Search Results

You are looking at 1 - 10 of 265 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Emotion regulation as reflected in children’s dreams – a developmental test of the neurocognitive dream theory

Álmodás és érzelemszabályozás fejlődése – egy neurokognitív álomelmélet gyermekkori álmok tükrében

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Piroska Sándor, Sára Szakadát, and Róbert Bódizs

Introduction

Although REM sleep plays an important role in neural maturation, developmental aspects of dream research are relatively neglected compared to studies focusing on adults. Adult research found that REM sleep and dreams take certain roles in emotional adaptation, including the processing of emotional events, consolidation of emotional memories and the downregulation of reactions to dysphoric stimuli. These findings, however, are rarely discussed in a developmental perspective.

Aims

We aim to test the neurocognitive dream theory developed by Nielsen and Levine (2007) by investigating the associations among abilities of waking emotional processing, behavioral manifestations of emotional problems and the emotional aspects of dreaming in children.

Methods

We analyzed 349 dream reports of 40 children between the ages of 4 to 8 years. Dream emotions, emotional dream quality and the dreams’ effect on daytime’s mood were self-reported by the children. Wakeful emotional processing is measured by the Emotional Stroop Test for children, and emotional–behavioral problems were assessed by the parent version of the Strength and Difficulties Questionnaire (SDQ).

Results

Results show that negative dream quality and the dreams’ effect on daytime mood are associated with negative emotional adaptation measured by the SDQ (τ = .25, p = .031, τ = .24, p = .041 respectively). Children with more emotional problems reported more dreams (τ = .32, p = .004). Interestingly, we could not find relationship between dream emotions and waking emotional development measures.

Conclusion

Results support psychological models of dreaming assuming a role of dreams in emotional regulation and provide partial support for the plausibility of Levin and Nielsen’s neurocognitive theory in a developmental context. Further studies on emotional development and dreaming are needed to gain more insight in the generalizability of the connection between emotional processing during wakeful functioning and REM sleep.

Restricted access

In this paper I scrutinize the origin of the concept of dreams influenced by mens’ daylightexperience. To this end I showcase some texts from Hellenistic literature until English Renaissance which to my mind can be brought into connection with each other in terms of realism of dream-vision. By looking on the common traits one can arrive at the conclusion that the dream-realism is a concept which first became popular in the Hellenism and it was from there that it took its long way through ages.

Restricted access
Sleep Spindles & Cortical Up States
Authors: Tore Nielsen, Michelle Carr, Cloé Blanchette-Carrière, Louis-Philippe Marquis, Gaëlle Dumel, Elizaveta Solomonova, Sarah-Hélène Julien, Claudia Picard-Deland, and Tyna Paquette

Highlights – Dream recall measures are correlated with the density of fast spindles from N2 sleep – The association is most

Open access

33 45 KUIKEN, D (1995): Dreams and feeling realization. Dreaming , 5 , 129-157. Dreams and feeling realization

Restricted access

The feeling of anxiety, boredom, and apathy is more prevalent in school than in the family or in the company of good friends (Olah, 1999). Positive psychology says that learning could be joyful and stress-free in schools. Seligman (2009) pointed out, that “well-being should be taught in school, even in three areas: to counterpoint depression, to gain life satisfaction as a means of self-development and to facilitate effective learning and creative thinking.” How these apply to the world of school? According to Olah (2004), the message of positive psychology to pedagogy is that by applying the principle of “burdening until it can be kept in flow,” education can become such a positive experience creating action, which could help to realize the process of knowledge assimilation and personal development. In this sense, education is the process of transmission of knowledge via love. This paper aims to provide a brief review research on black pedagogy (Hunyadyne et al., 2006), and point out those practices against it which proves that positive pedagogical practice could only mean positive alternative. The positive/white education is not just a dream. There are already existing good teaching practices, positive attitudes, and methods of teaching the joy of learning. The task is to find a further example and study these practices. The positive/white pedagogy as a new discipline relies on these achievements.

