Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • "e-society" x
  • All content x
Clear All

George Orwell 1949-ben megjelent, Ezerkilencszáznyolcvannégy című regényének első oldalán csupa nagybetűvel született meg a NAGY TESTVÉR fogalma, amely közgondolkodásunk része lett. Szimbolikus jelentése, az életünk minden területére kiterjedő szinte mikroszkópikus megfigyelés, a hatalmi elit gátlástalan visszaélése hatalmával. Orwell mindehhez megteremtette a telekép eszközrendszerét és az újbeszél nyelvet, ami még a gondolkodás szabályozását (megfigyelését) is lehetővé tette. Jelen dolgozat célja, hogy dokumentumokra, tudományos-technikai eredményekre alapozva, felhívja a figyelmet arra a megdöbbentő tényre, hogy Orwell 60 éves utópiája a 21. század információ alapú e-társadalmának napi valósága lett. Sőt, a technika Orwell által elképzelhetetlen 20. századi fejlődése messze túlszárnyalta az eredeti utópiát, és mára az utópia az ECHELON, a Carnivore, az RFID stb. rendszerek, azaz a GLOBÁLIS NAGY TESTVÉR valóságává vált. Fel kell tehát hívnunk a figyelmet arra, hogy a „terrorizmus elleni küzdelem”, a „soha nem látott elektronizáció biztonsága”, az „e-demokrácia” zászlaját lobogtatva, az emberiség történetében soha nem látott emberi kiszolgáltatottság felé haladunk. Az információk tömege az azt birtokló hatalom kezében csodafegyverré válhat, amelynek birtokában észrevétlenül marionettbábukként mozgathatja a társadalom békés 99,9%-át, miközben a 0,1% megfékezésére hivatkozik. Az információs csodafegyver minden eddigi fizikai, kémiai és biológiai fegyvernél ördögibb, mert pusztítása láthatatlan, mivel az emberi agyakban, az emberi személyiség kiszolgáltatottságában végez pusztítást.

Restricted access

(Information)security on the 60th Birthday of BIG BROTHER – Part One

XX. századi irodalmi utópia, vagy a XXI. századi e-társadalom virtuális valósága?

Társadalomkutatás
Author: Tamás T. Dénes

George Orwell 1949-ben megjelent, Ezerkilencszáznyolcvannégy című regényének első oldalán csupa nagybetűvel született meg a NAGY TESTVÉR fogalma, amely közgondolkodásunk része lett. Szimbolikus jelentése, az életünk minden területére kiterjedő szinte mikroszkópikus megfigyelés, a hatalmi elit gátlástalan visszaélése hatalmával. Orwell mindehhez megteremtette a telekép eszközrendszerét és az újbeszél nyelvet, ami még a gondolkodás szabályozását (megfigyelését) is lehetővé tette. Jelen dolgozat célja, hogy dokumentumokra, tudományos-technikai eredményekre alapozva felhívja a figyelmet arra a megdöbbentő tényre, hogy Orwell 60 éves utópiája a XXI. század információ alapú e-társadalmának napi valósága lett. Sőt, a technika Orwell által elképzelhetetlen XX. századi fejlődése messze túlszárnyalta az eredeti utópiát, és mára az utópia az ECHELON, a Carnivore, az RFID stb. rendszerek, azaz a GLOBÁLIS NAGY TESTVÉR valóságává vált. Fel kell tehát hívnunk a figyelmet arra, hogy a „terrorizmus elleni küzdelem”, a „soha nem l átott elektronizáció biztonsága”, az „e-demokrácia” zászlaját lobogtatva, az emberiség történetében soha nem látott emberi kiszolgáltatottság felé haladunk. Az információk tömege az azt birtokló hatalom kezében csodafegyverré válhat, amelynek birtokában észrevétlenül marionettbábukként mozgathatja a társadalom békés 99,9%-át, miközben a 0,1% megfékezésére hivatkozik. Az információs csodafegyver minden eddigi fizikai, kémiai és biológiai fegyvernél ördögibb, mert pusztítása láthatatlan, mivel az emberi agyakban, az emberi személyiség kiszolgáltatottságában végez pusztítást.

Restricted access

Despite significant policy efforts, in 2003 the Hungarian general population has fallen behind the Central and Eastern European (CEE) average regarding most social indicators of Internet access, usage, knowledge and attitudes. The article is a policy impact assessment interpreting the results of a population survey covering 10 countries of CEE, performed in 2003 within the framework of the SIBIS Project (Statistical Indicators Benchmarking the Information Society). The 10 Newly Associated States (NAS) covered by the survey are as follows: Bulgaria, Czech Republic, Estonia, Hungary, Latvia, Lithuania, Poland, Romania, Slovakia and Slovenia. In case of Hungary the relevant strategies, legal framework development and support actions of various public policy areas are analysed with the help of an international comparative analysis of survey findings.

