Search Results
A fenntarthatóság addig nem érhető el, amíg az emberiség nem veszi tudomásul a természettől való örök függését. A gazdasági jólét alapja a természeti tőke, „az élet természeti alapjai”, amelyeket az ember büntetlenül nem szabhat át. Számolni kell a természeti környezet biofizikai feneketlenségébe vetett tévhit és a gazdasági növekedés feltétel nélküli erőltetésének okozataival. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program a Jólét bolygónk felélése nélkül címet viseli, ami a „túllövés” (overshoot)1 állapotában ?nellentmondást rejt. A „növekedés” — tehetnek elé bármilyen jelzőt — biofizikai szempontból véges világban eleve nem lehet fenntartható. A „jólét” relatív szint, értékrendtől függően más-más tartalmat hordoz, válsághelyzetben pedig alaposan átértékelendő fogalom.
Irodalom/References 1 Adger, W. N. (2000) Social and Ecological Resilience: Are They Related? Progress in Human Geography , Vol. 24. No. 3. pp. 347
. Adger , W. N. ( 2000 ): Social and Ecological Resilience: Are They Related ? Progress in Human Geography 24 ( 3 ): 347 – 364 . Applegath , C. – Arney , E
’Riordan; journals: World Development , Environment and Planning A , Futures ). The diversity of influences is nonetheless indisputable and several publications are truly multidisciplinary. For example, publications addressing social-ecological resilience usually
