Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • "egészségügyi rendszer" x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A gyógyítók elvándorlása, pályaelhagyása és elöregedése aktuális egészségpolitikai kérdés. A fiatal orvosok migrációs szándékai a következő évtizedek egészségügyi humánerőforrás-trendjeinek alakulásában kulcsszerepűek. Célkitűzés: A szerzők célul tűzik ki, hogy megvizsgálják a hazai végzős orvostanhallgatók külföldi munkavállalással kapcsolatos terveit, vélekedéseit. Módszer: Kvantitatív és kvalitatív online felmérés a négy magyarországi orvosegyetem hallgatóinak körében (n = 530). Jelen elemzésünkben csak az V. és VI. éves hallgatók válaszait vizsgáltuk (n = 165). Eredmények: A hallgatók közel 40%-ának tervei között szerepel a külföldi munkavállalás. Legnagyobb arányban középtávra (kettő–öt év) terveznek. A munkavállalási motivációk közül az egészségügyben uralkodó munkafeltételek, a nem megfelelő bérek, a magyarországi általános életkörülmények a legmeghatározóbbak. A visszatérési szándékokra vonatkozó válaszok tartalomelemzése azt mutatja, hogy a hazai munkavállalást leginkább családi indokok motiválják, illetve az objektív munkakörülmények (infrastruktúra, fizetések, hálapénzrendszer megszüntetése) befolyásolhatják. Ugyancsak jelentős tényező a munkakultúra változásának igénye is. Következtetések: A korábbi vizsgálatokhoz képest válaszadóink nagyobb arányban jelzik a külföldi munkavállalási szándékot, és a hazatérést csak az egészségügy viszonyainak jelentős változása esetén látják egyértelműnek. Orv Hetil. 2018; 159(1): 31–37.

Open access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access

of Hungary, 2013–2015. [Demográfiai, mortalitási és morbiditási adatok. In: Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportja. A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelési jelentése

Restricted access

In the last decade’s literature it has become clear that in order to adequately understand people’s quality of life it is necessary to use a set of indicators as different as possible. They have to include not only the global indicators, but also aspects that concern households, families and personal life, including the subjective dimension of current conditions, the degree of satisfaction felt as well as dissatisfaction and frustration. The idea of approaching health as a social phenomenon is on the ascendancy. One should not forget the fact that the social welfare of the population is often a precondition of somatic health. Neglecting or ignoring the social pathology aspects inherent to a society (unemployment, poverty, high crime rate, different family dysfunctions, alcoholism, etc.) or treating them in isolation, any health strategy shall only partially reach its major objective, the improvement of the population’s health status. Although health reforms aim to increase the quality of health services, to raise the health status of the population, to reduce health disparities, Rumania had the lowest life expectancy among the ten East and Central European countries that applied for EU membership before 2004. The incidence of tuberculosis decreased until the mid-80s and then started to increase again. More than a decade after starting the reforms in the economic and social areas, and five years after beginning experimenting with the social health insurance system, Rumanians are most afraid of disease.

Restricted access

Absztrakt

A magyar egészségügyi rendszer a példa nélkül álló migráció mértéke miatt új kihívásokkal szembesül. Az érkező menedékkérők heterogén csoportot alkotnak. Ezen egyének egészségügyi igénye változó mértékben függ a származási országtól és az érkezésük előtt kapott egészségügyi szolgáltatás minőségétől, nem beszélve a migrációs folyamat egészségre tett hatásairól. A tanulmányban leírásra kerülnek azok a nehézségek, amelyekkel a menedékkérők a szolgáltatás igénybevételekor és azok, amelyekkel a klinikusok a szolgáltatás nyújtásakor szembesülhetnek. Az összefoglaló célja, hogy biztosítsa az egészségügyi dolgozók számára azt a tudást, amely a menedékkérők kulturálisan tudatos és klinikailag informált ellátásához feltétlenül szükséges. Orv. Hetil., 2016, 157(1), 23–29.