Open access

Az egészségügy és benne az orvosi hivatás válsága a modern társadalmak általános jelensége. Jelen munkánkban e hivatásválság jeleinek előfordulását és sajátosságait kutatjuk „foglalkozási álmokon” keresztül. Az álmok szövegét olyan narratíváknak tekintettük, amelyek a közelmúltra vonatkozóan hordozzák a közlő személyek munkával, hivatással kapcsolatos nappali élményeit. Egy 125 orvosra kiterjedő felmérés során az alvás és álomjellegzetességek kérdőíves vizsgálata mellett került sor a gyógyítással kapcsolatos álmok felvételére. A 62 álomközlésből 42 minősült „foglalkozási álomnak”, melyeket a hermeneutikai vonulatba illeszkedő kvalitatív tartalomelemzés módszerével dolgoztunk fel. Az álmokat a társadalmi kihívások (a gyógyító helyzet típusa: klasszikus, piaci, elidegenedett) és az azokra adott válaszok (szerepmegvalósítás: heroikus, szolgáltató, proletár) dimenzióiban vizsgáltuk. Az álmokban mindhárom hivatásszerep-modell megjelenik, de nem a napjainkra jellemző piaci és elidegenedett modell dominál, hanem a hivatás korai, klasszikus modellje. Az álmok egy részében a szerepmegvalósítás nem felel meg a gyógyító helyzet típusának: az orvos piaci helyzetben heroikus módon, elidegenedettnek tekinthető helyzetben pedig heroikus vagy szolgáltató módon viselkedik. A klasszikus hivatásmodellnek ilyen arányú megjelenése az álmokban nincs összhangban az orvoslás jelenlegi társadalmi, gazdasági feltételrendszerével és helyzetével. Úgy véljük, hogy az orvosok foglalkozási álmaiban a kulturális késés jelensége érvényesül: a gyógyítás feltételrendszerének megváltozását csak lassan követi az orvosok elvárásainak, értékrendjének, munkavégzésre vonatkozó igényeinek változása. A klasszikus helyzetben, klasszikus módon gyógyító orvos ma már csak „nagy ábránd”, szökési kísérlet az ellenséges valóságból, ugyanakkor egy olyan szerepviselkedés megerősítését is szolgálja, amelynek bizonyos elemei nélkül megszűnne a gyógyítás humanizmusa.

Restricted access

Az álom- és éber világunk közötti kapcsok megtalálása számos kutatót inspirált már. Jelen cikkben egy olyan saját kutatásunkat ismertetjük, melynek célja az álmodás kontinuitás-elméletének empirikus vizsgálata és a teória pontosítása. A kontinuitás-elmélet szerint az álmok hű tükrei életünknek, személyiségünknek, gondolatainknak és a minket körülvevő környezetnek. A teória azonban meglehetősen általános szinten mozog, nem ad pontos predikciókat az éber és az álomvilág tartalmai között várható konkrét összefüggésekre vonatkozóan. Saját kutatásunk ezen hipotetikus kapcsolatok egy szeletének alapos feltérképezését tűzte ki célul: az életminőség és az álomtartalmak közti viszony megismerésére irányult. A vizsgálat során közép- és időskorú nők kéthetes álomnaplóinak tartalomelemzéséből nyert mutatókat vetettünk össze életminőségük számos dimenziójával. Ez utóbbi mérésére a WHOQOL-100 kérdőívet használtuk. Az álmok elemzése céljából a Hall és Van de Castle által speciálisan az álmokra kidolgozott tartalomelemző módszert alkalmaztuk. A korrelációs összefüggések feltárásán túl megvizsgáltuk azt is, hogy mely álomtartalmak képesek bejósolni az életminőség egyes tárgyköreit, valamint összehasonlításra kerültek az önmagukat betegnek valló nők álmai azokéval, akik egészségesként definiálták magukat. Az elemzésekből származó eredmények összecsengenek: az álombeli agresszív, barátságos, illetve szexuális interakciók mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya az éber életminőség érzékeny tükrének bizonyult. Továbbá az álmokban megjelenő kommunikációs eszközök száma és az ezekhez kapcsolódó cselekedetek mennyisége szintén az életminőség aktuális szintjének konzisztens álombeli jelzőjeként lépett fel. Eredményeink fő vonala támogatja az álmodás kontinuitás-elméletét, azonban az álombeli „pech” tartalma éppen ennek ellentmondó összefüggéseket mutat: ez a párkapcsolatban élők körében, valamint a magukat egészségesnek vallók körében bizonyult gyakoribbnak. A szerzők eredményeik értelmezése kapcsán saját feltételezéseiket is ismertetik.

