Search Results

You are looking at 1 - 10 of 69 items for :

  • "egészségügyi dolgozók" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt

Napjainkban egyre többet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett erőszakról. Ezek olyan szándékos cselekmények, amelyeket legtöbbször a beteg vagy a hozzátartozó követ el, és a dolgozó testi, lelki sérülését okozzák rövid és hosszú távon egyaránt. Az agresszív cselekmények okai legtöbbször a páciensben keresendők, de szerepet játszanak benne az egészségügyben dolgozó szakemberek és a munkahely bizonyos jellemzői is. A szerzők a nemzetközi és hazai szakirodalomban fellelt adatokra támaszkodva ismertetik az agresszió különböző megfogalmazásait, az egészségügyi szakembereket ért agresszív cselekedetek okait. A közlemény részletesen kitér az agresszió típusaira, gyakorisági megoszlásaira, valamint ismerteti az egészségügyben dolgozó szakemberekre gyakorolt hatásokat, következményeket, illetve néhány megelőzési lehetőséget is ajánl. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1105–1109.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Terebessy, Melinda Matyasovszky, Ferenc Horváth, Áron Horosz, Irén Juhász, and Zsuzsa Győrffy

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségügyben dolgozó orvosok, nővérek és egyéb szakemberek egészségi állapota a munkában töltött évekkel romlik, ami befolyást gyakorolhat az általuk végzett munka minőségére is. Az egészségügyi dolgozók egészségfejlesztése így nem csupán munkahelyi prevenciós programként, hanem az egészségügyi ellátás minőségét javító intézkedésként is felfogható. Célkitűzés: Egészségi alapállapot-felmérést követően intervenciós egészségfejlesztési program hatékonyságának mérése egészségügyi dolgozók körében. Módszer: A vizsgálat elején és végén kérdőíves és fizikaiállapot-felmérés történt. Az intervenciós csoport tagjai igénybe vehettek fitneszszolgáltatásokat, pszichológiai szakember segítségét, dietetikai tanácsadást és fogászati konzultációt. Eredmények: A 12 hónapon át tartó vizsgálat 79 dolgozó részvételével indult, akik maguk dönthették el, hogy intervenciós vagy kontrollcsoportba kerüljenek. A vizsgálat végén az intervenciós csoportban a haskörfogat szignifikáns csökkenését és a 12 perc alatt futott táv növekedését észlelték. Következtetések: Az eredmények igazolni látszanak az aktív életmóddal együtt járó rendszeres testmozgás kedvező hatását mind a fizikai teljesítőképesség növekedésében, mind pedig a testalkat változásában. Orv. Hetil., 2016, 157(39), 1563–1570.

Open access

A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében

Opinions about coronavirus vaccination – the role of healthcare workers in communication in December 2020

Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Mészáros, Zsuzsanna Mirnics, Zsuzsanna Kövi, Judit Arató, Zoltán Vass, Paszkál Kiss, and Sándor Rózsa

Összefoglaló. Bevezetés: A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések igen aktuális, társadalmi szempontból fontos területét adják az egészségmagatartással foglalkozó kutatásoknak. Célkitűzés: Vizsgálatunk a védőoltásról különbözőképpen vélekedő (oltást elutasító, oltást választó, oltáson nem gondolkodó, valamint bizonytalan) csoportok elemzését tűzte ki célul az oltás előnyeinek és hátrányainak, valamint az információforrások használatának tekintetében. Módszer: A mintát „A koronavírus-járvány okozta lelki tényezők utánkövetéses vizsgálatának” 2020 decemberében felvett adatai adják; a vizsgálat során 1009 fő válaszait egyszempontos varianciaanalízissel elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a budapestiek és a Közép-Magyarországon élők, az idősebbek, a férfiak, a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a házasok választják nagyobb eséllyel a védőoltást. Az oltásról különbözőképpen vélekedő csoportokat az oltás előnyei jobban elkülönítik egymástól, mint az oltás hátrányai. Az előnyök közül a csoportokat főképp a társas, társadalmi érdekekre fókuszáló tételek differenciálják, melyek a járvány megfékezéséről, a fertőzés átadásáról szólnak. A használt információforrásokat elemezve pedig elmondható, hogy mind a négy csoport jobban támaszkodik a személyes (család, barátok) és az orvosi, egészségügyből érkező információkra, mint a médiából érkező hírekre. Következtetés: Az oltási csoportok véleménye az oltás pozitív hozadékait, különösképp társadalmi hasznosságát illetően tér el, mely vélemények a leginkább a személyes kapcsolatokon, így az egészségügyi dolgozók álláspontján keresztül formálódnak. Tehát az egészségügyben dolgozóknak kiemelkedő szerepük van a hozzájuk tanácsért fordulók differenciált megértésében, szakértői tájékoztatásában és megfelelő tanácsokkal való ellátásában. Orv Hetil. 2021; 162(24): 931–937.