Restricted access

Jelen tanulmányunkban két hasonló gazdaságfejlődési háttérrel rendelkező egészségügyi ellátórendszer összehasonlítását végezzük el. Mind Nagy-Britanniában, mind az Egyesült Államokban a korai iparosodásra jellemző, piac által vezérelt kapitalista rendszer alakult ki. Bár feltételezhető, hogy hasonlóan a többi gazdasági szektorhoz, az egészségügyben is a piaci koordináció képezi az egészségügyi ellátórendszer szervezésének alapját, de mivel az egészségügyben több ponton is sérülnek a piaci koordináció hatékonyságához szükséges alapfeltételek, a kezdetben pusztán piaci koordináción alapuló egészségügyi ellátórendszer szükségszerűen kudarcra ítéltetett. Ez Nagy-Britanniában a második világháború idején következett be, amikor megfogalmazódtak a jelen egészségügyi rendszer alapjait is képező Beveridge bizottság ajánlásai. Ez a javaslat tartalmazta, hogy az egészségügyi kiadásokat adókból kell fedezni, az egészségügyi hozzáférést minden állampolgárra ki kell terjeszteni, a fekvőbeteg-ellátás infrastruktúráját pedig állami tulajdonba kell helyezni. Így az NHS (National Health System – 1948) rendszer fennállásának kezdetétől elmondható, hogy szinte teljesen a kormányzati szektor által finanszírozott. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a piaci koordináció vezérelte egyéni egészségbiztosításból finanszírozott magánellátás csak az 1960-as évekre generált olyan mértékű társadalmi problémákat, hogy kormányzati szinten létrehozták a Medicaid és a Medicare rendszerét a szegények és az idős emberek egészségügyi ellátásának biztosítása céljából. Az elmúlt évek reformkísérletei eredményeként megfigyelhető a rendszerek konvergálása: az Egyesült Királyságban a piac felé történtek elmozdulások, az Egyesült Államokban pedig az állami beavatkozások súlya nőtt meg – legutóbb ezt az Obama elnök által fémjelzett egészségügyi reformban figyelhettük meg. A két rendszer áttekintésének tükrében kitérünk a magyarországi egészségügyi ellátórendszer sajátosságaira is, valamint felvázoljuk az esetleg szükséges reformok körét.

Restricted access
Authors: Miklós Fülöp, Klara Branzaniuc and Miklós Kásler

Absztrakt

A mandibula és a fibula az emberi csontváz két teljesen különböző csontja. A fibula a lábszár hosszú, egyenes, a tibiához képest másodrendű csontja, míg a mandibula az arckoponya egyetlen mozgó része, bonyolult térbeli szerkezettel bír. Míg a mandibula vérellátása döntően endostealis, a benne futó arteria alveolaris inferior az arteria maxillaris fontos ága, addig a fibula endostealis keringése gyenge, az arteria peronea szegmentális ágai látják el periostealisan. A mandibula két ízülettel kapcsolódik az os temporalékhoz, a fibula proximálisan syndesmosist képez a tibiával, disztálisan a külső boka kialakításában van szerepe. A mandibula pótlásának igénye egyidős a csonkoló szájüregi műtétek megjelenésével. A 20. században a sebészet és az aneszteziológia fejlődése korábban elképzelhetetlen csonkító műtétek elvégzését tette lehetővé a daganatos betegek körében. A világháborúk idején a katonák súlyos roncsoló sebeket szereztek, bizonyos országokban a lakosság körében is széles körben elterjedt a lőfegyverhasználat. A fejlett egészségügyi rendszer, az antibiotikumok elterjedése lehetővé tette ezeknek az embereknek a felépülését. Rekonstrukció nélkül súlyos funkcionális hátrányt jelent a mandibula részleges vagy teljes hiánya, nem beszélve az arc jelentős torzulásáról. A század második felében történtek ugyan kísérletek a csontpótlásra, de az igazi áttörést a csontátültetésben a mikrovaszkuláris technika megjelenése hozta el a ‘70-es évek végén, a ‘80-as évek elején.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus fájdalom prevalenciája nemzetközi adatok alapján 25% a tizenévesek körében, és a rossz életminőség mellett gyakran társul az egészségügy kiterjedt használatával és túlzott gyógyszerfogyasztással. Kevés magyarországi adat áll rendelkezésre a gyógyszerszedés gyakoriságáról és a krónikus fájdalommal való összefüggéseiről. Célkitűzés: A krónikus fájdalom prevelanciájának és lehetséges szociodemográfiai rizikófaktorainak, valamint a gyógyszerszedést befolyásoló tényezőknek a vizsgálata magyar tizenévesek körében. Módszer: Keresztmetszeti epidemiológiai, kérdőíves vizsgálatot végeztünk budapesti 4, 6 osztályos gimnáziumokban és általános iskolákban 354 diák bevonásával. A demográfiai mutatók mellett vizsgáltuk a krónikus fájdalom jellemzőit, az egészségügyi rendszer használatát, valamint a gyógyszerszedési szokásokat. Eredmények: A vizsgált személyek 31,1%-a (n = 110) szenvedett krónikus fájdalomban. A leggyakoribb fájdalom a végtagi fájdalom volt, amelyet gyakoriságban a fejfájás követett. A tizenévesek 4,6%-ának (n = 5) folyamatos fájdalma volt. A fiúk (χ2 = 9,4; p = 0,002) és a fiatalabb életkorú (Mann–Whitney U = 10906,5; p = 0,004) alanyok körében szignifikánsan alacsonyabb volt a krónikus fájdalom gyakorisága. Krónikus fájdalom esetén az alvászavar szignifikánsan gyakoribb volt (χ2 = 8,9; p = 0,03). A fájdalom fennállási ideje, erőssége, gyakorisága és időtartama egyenes arányú szignifikáns kapcsolatot mutatott az orvoshoz fordulás prevalenciájával. A megkérdezettek 78%-a (n = 276) szedett gyógyszert a megelőző hat hónapban, ugyanakkor a rendszeresen gyógyszert szedők aránya is 48,3% volt (n = 171). A gyógyszerhasználat valószínűségét a magasabb életkor, a női nem, valamint a krónikus fájdalom megléte növelte. A krónikus fájdalommal élők körében szignifikánsan magasabb, fájdalom miatt történt gyógyszerfogyasztást igazoltunk (n = 83,0, 75,5%). Következtetés: A nemzetközi eredményekhez hasonlóan a krónikus fájdalom, a gyógyszerszedés és az orvoshoz fordulás prevalenciája a magyarországi tizenévesek körében is számottevő, ami jelentős egészségügyi problémát jelent felnőttkorig terjedő hatásokkal. Orv Hetil. 2020; 161(13): 502–509.

