Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "e-communication" x
  • All content x
Clear All

A szeptember 11-i terrortámadás a XXI. század kezdetének és remélhetoleg nem az egész századnak a szimbólumává vált. A sajtó, az elektronikus média, az egész világ közvéleménye nap mint nap foglalkozik e szörnyuséggel, azonban valódi elemzés (nem állásfoglalás!), amely az ilyen típusú cselekmények elokészületeihez szükséges titkos kommunikációról a továbbiakra nézve tanulságokkal szolgálhat, W. Diffie amerikai mérnök-kriptográfus (Diffie-Landau 2002) cikkét kivéve, eddig nem látott napvilágot. A szeptember 11-i események dupla felkiáltójellel vetették fel a globális e-kommunikáció, a globális e-társadalom kockázatának kérdését, melynek lényege a nyílt globalizáció ellen rejtett háború paradoxonban foglalható össze. Jelen dolgozatomban eme paradoxonhoz vezeto gondolatokat adom közre, továbbgondolva és a jövo biztonságos információs társadalmának problematikájába helyezve e kérdéskört. Ugyanakkor nem titkolt célom, hogy bemutassam a kriptográfia jelentos szerepét és talán a paradoxonhoz vezeto kettos természetét a napjainkban formálódó információs (infokommunikációs) társadalomban. Végül, még idoben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a modern, digitális sztegonográfia olyan titkosítási filozófia és eszközrendszer, amely rossz kezekbe kerülve valódi „csodafegyver" lehet, míg jó kezekben „csoda", azaz új lehetoség egy emberközpontú, biztonságos információs társadalom létrehozásához.

Restricted access

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access

Az információbiztonság technikai, kriptológiai megközelítésével, a biztonságos információs társadalom problematikájával sok cikkemben, tanulmányomban foglalkoztam. Jelen dolgozatomban az USA példáján mint esettanulmányon keresztül szeretném felhívni a figyelmet az információbiztonság és így az információs társadalom néhány, egyelore kibékíthetetlennek tuno ellentmondására. További célom, hogy rámutassak azokra az alap törvényszeruségekre, amelyek e visszafordíthatatlan folyamat mélyén rejlenek és ráirányítsam azokra a megkerülhetetlen problémákra a figyelmet, amelyek mentén a tudomány multidiszciplináris eszközeivel felrajzolhatók a jövo információs társadalmának lehetséges alternatívái. Mindezek közül az e-társadalom alapját képezo e-kommunikációra szeretnék összpontosítani, speciálisan a leginkább elterjedt e-levelezés globalizálódására, amely mint cseppben a tenger modellezi, sot mint látni fogjuk, alapvetoen meghatározza az információ alapú társadalom fundamentális feltételét, az információbiztonságot. A bemutatásra kerülo problémák rövid logikai összefoglalása Pólya György örökérvényu útmutatása alapján („A probléma megfogalmazása fél út a megoldáshoz.”) hozzásegít a megoldási lehetoség, vagy lehetoségek felvázolásához.  A záró fejezetben bemutatom azt az általam javasolt új kommunikációs struktúrát, amely egészen új irányt jelöl ki az INFOSANCE társadalom felé.

Restricted access

Shannon, C. E., Communication Theory of Secrecy Systems, Bell System Techn. J. 28 (1949), 656-715. MR 11 ,258d Communication Theory of Secrecy Systems Bell System Techn. J

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Koppán, Katalin Eklicsné Lepenye, Renáta Halász, Judit Sebők, Eszter Szemán, Zsuzsanna Németh, and Szilárd Rendeki

C, et al. Managing difficult encounters: understanding physician, patient, and situational factors. Am Fam Physician 2013; 87: 419–425. 20 Ladyshewsky R, Gotjamanos E

Restricted access

them. E-communication may ease the tensions among young generations, but there are not much data available yet. It may be supposed that e-communication among young people with diverse mother tongues takes place rather in the language of the majority

Restricted access

Postcolonialism in Central Europe •

(A linguistic perspective)

Hungarian Studies
Author: Gábor Tolcsvai Nagy

them. E-communication may ease the tensions among young generations, but there are not much data available yet. It may be supposed that e-communication among young people with diverse mother tongues takes place rather in the language of the majority

Restricted access

.9 Kurtzberg , T. , Kang , S. , & Naquin , C. ( 2018 ). The effect of screen size and e-communication richness on negotiation performance . Group

Open access

E. Communication (internal and web) e. Leadership group includes parents, students, administrators, and teachers F. Cooperations (with other school and non-school partners

Open access