Summary. Introduction: Beliefs regarding coronavirus vaccination provide very actual and socially important area in mental health research. Objective: The aim of our study was to differentiate the opinions related to coronavirus vaccination (acceptance, refusal, ignorance, hesitation). We analyzed advantages and disadvantages of vaccination, and the different channels in getting information about the vaccine. Method: Our study is part of the “Longitudinal examination of mental factors caused by the coronavirus epidemic” research project, wave of December 2020. We analyzed the responses of 1009 people by one-way analysis of variance tests. Results: Our results show that elder people, males, and those who have higher education are more likely to accept the vaccine. In addition, those who live in Budapest and Cental Hungary are more likely to choose vaccination against the coronavirus than those living in other areas. The groups with different opinions on vaccination are better discriminated by benefit-related than risk-related opinions. Those benefit-related items showed the largest variance between groups, which focused on social usefulness on curbing the epidemics, preventing the spread of the infection. Analyzing the sources of information, we found that all groups rely more on personal (family, friends) and medical health information than on news from the media. Conclusion: The opinions of the vaccination groups differ mostly regarding the positive benefits of vaccination, especially the social usefulness. Opinions are mostly formed through personal relationships including relations with healthcare workers. Healthcare professionals therefore have a key role in providing a differentiated understanding of those seeking advice, providing expert information and appropriate advice. Orv Hetil. 2021; 162(24): 931–937.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Csupor, Ágnes Kuna, Judit Nóra Pintér, Zsuzsa Kaló, and Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.

Restricted access

Absztrakt:

Világszerte több mint 200 millió, a hepatitis B-vírus felületi antigénre (HBsAg-) pozitív, hepatitis B-vírus (HBV)-hordozó él. Az egészségügyi dolgozók a munkájuk miatt fokozottan ki vannak téve a hepatitis B-fertőzés veszélyének. A fertőzés elkerülésére hatékony védőoltás áll rendelkezésünkre, de sajnos az oltás után bizonyos tényezőktől függően eltérő arányban alakul ki védettség. A rizikónak kitett egészségügyi dolgozóknál ezért az oltottság mellett a védettség ellenőrzése (anti-HBs) is rendkívül fontos. A védőoltásra nonreszpondereket érdemes megpróbálni védetté tenni további alternatív oltási sorokkal. Javaslatunk végén az egészségügyi dolgozók posztexpozíciós profilaxisát is tárgyaljuk a HBV-fertőzés tekintetében. Korábban magyar nyelvű javaslat a jelen témában nem állt rendelkezésre. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1607–1616.

Restricted access

betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota. Lege Artis Medicinae, 14 (11), 786—793. Hegedűs, K., Szabó, N., & Szabó, G. (2008). Az egészségügyi dolgozók életminősége, testi és lelki állapota. In M. Kopp

Restricted access

Háttér és célkitűzések: Önkéntes beteglátogatóként és a kórházakban gyógyuló felnőtt betegek mentálhigiénés gondozásával foglalkozó szakemberként gyakran foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet a kórházakban kezelt betegek mentális állapotán javítani, a kórházban eltöltött heteket mentálisan segíteni. Egyre többet hallani az „empatikusabb gyógyításról", vagyis a betegekkel szembeni megértőbb hozzáállásról, de az empatikus magatartás rendkívül nagy energiát igényel. Meglátásom szerint a kedvesség, a másokkal szembeni kedves hozzáállás és cselekedet már önmagában nagyon sokat tehet a betegek mentális egészségének megőrzésében. Módszer: A vizsgálat során a klinikán dolgozó betegkísérők közül négy fővel készítettem félig strukturált interjút. Az interjúk mellett a retrospekció, továbbá extrospekció módszerét alkalmaztam. Eredmények: A betegkísérőkkel készült interjúk összegzése és saját tapasztalataim alapján a kedvességnek öt olyan alappillérét határoztam meg (a bemutatkozás, a mosoly, az együttérző érintés, a figyelmesség, valamint a biztatás és beszélgetés), amelyek sokat jelenthetnek a betegek gyógyulása során, és amelyeket bárki elsajátíthat a betegek mentális egészégének megőrzése vagy javítása érdekében. Következtetések: A betegek iránti tisztelet és törődés nemcsak a segítségnyújtás különböző formáiban, de a kedvesség gyakorlásában is megmutatkozhat. Sokszor nem tudhatjuk, hogy egy beteg ember mit él át, hogyan éli meg az adott élethelyzetet, milyen érzései vannak, de egy kedves cselekedet már az egész napját meghatározhatja, erősítheti a gyógyulásba vetett hitét, a beteg és a gyógyító személyzet tagjai között pedig elősegítheti a bizalmi kapcsolatot. A betegekkel való jó kapcsolat kialakítása nemcsak a betegek mentális egészségére van jó hatással, de az egészségügyi dolgozókat is védheti a kiégéstől.

