Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "effect of location" x
Clear All

Some agronomical characters of twelve single-cross maize hybrids were investigated at five different locations in Hungary over a three-year period. The characters examined were individual plant production (total mass of the ears on a single plant), thousand-kernel mass, number of kernel rows, ear length, number of kernels per row, shelling % and the assimilating leaf area above the main ear. Among these yield components, the individual plant production, the ear length, the number of kernels per row and the grain-cob ratio (shelling %) were influenced to the greatest extent by the year, followed by the variety and the location. The greatest average yield was achieved by the tested hybrids at all five locations in 1997 (263 g/plant). The average yields in 1998 and 1999 were significantly lower (221 and 203 g/plant, respectively). The outstanding yields achieved in 1997 could be attributed to the favourable ecological conditions, which led to the development of secondary ears in Keszthely and Sopronhorpács. At the other three locations there was only one ear per plant, but these ears were longer than in the following years. The greatest year effect was recorded in Sopronhorpács, where the individual plant production amounted to 305 g/plant in 1997 and 238 g/plant in the worst year, 1999. In Gyöngyös conditions were very dry in all three years, so the year effect was least pronounced at this location (grand mean of 195 g/plant in 1997 and 201 g/plant in 1999). Stability analysis was carried out using the coefficient of variance for individual plant production. Hybrids Mv 3, Mv 5, Mv 9 and Mv 12 were found to have the best adaptability. The shelling % was not significantly influenced by the location; the grain-cob ratio is relatively stable for maize hybrids. A correlation was found between the individual plant production and the leaf area above the main ear (R2=0.658). Hybrids with the largest leaf area above the main ear also had the greatest ear mass.

Restricted access

Összefoglalás

Dolgozatunkban a kukorica műtrágyázásával foglalkozva két szabadföldi kísérlet eredményeiről számolunk be.

1. Négy éven át (1976–1979) négy különböző talajadottságot képviselő termőhelyen (Balástya, Ebes, Újszeged, Öthalom) kukoricával vetésváltás nélküli NPK dózis kísérletet állítottunk be. A műtrágya 2:1:1 NPK arányú dózisait (kontroll, 250 kg/ha és 500 kg/ha) minden évben négy ismétlésben azonos parcellákra (56 m2) juttattuk ki.

A termés mennyiségét, valamint a műtrágyázás termésnövelő hatását a termőhely, s ezen túlmenően az évjárat hatása határozta meg. A kísérlet éveinek múlásával a termőhelyek átlagában következetesen csökkent a kontroll parcellák termése, és ezzel összefüggésben nőtt a műtrágyázás hatására kapott terméstöbblet.

A kevés adatból végzett szórásszámítás eredményei szerint a kontroll parcellákon a termőhely alig módosította az évjárat hatását. A műtrágyázás a kedvező vízellátottságot biztosító talajokon (Ebes, Újszeged) jelentősen csökkentette, ezzel szemben a rossz vízgazdálkodású talajon (Öthalom) – a műtrágyahatás csapadékviszonytól való függősége miatt – lényegesen növelte az évjárat hatását.

A termőhely hatásának évenkénti különbsége a kontroll parcellákon volt a legnagyobb, amelynek mértékét a műtrágyázás jelentős mértékben csökkentette.

2. Az 1979-ben beállított műtrágyázási tartamkísérletünk öt éves (2005–2009) termésadatai arra utalnak, hogy az újszegedi Tisza-menti réti öntéstalajon a műtrágyázás gazdaságossági és agroökológiai optimumát a hektáronkénti 140 kg nitrogén-, 150 kg P2O5 és a 150 kg K2O hatóanyag dózisok jelentették (öt év átlagában a hektáronkénti 140 kg nitrogén dózis esetében 10,2 t/ha, a 210 kg nitrogén dózisnál ugyancsak 10,2 t/ha termést takaríthattunk be). A talajvizsgálati eredmények viszont arra utalnak, hogy ezen műtrágyakezelés parcelláin 1979-től 2006-ig eltelt időszakban az altalaj P2O5 készletének mérsékelt, a K2O tartalmának jelentős mennyiségű csökkenése következett be.

Az adatok értékelése azt is bizonyítja, hogy műtrágya nélkül, vagy kevés nitrogén műtrágya használata esetén a búza elővetemény a kukoricához viszonyítva jelentős mennyiségű termésnövekedést (megbízhatóan 1,9 t/ha) eredményezett. A műtrágyázott parcellák termésadatai azt igazolják, hogy még a jó vízellátottságú talajon is jelentős évhatással kell számolnunk. Annak ellenére, hogy a szórásadatok szerint a műtrágyázással jelentősen csökkentettük az évenkénti termésingadozást.