Restricted access

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access

Az információbiztonság technikai, kriptológiai megközelítésével, a biztonságos információs társadalom problematikájával sok cikkemben, tanulmányomban foglalkoztam. Jelen dolgozatomban az USA példáján mint esettanulmányon keresztül szeretném felhívni a figyelmet az információbiztonság és így az információs társadalom néhány, egyelore kibékíthetetlennek tuno ellentmondására. További célom, hogy rámutassak azokra az alap törvényszeruségekre, amelyek e visszafordíthatatlan folyamat mélyén rejlenek és ráirányítsam azokra a megkerülhetetlen problémákra a figyelmet, amelyek mentén a tudomány multidiszciplináris eszközeivel felrajzolhatók a jövo információs társadalmának lehetséges alternatívái. Mindezek közül az e-társadalom alapját képezo e-kommunikációra szeretnék összpontosítani, speciálisan a leginkább elterjedt e-levelezés globalizálódására, amely mint cseppben a tenger modellezi, sot mint látni fogjuk, alapvetoen meghatározza az információ alapú társadalom fundamentális feltételét, az információbiztonságot. A bemutatásra kerülo problémák rövid logikai összefoglalása Pólya György örökérvényu útmutatása alapján („A probléma megfogalmazása fél út a megoldáshoz.”) hozzásegít a megoldási lehetoség, vagy lehetoségek felvázolásához.  A záró fejezetben bemutatom azt az általam javasolt új kommunikációs struktúrát, amely egészen új irányt jelöl ki az INFOSANCE társadalom felé.

Restricted access

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások már a XXI. század kezdetén a század szimbólumává váltak. A World Trade Center eltűnő ikertornyainak dupla felkiáltójelével írták a globális e-társadalom építményének immár repedésekkel teli falára az új harcrendet (Echelon): NYÍLT GLOBALIZÁCIÓ ELLEN REJTETT HÁBORÚ. A terrortámadások által felszínre került mély társadalmi problémákra alapjaiban téves biztonságpolitikai válasz született. A hidegháborús időkben fogant Echelon-projekt eszközrendszeréből – a technika rohamos fejlődésével – a Földet behálózó, globális Nagy Testvér, azaz a globális hatalom kezében összpontosuló globális „harcrend” alakul. Az adózók dollár százmilliárdjaiból fenntartott, új „brute force” biztonságpolitika, amelynek zászlajára a „terrorizmus elleni küzdelem” jelszavát írták, mégsem a terrorizmusra mért megsemmisítő csapást, csupán áthelyezte a terrorcselekmények színtereit az Egyesült Államokból. Az új „harcvonal” a 2000-es évek közepére már Európában volt. 2004: Madrid, 2005: London. 2010-ben az Európai Unió kilenc tagállamában 249 terrortámadást regisztráltak. Joggal vetődik fel mindenkiben a kérdés, hogy az évente több százmilliárd dollárt felemésztő globális harcrend, amelynek zászlaján már régen nem a hidegháború, hanem a „terrorizmus elleni globális küzdelem” áll óriási betűkkel, kinek a biztonságát biztosítja. Lehet, hogy ez a „brute force” biztonságfilozófia éppen a terrorizmus biztonsága? Az ártatlan civil társadalomnak, a „megvédett” embereknek csupán filozófia? A dolgozatban igyekszem rámutatni, hogy a terrorizmus rejtett háborújára nem megfelelő válasz a mérhetetlen költséggel, de kis hatékonysággal működő globális „harcrend”. Ha megértjük a globalizáció mélyén lappangó társadalmi törvényeket, világossá válik, hogy globális „harcrend” ellen nem lehet egy másik globális harcrend a válasz. Vagyis éppen a nyílt, globális „harcrend” kényszerítette ki a rejtett háború válaszát.

Restricted access

Disterer, G. (2003): Fostering Knowledge Sharing: Why and How? In: Reis, A. P. — Isaias, P. (eds): Proceedings of the IADIS International Conference e-Society . Lissabon: IADIS, pp. 219–226. Disterer G

Restricted access

.: Effectiveness of mobile personal dietary logging. In: Kommers, P., Isaías, P. (eds.): Procedings of the 13th International Conference of e-Society. Madeira, Portugal, March 14–16, 2015

Open access

Adolescent Medicine. J. Adolescent Health., 2003, 33 , 496–503. Kreipe R. E. Society For Adolescent Medicine. Eating disorders in adolescents: position paper of the Society for

Restricted access

-government systems on society: social, economical, political, legal, and environmental aspects; E-government system evaluation: social, technological, political, and organizational aspects; E-society readiness: technological, social, organizational, political

Restricted access