Background and aims: As a voluntary patient visitor and a specialist working for the mental health of hospital-treated adult patients, I frequently dwell on the question how the mental state of hospitalized patients could be improved, and how the weeks spent in a hospital could be supported mentally. Although the healing power of empathy, thus a more emphatic attitude towards patients is recognized today, emphatic behaviour requires a lot of energy. In my view, kindness, and a kind attitude or action can greatly improve the mental health of patients. Methodology: In the course of the analysis, I have done semi- structured interviews with four patient escorts working at the clinic. Besides the interviews, I have also applied the methods of retrospection and extrospection. Results: Based on the summary of the interviews with the patient escorts and my own experiences, I distinguished five basic elements of kindness (introduction, smile, compassionate touch, thoughtfulness, and encouragement) that may greatly contribute to the healing of the patients, and are easily adaptable for the sake of the preservation or improvement of their mental health. Conclusions: The respect and concern for patients can not only be manifested in the various forms of medical assistance, but also in the practice of kindness. In many cases we might not even suspect what a sick person experiences, and what she/he goes through in a certain situation. There is no doubt, however, that a kind act can determine a person's whole day, strengthen one's faith in healing, and promote trust between patients and healthcare providers. Maintaining a good relation is not only beneficial for the mental health of the patients, but it could also prevent healthcare professionals from burnout.

Restricted access

, K, Riskó, Á, & Mészáros, E. (2004). A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelki állapota. Lege Artis Medicinae, 14 (11), 786—793. Johnson, J.T., Wagner, R.L., Rueger, R.M., & Goepfert, H. (1993

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Manapság egyre többet lehet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett agresszív cselekményekről. Ez a terület külföldön már évek óta a figyelem középpontjában van, és számtalan ezzel kapcsolatos kutatás született, de hazai viszonylatban ezen a téren nagy hiányosságok mutatkoznak. Célkitűzés: Feltárni az egészségügyi szakdolgozókat ért agresszív cselekmények és azok hatásának összefüggéseit különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel 1201 egészségügyi szakdolgozó részvételével. Az adatelemzés χ2-, Kolmogorov–Szmirnov-, Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbával történt. Eredmények: A férfiak, az 50 évesnél fiatalabb munkavállalók, a fekvőbeteg-ellátásban, a 12 órás folyamatos munkarendben és az állandóan éjszaka dolgozók, a havonta valamennyi túlórát végzők élnek át jelentősen gyakrabban verbális és fizikális agressziót, és az agresszív incidens következtében kialakult negatív emocionális hatás is ezen csoportoknál jelentkezik inkább. Következtetések: Az agresszió a hazai egészségügyben egy jelen lévő és súlyos probléma, amely megköveteli a dolgozók megfelelő felkészítését az ilyen esetekre. Orv. Hetil., 2017, 158(6), 229–237.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Zana, Barna Konkolÿ Thege, Imre Limpár, Eszter Henczi, Petra Golovics, János Pilling, and Katalin Hegedűs

Bevezetés: A haláltól való félelem és a foglalkozás közötti kapcsolatról viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A szerzők a foglalkozás és a halálfélelem összefüggéseinek vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Orvosok, orvostanhallgatók és egyéb egészségügyi dolgozók, lelkészek, pszichológusok és egyéb, nem egészségügyi dolgozók (N = 1062) halállal kapcsolatos attitűdjeit elemezték a Multidimenzionális Halálfélelem Skála segítségével. Eredmények: Szignifikáns különbségeket találtak az összesített halálfélelem-pontszám tekintetében, valamint egyes vizsgált csoportok esetében is a halálfélelem különböző faktorait illetően. A halálfélelem a lelkészek körében volt a legalacsonyabb. A holttesttől való félelem a pszichológusoknál és a nem egészségügyi dolgozóknál volt a legmagasabb, akiknek nincs közvetlen tapasztalatuk holttesttel, illetve haldoklókkal. Következtetések: Úgy tűnik, hogy a halálfélelem olyan foglalkozási csoportok tagjaira jellemző elsősorban, akik nem foglalkoznak közvetlenül halottakkal és haldoklókkal. Orv. Hetil., 2014, 155(31), 1236–1240.

Open access