Search Results

You are looking at 1 - 10 of 149 items for :

  • "dohányzás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

References 1 Global Youth Tobacco Survey 2016. Monthly Prevalence and Current Smoker Data. [Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2016. Havi prevalencia és a

Restricted access

, Viski D. World Health Organization Framework Convention on Tobacco Control: Hungarian reports. [Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény: magyar országjelentések

Open access

A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban

The epidemiology of smoking and e-cigarette use in the Hungarian adult population in 2018

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Brys
,
Gergely Tóth
,
Róbert Urbán
,
József Vitrai
,
Gábor Magyar
,
Márta Bakacs
,
Zombor Berezvai
,
Csaba Ambrus
, and
Melinda Pénzes

. [Kovács G. (szerk.) Dohányzás és leszokás.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2010. [Hungarian] 4 GBD 2017 Risk Factor Collaborators. Global, regional, and national

Open access

. Interventions in medical practice to reduce tobacco use among adolescent. [Intervenciók az orvosi gyakorlatban a serdülőkori dohányzás visszaszorítására.] Orv Hetil. 2018; 159: 593–602. [Hungarian

Open access

A szubjektív egészségi állapot és a dohányzás összefüggése rendfenntartó dolgozók körében

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei tapasztalatok

Relationship between the subjective health status and smoking among police officers

Experiences in Szabolcs-Szatmár-Bereg county
Orvosi Hetilap
Authors:
Aliz Ambrusz
,
Ferenc Németh
,
Zsuzsanna Borbély
, and
Erika Malét-Szabó

/ [accessed: Jan 26, 2024]. 2 Kovács G, Horváth I. (eds.) Smoking and quitting. [Kovács G, Horváth I. (szerk.) Dohányzás és leszokás.] Medicina Könyvkiadó

Open access

evidence. Curr Addict Rep. 2017; 4: 25–34. 23 Kékes E, Kiss I. Smoking and the effect of antihypertensive agents. [A dohányzás és az antihipertenzív szerek hatása.] Hyperton

Open access

.: Epidemiology of smoking in Hungary – a national representative study. [A dohányzás epidemiológiája a magyar népesség körében országos reprezentatív adatok alapján.] Orv Hetil., 2010, 151 (9), 330

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A dohányzás és az infarktus bekövetkezése közötti szoros, pozitív kapcsolatot már az 1960–70-es években bebizonyították. A dohányzás prognosztikus jelentősége az infarktus akut szakában, illetve az akut szakot túlélt betegek esetén nem egyértelműen tisztázott. Számos tanulmány foglalkozik az úgynevezett „smoker’s paradox” (dohányzási paradoxon) jelenségével, vagyis azzal, hogy a szívinfarktust elszenvedő betegek körében a dohányosok alacsonyabb halálozási kockázattal rendelkeznek a nem dohányosokhoz képest. Noha a confounderekre való kontrollálás után ez a hatás több esetben eltűnt, a kérdésben még nem alakult ki nemzetközi konszenzus. Célkitűzés: A tanulmány célja a dohányzás hatásának vizsgálata volt akut szívinfarktus miatt kezelt magyarországi betegek prognózisára, oly módon, hogy a betegek kockázati profiljára kontrolláltuk. Módszer: A kutatás adatforrását a Gottsegen György Kardiológiai Intézet által működtetett Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2014 és 2016 közötti adatai jelentették (n = 20 811). Az elemzés többváltozós statisztikai eljárásokat alkalmaz a confounding szűrésére. A rövid távú túlélés vizsgálatánál logisztikus regresszióra, a hosszú távú túlélésnél – Cox-regresszióval, illetve „Accelerated Failure Time” (AFT-) modellekkel megvalósított – túléléselemzésre került sor. A többváltozós modellekben életkorra, nemre, az infarktus típusára (ST-elevációval vagy nem ST-elevációval járó esemény), a kezelés módjára (PCI igen versus nem), kreatinineltérésre, a prehospitális reanimáció és a kardiogén sokk tényére, valamint többféle társbetegségre, illetve kórelőzményi adatra kontrolláltunk. Eredmények: Mind a rövid távú – 30 napos – halálozás (OR = 1,517, 99% konfidenciaintervallum: 1,229–1,872), mind a hosszabb távú túlélés (HR = 1,395, 99% konfidenciaintervallum: 1,232–1,579) tekintetében rosszabbak voltak a dohányzó betegek életkilátásai a nem dohányzókkal egybevetve az említett változókra történő kontrollálás után. Következtetés: A dohányzási paradoxon nem figyelhető meg a magyar betegek esetében, sőt a dohányzás önmagában rontja az adott beteg túlélési esélyét. Orv Hetil. 2018; 159(14): 557–565.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség korábbi vizsgálatok eredményei alapján összefüggésben áll a serdülőkori dohányzással és alkoholfogyasztással, azok kockázati tényezőjének tekinthető. Mivel a felnőttkorban kialakuló szenvedélybetegségek erős prediktora a figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség, valamint a serdülőkori dohányzás és alkoholfogyasztás is, a később kialakuló addiktív problémák megelőzése szempontjából fontos a serdülőkori összefüggések vizsgálata. Célkitűzés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség tüneteinek és az együttesen előforduló dohányzás és alkoholhasználat összefüggéseinek feltárása 9. osztályos serdülők körében. Módszer: A budapesti állami fenntartású középiskolák 9. osztályába járó fiatalok körében 944 elemű reprezentatív mintán általánosított lineáris kevert modellelemzéseket és logisztikusregresszió-elemzéseket végeztek. Eredmények: A jelenlegi dohányzás prevalenciája 29,6%, a jelenlegi alkoholfogyasztásé 41,4%, míg a két szer együttes használatáé 21,7% volt. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás szignifikáns pozitív összefüggést mutatott a Figyelemhiányos-Hiperaktivitás Zavar Skála pontszámaival, valamint a Figyelemzavar és a Hiperaktivitás/Impulzivitás Alskála pontszámaival. Következtetések: Az eredmények felhívják a figyelmet a figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség tüneteinek szerepére az alkoholfogyasztás és dohányzás kialakulása szempontjából veszélyeztetett serdülők körében. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1750–1757.

Open access

smoking. [A dohányzás makrogazdasági összefüggései.]. IME, 2009, 8 , 45. [Hungarian] Bodrogi J. Economic consequences of smoking. [A dohányzás makrogazdasági összefüggései

Restricted access