika fogalmát, amelynek alapját a humor kvantumának, a hilarionnak a kvantummechanika elemi részecskéivel való hasonlatossága képezi kibocsátásuk, terjedésük és elnyelődésük során. A nevetésnek az egészségre gyakorolt hatása a keringés, légzés, izom, immun- és hormonrendszer befolyásolása révén valósul meg, ezért komplex adjuváns terápiának tekinthető. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1255–1258.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Nikolett Szarka, Zsolt Nagykáldi, Mária Végh and János Oberling

Bevezetés: A betegségek kezelésében a gyógyszeres terápia alkalmazása mellett fontos az orvos–beteg partneri viszonyt megalapozó kommunikáció. Célkitűzés: Annak a felderítése, hogy a beteg milyen kapcsolatot tud kialakítani kezelőorvosaival, valamint az ellátórendszerrel való elégedettségét mi határozza meg. Módszer: Gastrooesophagealis reflux miatt gondozott betegeket (n = 80) az ellátás szintjei alapján falusi (n = 20), pécsi (n = 20) és komlói (n = 20) háziorvosok betegei, valamint szakorvosok betegei (n = 20) csoportokba osztották. A betegek orvosukkal való kapcsolatának személyes voltára, a közöttük levő kommunikációra, a betegek elégedettségére vonatkozó kérdéseket tettek fel. Eredmények: Személyes problémával a betegek közel 80%-a kereste már háziorvosát, szemben szakorvosával (20%; p < 0,001). Háziorvosi rendelőkben a betegek elégedettebbek a betegségről kapott tájékoztatással (95%), mint a szakrendelőben (65%; p = 0,002). A háziorvosi rendelőkben több beteg nyilatkozta, hogy elegendő időt fordítottak rá (96,7%; 80%; p = 0,032). Következtetések: A betegek háziorvosukkal könnyebben kommunikálnak, közöttük közvetlenebb a kapcsolat. A mélyebb személyes viszony a háziorvosi praxisban gondozott betegek sikeres kezelésének záloga. Orv. Hetil., 2013, 154, 1713–1718.

Restricted access

Absztrakt:

Ismert népegészségügyi tény, hogy Magyarországon a korai halálozás megelőzhető lenne dohányzásleszokással, alkoholabsztinenciával, rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és az adherencia növelésével. Az orvos–beteg találkozások többségén ezek a területek előtérbe kerülnek. A szakirodalom azt is alátámasztotta, hogy az egészség-magatartás megváltoztatásában az egyén számára nem a külső információ dominál, hanem a saját, belső motivációja. Ebből a felismerésből született az úgynevezett „motivációs interjú”, ami egy személyközpontú szemléleten alapuló, célorientált tanácsadási módszer. Az interjú során az orvos irányított kérdésekkel feltárja a kliens motivációit, erősségeit, erőforrásait, és ezeket állítja a beszélgetés fókuszába. Minél mélyebben és minél többet beszél az interjúalany a viselkedésváltozásról, annál nagyobb a változás esélye. Ugyanakkor az interjú folyamán a kliens szóba hozhatja ellentmondásos érzelmeit és gondolatait is a változással kapcsolatban. Orvosként ezt az ambivalenciát különböző kommunikációs stratégiák segítségével érdemes megvilágítani és feloldani. Továbbá a megfelelő orvos–beteg kapcsolat kialakítása is nélkülözhetetlen eleme a motivációs interjúnak. Ha ez a kapcsolat optimális, akkor a kliens nyíltan fog beszélni saját motivációiról és ellenállása csökken, ami szintén jobb kimenetelhez vezet. Az egészség-magatartás megváltoztatásában a motivációs interjú a „Hogyan?” kérdése helyett inkább a „Miért?”-re fókuszál, és azon belül is nem a meggyőzésre, hanem a kliens saját, belső motivációira épít. Valószínűleg ezért vált nemzetközileg is elismert és evidenciákon alapuló módszerré. Orv Hetil. 2017; 158(34): 1331–1337.

Restricted access

underpinnings of belief in intelligent design and discomfort with evolution. PLoS ONE 2011; 6: e17349. 14 Rózsa E. Autonomy and paternalism. Ethical issues of doctor-patient relationship

Open access