Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "e-kommunikáció" x
  • All content x
Clear All

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access

Az információbiztonság technikai, kriptológiai megközelítésével, a biztonságos információs társadalom problematikájával sok cikkemben, tanulmányomban foglalkoztam. Jelen dolgozatomban az USA példáján mint esettanulmányon keresztül szeretném felhívni a figyelmet az információbiztonság és így az információs társadalom néhány, egyelore kibékíthetetlennek tuno ellentmondására. További célom, hogy rámutassak azokra az alap törvényszeruségekre, amelyek e visszafordíthatatlan folyamat mélyén rejlenek és ráirányítsam azokra a megkerülhetetlen problémákra a figyelmet, amelyek mentén a tudomány multidiszciplináris eszközeivel felrajzolhatók a jövo információs társadalmának lehetséges alternatívái. Mindezek közül az e-társadalom alapját képezo e-kommunikációra szeretnék összpontosítani, speciálisan a leginkább elterjedt e-levelezés globalizálódására, amely mint cseppben a tenger modellezi, sot mint látni fogjuk, alapvetoen meghatározza az információ alapú társadalom fundamentális feltételét, az információbiztonságot. A bemutatásra kerülo problémák rövid logikai összefoglalása Pólya György örökérvényu útmutatása alapján („A probléma megfogalmazása fél út a megoldáshoz.”) hozzásegít a megoldási lehetoség, vagy lehetoségek felvázolásához.  A záró fejezetben bemutatom azt az általam javasolt új kommunikációs struktúrát, amely egészen új irányt jelöl ki az INFOSANCE társadalom felé.

Restricted access

A szeptember 11-i terrortámadás a XXI. század kezdetének és remélhetoleg nem az egész századnak a szimbólumává vált. A sajtó, az elektronikus média, az egész világ közvéleménye nap mint nap foglalkozik e szörnyuséggel, azonban valódi elemzés (nem állásfoglalás!), amely az ilyen típusú cselekmények elokészületeihez szükséges titkos kommunikációról a továbbiakra nézve tanulságokkal szolgálhat, W. Diffie amerikai mérnök-kriptográfus (Diffie-Landau 2002) cikkét kivéve, eddig nem látott napvilágot. A szeptember 11-i események dupla felkiáltójellel vetették fel a globális e-kommunikáció, a globális e-társadalom kockázatának kérdését, melynek lényege a nyílt globalizáció ellen rejtett háború paradoxonban foglalható össze. Jelen dolgozatomban eme paradoxonhoz vezeto gondolatokat adom közre, továbbgondolva és a jövo biztonságos információs társadalmának problematikájába helyezve e kérdéskört. Ugyanakkor nem titkolt célom, hogy bemutassam a kriptográfia jelentos szerepét és talán a paradoxonhoz vezeto kettos természetét a napjainkban formálódó információs (infokommunikációs) társadalomban. Végül, még idoben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a modern, digitális sztegonográfia olyan titkosítási filozófia és eszközrendszer, amely rossz kezekbe kerülve valódi „csodafegyver" lehet, míg jó kezekben „csoda", azaz új lehetoség egy emberközpontú, biztonságos információs társadalom létrehozásához.

Restricted access

Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004, 338 oldal, 1680 Ft; Voigt Vilmos és Balázs Géza (szerk.): A kezdetektől a máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2003, 384 oldal, ár nélkül; Kontráné Hegybíró Edit és Kormos Judit (szerk.): A nyelvtanuló. Sikerek, módszerek, stratégiák. Okker Kiadó, Budapest, 2004, 198 oldal, 2000 Ft; Kelemen János: Nyelvfilozófiai tanulmányok. Áron Kiadó, Budapest, 2004, 249 ol­dal, 1780 Ft; Abram de Swaan:A nyelvek társadalma. A globális nyelvrendszer. Typotex, Budapest, 2004, 258 oldal, 2600 Ft; Rosenberg, K. E.: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004, 259 oldal, 2450 Ft; Sipos Lajos (szerk.): „…Kínok és álmok közt…” Babitsról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 324 oldal, 3450 Ft; Roskó Gábor és Turán Tamás: Képfogyatkozás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 178 oldal, 3885 Ft; Dilthey, W.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004, 354 oldal, 3500 Ft; De Berg, H.: Freud's theory and its use in literary and cultural studies. Camden House, Rochester, 2003, 155 oldal, 34 US dollár; Winnicott, D. W.: A kapcsolatban bontakozó lélek. Válogatta Péley Bernadett. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2004, 278 oldal, 2890 Ft; Bartke, S. és Siegmüller, J. (eds): Williams syndrome across languages. Benjamins, Amsterdam, 2004, 383 oldal, 100 Eur; Katona Gábor: Az önismeret paradigmái. Fejezetek a tudat kulturális evolúciójából. Janus-Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 159 oldal, 980 Ft; Workman, L. és Reader, W.: Evolutionary psychology. Cambridge University Press, Cambridge, 2004, 417 oldal, 42 font;