Restricted access

Számos személyiségjellemzőről bebizonyosodott már, hogy kapcsolatba hozható az álmokra való emlékezés képességével. Több kutatás irányult az alvásminőség és az álomfelidézés kapcsolatának feltárására is. Szintén sokakat inspirált az álom tartalmi jellemzői és az álmok felidézhetősége közti viszony megragadása. Mind ez idáig azonban nem került egy kutatás fókuszába sem az életminőség és az álomfelidézés közti összefüggések vizsgálata. Saját kutatásunk során egy viszonylag egységes mintán — közép- és időskorú nők körében — találtunk összecsengő eredményeket a személy aktuális életminőségének számos aspektusa és az általa felidézett álmok száma között. Az életminőség mérésére a WHOqol-100 kérdőívet használtuk, mely az életminőség 25 témakörét és az ezeket összefoglaló 6 tárgykört ragadja meg, míg az álomfelidézés kéthetes álomnapló-vezetés segítségével került mérésre. Eredményeink szerint az életminőség 6 tárgyköre közül egyedül a spiritualitás az — a Holm-Bonferroni korrekciót alkalmazva —, ami szignifikánsan korrelál az álomfelidézés képességével (r = 0,37; p = 0,003). A regressziós elemzés is azt mutatta, hogy a spiritualitás az a témakör, ami az álomfelidézés mértékének szignifikáns bejóslója (béta = 0,37; p = 0,003). A többi életminőség-tárgykör nem szolgáltat olyan plusz információt, ami a bejósló erőt tovább növelné. Az életminőség többi aspektusa közül ugyan a testi (r = 0,30; p = 0,019) és a lelki egészség (r = 0,30, p = 0,017) és a környezettel való elégedettség (r = 0,31; p = 0,017) is mutat szignifikáns együttjárást az álomemlékezettel, de a spiritualitás kontroll alatt tartásával ezen összefüggések eltűnnek. Tanulmányunk bemutatja az álomfelidézéssel kapcsolatos főbb elméleteket és az ezeket górcső alá vevő eddigi pró és kontra eredményekben bővelkedő kutatásokat, valamint kísérletet tesz a jelen vizsgálat során feltárt új eredmények ezek mentén való értelmezésére is.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A veleszületett csecsemőkori dyspnoe és inspiratorikus stridor leggyakoribb oka a laryngomalacia. Célkitűzés: Jelen összeállításban a szerzők egy új, minimálisan invazív, ultrapulzációs (ultra dream pulse) lézeres gégesebészeti módszert mutatnak be, amely jóval kisebb karbonizációs zónát hoz létre, mint a korábbi CO2-lézeres beavatkozások, így kisebb az esély a posztoperatív gégeödéma és hegesedés kialakulására. Módszer: A szerzők 2012 és 2015 között 10, egy évnél fiatalabb, súlyos fokú stridort okozó laryngomalaciás betegen végeztek endoszkópos ultrapulzációs-lézeres supraglottoplasticát. Eredmények: A beavatkozás után a stridoros panaszok javultak, a korai posztoperatív időszakban ödéma egy esetben sem jelentkezett, a későbbiek során hegesedés sem alakult ki, tracheotomiát nem kellett végezni, reoperációra nem került sor. Következtetés: A késői utánkövetéses vizsgálatok során visszaesést egy alkalommal sem tapasztaltunk. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1288–1292.

Restricted access

Sleep and Dream Affect in Overnight Mood Regulation: A Study of Normal Volunteers’, Psychiatry Research 81, 1–8. Bears M. Role of REM Sleep and Dream Affect in Overnight Mood

Restricted access