Open access
Authors: Dávid Sipos, Veronika Varga, Attila András Pandur, András Kedves, Melinda Petőné Csima, Szabolcs Cseh, József Betlehem, Mariann Moizs, Imre Repa and Árpád Kovács

Absztrakt:

Bevezetés: A segítő szakmákban dolgozó szakembereket veszélyeztető kiégésnek széles körű negatív hatásai lehetnek, ami a betegellátás minőségét és az egészségügyi rendszer hatékonyságát is befolyásolhatja. Célkitűzés: A kutatás célja volt feltárni, hogy a magyarországi radiológiai osztályon dolgozó szakdolgozókat milyen mértékben veszélyezteti a kiégés. Módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró kutatás keretében az adatgyűjtésre 2018. június–szeptember intervallumban online felületen megosztott kérdőív segítségével, radiológiai osztályon dolgozó szakdolgozók körében került sor egyszerű, nem véletlenszerű mintavétel alkalmazásával, anonim módon. A saját szerkesztésű kérdőív a szociodemográfiai és a munkavégzés jellegével kapcsolatos jellemzők mellett a Maslach Burnout Inventory (MBI) nemzetközileg validált kérdőívet is tartalmazta. Eredmények: Az adatok tisztítását követően összesen 404 fő válaszait vontuk be a statisztikai elemzésbe. A többségében megyei kórházakban alkalmazott szakdolgozók átlagosan 18,3 éve (SD 13,7) dolgoznak az egészségügyi ellátórendszerben. A kiégésnek a deperszonalizáció és emocionális kimerülés dimenziójában a minta enyhén emelkedett értékű kiégést mutat. Az iskolai végzettség, az életkor és az egészségügyben eltöltött évek száma szignifikánsan befolyásolta mindhárom, kiégéssel kapcsolatos dimenziót (p≤0,05). A 31–35 éves korcsoport és a 16–20 éve a pályán lévő válaszadók tekinthetők a legveszélyeztetettebb csoportnak a kiégés mindhárom dimenziójában. Az MSc-végzettséggel rendelkezők emocionális kimerülési értéke szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult társaikéhoz viszonyítva. Következtetés: A deperszonalizáció és az emocionális kimerülés emelkedett értéke jelző értékkel bírhat a munkáltatók számára. A kapott eredmények a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal jól korrelálnak. Orv Hetil. 2019; 160(27): 1070–1077.

Open access

szerepének erõsítése, mint a magyar egészségügyi rendszer reformjának egyik fontos eszköze: 2. [Enhancing the Purchaser Role of the National Health Insurance Fund is One Important Elements of the Health Care Reforms. Part 2]. Informatika és Menedzsment az

Restricted access