Restricted access

Absztrakt:

A szülészeti és gyermekintenzív ellátás során prae- és perinatalis veszteségeket átélt, gyermeküket gyászoló szülőkkel a tragédiáról először az ellátóteam tagjai beszélnek. A hazai törvényi szabályozás értelmében a halálhírt csak orvos közölheti. E kommunikációs folyamat rendkívül összetett, és speciális helyzetére igyekszünk rávilágítani egy esetleírás segítségével. Vázoljuk, hogy milyen hibás, esetenként rendkívül helytelen „vigasztalónak” szánt megnyilatkozások kísérik a veszteséget átélt anya és a szakszemélyzet kommunikációját. A családok és hozzátartozók vulnerabilitása tetten érhető ezen időszakban, s a halálhír közlését követő szakaszban a hozzátartozók impulzív reakciói is gyakran észlelhetők. Kifejezetten traumatogén a „nem baj, nemsokára teherbe esik, lehet még gyermeke”-tartalmú, vigaszként szánt mondat. E konkrét esetismertetésen és értelmezési keretein keresztül kívánjuk bemutatni, hogy miként tud hatékony támogatást nyújtani egy speciálisan képzett szakember, melyek lesznek azok a szempontok, amelyek a támaszadás folyamatában preferenciát élveznek. Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakirodalom összegző megállapításait fókuszba emeljük. Orv Hetil. 2018; 159(12): 1033–1036.

Restricted access

30 65 83 Rosengren, K. E. (2008): Kommunikáció . Typotex Kiadó, Budapest. Rosengren K. E

Restricted access

A gastrointestinalis rendszer egyrészt a független enteralis idegrendszer irányítása alatt áll, másrészt szorosan kapcsolódik a központi idegrendszerhez, és közöttük bidirekcionális kommunikáció van. E kommunikáció neuralis pályákon, immun- és endokrin mechanizmusokon keresztül történik. Az agy-bél tengely kiemelkedő fontosságú a bélfunkció modulálásában. Különböző eredetű szignálok (hang, látvány, szag, szomatikus és visceralis események, fájdalom) jutnak el az agyhoz, amelyeket a memória, kognitív és affektív mechanizmusok módosítanak, ezután integrálódnak a központi idegrendszer, a gerincvelő, az autonóm és enteralis idegrendszer köreiben. Fiziológiai hatásokat váltanak ki, megváltoztatják a motilitást, a szekréciót, az immunfunkciót, a gastrointestinalis traktus vérátáramlását. Az egyik fő neurotranszmitter a szerotonin, amely kulcsszerepet játszik a leggyakoribb krónikus, funkcionális gastrointestinalis betegség, az irritábilis bél szindróma patogenezisében. Ez a biopszichoszociális kórkép az agy-bél tengely diszregulációjának következménye, ahol az endogén fájdalomgátlás helyett a fájdalom facilitációja lép fel, a visceralis percepció patológiás mértékben fokozódik, és a fájdalomküszöb csökken. A betegek anamnézisében igen gyakori az elszenvedett erőszakos esemény, személyiségvonásaik közül leggyakrabban a túlzott lelkiismeretességet, a perfekcionizmust, a túlérzékenységet, a hatékonyságérzés hiányát, a nagyobb szociális megfelelés iránti igényt, a neuroticizmust és az alexithymiát írják le. Nőkre jellemző a nemi szerepkonfliktus és az alacsony asszertivitás. Kezelésükben az antidepresszánsoknak és a pszichoterápiás módszereknek egyaránt szerepük van. A neuroticizmus és az alexithymia a gyulladásos bélbetegségben szenvedőkre is jellemző, anamnézisükben gyakori a zavart anya-gyermek kapcsolat. Szokványos és korai neurológiai szövődmény az autonóm neuropathia. A refluxbetegség és az obstruktív alvási apnoe kölcsönösen generálják egymást, súlyosságuk korrelál. Coeliakiában a leggyakoribb neurológiai manifesztáció az ataxia, a polyneuropathia és a myopathia. A szövettanilag igazolt coeliakiák 85%-ában nem jelentkeznek gastrointestinalis tünetek, ezért idiopathiás ataxia esetén igen fontos az antigliadinantitest-titer mérése. A gluténmentes étrend a neurológiai tünetek teljes regresszióját eredményezheti.

Restricted access