Search Results

You are looking at 1 - 10 of 106 items for :

  • "egészségügy" x
Clear All

Az új kormány- és konvergenciaprogramok türkében felgyorsultak az egészségügyi ágazat átalakításával kapcsolatos intézkedések. Nem közömbös, hogy a magyar társadalom egészségügyi ellátását és prevencióját biztosító járóbeteg- és kórházi szakellátás így milyen állami pénzügyi feltételrendszer mellett történik. A tanulmány az egészségügyi ellátórendszert új típusú nemzetgazdasági versenyképességi tényezőként definiálja, amelynek működését az új konvergenciaprogram tükrében formálódó állami költségvetési-pénzügyi helyzet igen nagy mértékben befolyásolja. A dolgozat empirikus közgazdasági elemző módszereivel igazolható, hogy a központi költségvetési hiány állandósulásával az egészségügyi társadalombiztosítási ellátórendszer gazdálkodása is nehézségekkel terhelt. Az egészségügyi ágazatban tervezett racionalizálási intézkedések a periferikus társadalmi pozíciókban élők, illetve a társadalmi munkamegosztásból kiesettek munkaerő-piaci reintegrációját nehezítik. Az egészségügy finanszírozási problémái miatt az aktív munkaerő egészségügyi prevenciója, munkamegosztási folyamatokban történő tartós részvétele sem biztosítható, így az egészségügyi ellátórendszer, mint új típusú versenyképességi tényező szakmailag elvárható hatékonysága fejlesztést igényel. Az elkövetkező években az egészségügyi ellátórendszernél növekvő feladatellátással indokolt számolni, amely nem elvonásokat, hanem pótlólagos forrásbevonást indokol, hiszen az egészségügy értékteremtő, egészségi értéket növelő új típusú versenyképességet jelentő ágazat.

Restricted access
Authors: Attila Makai, Andrea Csillik, Zoltán Csanádi, László Sághy, Tamás Forster and László Rudas

Bevezetés: Az orthostasis intolerancia, az orthostaticus tachycardia gyakran jelez hypovolemiát, gyógyszermellékhatást vagy autonóm elégtelenséget. Az orthostasisszal provokálható tachyarrhythmia ritka jelenség, emelt fejvégű billenőasztal vizsgálatsorozatokban csak elvétve fordul elő. Célkitűzés: A szerzők egy olyan beteget mutatnak be, akinek AV-csomó reentry tachycardiás paroxysmusait függőleges testhelyzet provokálta. Módszer: Vagusmanőverekkel az anterográd lassú pálya vezetésének blokkolása révén sikeresen szüntették a tachycardiát. Eredmények: Figyelemre méltó, hogy a vagusmanőverek csak vízszintes testhelyzetben bizonyultak hatásosnak. Következtetés: Ez a megfigyelés felhívja a figyelmet a manőverek pontos kivitelezésének fontosságára.

Restricted access

Az egészségpolitika szempontjából kiemelt jelentőségű az integrált egészségügyi adatkezelés, a döntéshozást megfelelő minőségű evidenciákkal támogató betegségregiszterek rendszere. A betegregiszterek adatai az egészségügyi stratégia kialakításában, a prevenciós tevékenység tervezésében, az ellátórendszer fejlesztésében, a betegellátás javításában és a klinikai vizsgálatok kivitelezésében egyaránt fontos szerepet játszanak. A betegségek előfordulásának, természetes lefolyásának, a kezelések hatékonyságának, az adverz reakciók előfordulásának adatait követő betegségregiszterekre igény van nemcsak a döntéshozók, hanem a népegészségügyi szakemberek és az egészségügyi ellátórendszer képviselői részéről is. A ritka betegségek körében különösen hangsúlyos a határon átnyúló információcsere, a referenciaközpontok hálózatának kialakítása, amelyekkel kapcsolatosan a regiszterek fontos támpontokat adnak. A közfeladatok ellátásának megfelelő kialakítását támogató adatszükséglet és az egyén adatainak védelme közti egyensúly megteremtése fontos szempont, amelyet a regiszterek kialakításakor figyelemmel kell kísérni. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 729–731.

Restricted access
Authors: Tamás Horváth, Katalin Matics and Bertalan Meskó

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az online egészségügyi felvilágosítás megbízhatatlan minősége új és komoly kihívás elé állítja az orvosi szakmát. Ha a weboldalakat hitelesség szempontjából minősítjük, akkor növeljük az esélyét, hogy a beteg jobb szakmai minőségű információhoz jusson. Magyarországon eddig nem történtek gyakorlati lépések az online betegfelvilágosítás minőségének ilyen irányú javítására. Módszer: Az EgészségKommandó elnevezésű, az egészségügyi honlapok hitelességét vizsgáló magyar, objektív szempontrendszer 2017 augusztusa óta működik nyilvánosan, és elismert indikátorokat használ (transzparencia, tartalom, ajánlás, hivatkozások). Eredmények: Segítségével 2017. október 10-ig 122 weboldalt értékeltünk, és a meghatározott megfelelési küszöböt (21/27 pont) a honlapok 22,1%-a (27/122) teljesítette, míg a JAMA-benchmark ajánlása szerint történő átvilágításuk során csak 1 weboldalt találtunk hitelesnek (0,8%). A leggyakoribb hiányosságnak a hivatkozások mellőzése bizonyult, csak a honlapok 15,6%-ában volt rendszeresen (>25%) jelezve az információ eredeti forrása, valamint csak a weboldalak 18,9%-án volt feltüntetve, hogy a leírtak nem helyettesítik a betegvizsgálatot. Szintén kiemelendő, hogy a honlapok 35,8%-ában nem volt nyilvános a szövegek szerzője, viszont pozitívum, hogy az összes vizsgált oldal csaknem felében (45,9%) orvosok írják a tartalmat, elérhetőséggel. Következtetés: Az EgészségKommandó a különböző jellegű hitelességi és minőségi indikátoroknak egy megfelelésiküszöb-alapú pontrendszerben való alkalmazásával hatékonyan értékeli az egészségügyi felvilágosítással foglalkozó weboldalakat. Az elismert indikátorok többszörös hiányossága esetén kizárja a hitelességet, tehát szűr, viszont különböző jellegű weboldalakat is képes egy rendszerben értékelni, ráadásul a magyar online egészségügyi szférához mérten mennyiségében tud ajánlani a betegeknek információforrást. Orv Hetil. 2018; 159(13): 511–519.

Open access

Absztrakt

Az egészségügyi (azon belül is az orvos–beteg) kommunikáció jogi vonatkozásait tekinti át a cikk, különös tekintettel az orvos–beteg kapcsolat alakulására, a tájékoztatás felelősségére, a nem kívánt események közlésére, a szükséges nyilatkozatokra. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 675–679.

Restricted access
Authors: Éva Csupor, Ágnes Kuna, Judit Nóra Pintér, Zsuzsa Kaló and Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.

Restricted access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access