A beltartalmi vizsgálatok adatai bizonyítják, hogy a N-dózis növelésére nem nagy értékekkel, de következetesen csökkent (a kontrollhoz viszonyítva 1–3 relatív százalékkal) a szem keményítőtartalma. Ezzel szemben a vizsgált három év átlagában a nitrogén dózis növelése következetesen és nagy értékekkel (a kontrollhoz viszonyítva 10–23 relatív százalékkal) növelte a kukoricaszem nyers fehérje százalékát.

A talajvizsgálati eredmények szerint műtrágya nélküli termesztéssel, vagy kevés műtrágya használata esetén a talajunk tápanyag készletét zsaroljuk. A túlzó mennyiségű nitrogén műtrágya (280 kg/ha N-hatóanyag) használatával viszont az altalajunkat -NO3 nitrogénnel szennyezhetjük. Végső következtetésként azt állapíthattuk meg, hogy a talajvizsgálati eredményeken alapuló szakszerű műtrágyázással a környezetünket nem szennyezzük.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Tamás Németh, József Takács, Ferenc Simon and Miklós Nádasy

location and year on some agronomical characters of maize hybrids — Acta Agronomica Hungarica, Vol. 53, No 3 pp. 251–259 Pintér J. Effect of location and year on some agronomical

Restricted access

International Participation 2005 Hegyi Z., Spitkó T., Pintér J.: 2005 Effect of location and year on some agronomical

Restricted access

Hegyi, Z.-Spitkó, T.-Pintér, J.: 2005. Effect of location and year on some agronomical characters of maize hybrids. Acta Agronomica Hungarica, 53.3:251–259. Pintér J. Effect of

Restricted access

Durum wheat is a good source of protein. A grain protein content of 13% for durum is a standard in quality throughout the grain industry (Riley et al. 1998). Protein content like other traits in wheat is known to be affected by genetic and environmental factors mainly location (Bement et al. 2003). In this study we evaluated a set of 25 genotypes comprising introduction from CIMMYT and advanced lines developed through hybridization by the Ethiopian National Durum Wheat Research Project (NDWP) for protein content over six testing locations, representing the wheat agro-ecologies in the country. The experiments were conducted in a randomised complete block design (RBD) with three replications each. Plot size was kept at 2 m 2 . Grain protein content was analyzed following Kjeldahl method (A.A.C.C. 1983). Stability analysis was done according to Eberhart and Russel (1966) model and effect of locations and its interaction with genotypes were estimated following additive main effects and multiplicative interaction (AMMI) model. The mean grain protein content varied from 11.61 to 13.52% among the genotypes. Only three genotypes, namely CD98206, DZ3117 and DZ-04-118 attained higher grain protein content than standard 13.00%. Stability analysis revealed that all but three genotypes were observed to be predictable. DZ 2212-1BS was found suitable for favorable environments. Genotype CD97383 was found sensitive to change in environment. Eight genotypes were identified as stable. Genotypes DZ3117 was found to be the best having maximum protein content recorded at AlemTena location and higher yield with stable performance across locations. AMMI analysis revealed that the first two significant IPCA scores together explained 73.55% of the total interaction variance. Biplot graphical analysis showed Alem Tena as the best location followed by Debre Zeit and Minjar in terms of average protein content of genotypes. Genotype DZ1669-1AK scored zero and could be considered as stable and wide adaptable having protein content higher than the general mean. The graphical analysis of IPCA 1 and IPCA 2 further revealed that this genotype was relatively close to origin zero. Genotype DZ-04-118 was adapted to Debre Zeit and Minjar while a large numbers of genotypes with negative IPCA score were adapted to Akaki and Chefe Donsa locations. Genotype DZ3117 had specific adaptability to Alem Tena location. High protein but low grain yield at Alem Tena may be due to the drought occurrence during grain filling period.

Restricted access

. Növénytermesztési Tudományos Nap , Proceedings, Budapest, pp. 185–191. Hegyi, Z., Spitkó, T., Pintér, J. (2005a): Effect of location and year on some agronomical characters of maize hybrids. Acta Agron. Hung. , 53

Restricted access

2005 33 689 696 Hegyi Z.— Spitkó T.— Pintér J.: 2005b. Effect of location and year on some agronomical characters of

Restricted access

hibridjeik tulajdonságaira eltérő évjáratokban. Doktori Ph.D. értekezés (Effect of location and plant density on the characteristics of inbred maize lines belonging to various related groups, and of their hybrids, in different years. PhD thesis), SZIE

Restricted access