Search Results

You are looking at 1 - 10 of 67 items for :

  • "egészségfejlesztés" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
János Kállai
,
Róbert Urbán
, and
Márta Csabai

, egészségfejlesztés, klinikai orvostudományok. Az elmúlt harminc évnek kiemelt szerepe volt az egészségpszichológiai kutatások intézményes hátterének kialakulásában, a ma is aktívan működő tanszékek és kutatócsoportok létrejöttében és a hazai egészségpszichológiai

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Helga Judit Feith
,
Ákos Lehotsky
,
András Gézsi
,
J. Ágnes Lukács
,
Edina Gradvohl
, and
András Falus

és a nemzetközi szakirodalom tükrében: Szisztematikus áttekintés.] Egészségfejlesztés 2018; 59: 6–24. [Hungarian]

Open access

Az orvostanhallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők és a beavatkozások lehetséges pontjai hallgatói szemszögből

Understanding students’ perspectives on mental health determinants of medical students and interventions to improve mental health in medical school: a qualitative study

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Barnabás Oláh
,
Bence Márk Rádi
, and
Karolina Kósa

& P . Makara (Szerk.), Az egészségfejlesztés alapelvei: Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai ( 9–14 ). Budapest : OEFI . Letöltve: 2021. 08. 28-án: https://mek.oszk.hu/08100

Open access

A védőoltásokkal kapcsolatos ismeretek és attitűdök orvostanhallgatók körében a COVID–19-pandémia alatt

Knowledge and attitudes about vaccinations among medical students during the COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Edit Paulik
,
Regina Molnár
,
Viktória Zsiros
,
Zsuzsanna Máté
,
Ágnes Maróti-Nagy
,
Mária Markó-Kucsera
,
Anita Sisák
, and
Veronika Mátó

–4164. 14 Mátó V. Attitudes towards vaccination in a group of university students. [Védőoltásokhoz való hozzáállás egyetemi hallgatók egy csoportjában.] Egészségfejlesztés 2022; 63: 23–31. [Hungarian

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A gyógyítás sikerességét meghatározza, hogy a beteg érti-e és megfelelően használja-e az orvosi információkat. Ezt jelentős mértékben befolyásolja az úgynevezett „health literacy” (egészségműveltség). Célkitűzés: A tanulmány az egyik legelterjedtebb funkcionális egészségműveltséget mérő eszköz, a Short-Test of Functional Health Literacy, valamint egy előszűrő teszt (Chew-kérdések) magyar adaptációját mutatja be. Módszer: 302 fős felnőttmintán vették fel a célkérdőívet egy nagyobb tesztbattéria részeként, amelyben szerepelt a számolási készségeket mérő Newest Vital Sign teszt is. Eredmények: A Short-Test of Functional Health Literacy olvasott szövegértési rész belső konzisztenciája kimagaslóan jó, a Chew-kérdéseké elfogadható, a számolási részé azonban alacsony megbízhatóságú. A célkérdőív egészségműveltségi szintjeinek magyar eloszlása illeszkedik más európai felmérések adataihoz. A problémás egészségműveltség kategóriába kerülésre a 65 év felettiek és az általános iskolai végzettségűek voltak különösen veszélyeztetettek. A krónikus betegség alacsonyabb egészségműveltséggel jár együtt, ami egybevág más európai eredményekkel. Következtetések: A szerzők által validált mérőeszközök segíthetik a problémás páciensek kiszűrését, a hatékonyabb információmegértést és -felhasználást. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 905–915.

Restricted access

A téma-összefoglaló tanulmány a Magyar Pszichológiai Társaság XXIII., 2014. évi Marosvásárhelyi Nagygyűlésén elhangzott előadásnak szerkesztőségi felkérésre megírt, kibővített változata. A címben megjelölt fogalmak történetileg változó jelentésének nyomon kísérését követően elemzi a spiritualitás helyét a mentális egészségkoncepciókban. Határt von a vallásosság és a spiritualitás között, kiemelve a lényegi különbözőségeket. Rávilágít arra, hogy a (teljes) egészség szerves részét alkotó spiritualitás mint az egyedi, személyes filozófia meghatározója jelentős szerepet játszik az egészség megőrzésében, a prevencióban és egészségpromócióban egyaránt. Megkülönbözteti a spirituális szemlélet és életgyakorlat bizonyítékokon alapuló eredményességét, valamint a vallási rendszer(ek)nek elkötelezetteknél igazolható egészségmegőrző szerepét. A feltárt bizonyítékok alapján az a konklúziója, hogy a spiritualitás egészségvédő faktor, pszichológiai vagyon.

Restricted access

A tanulmány az egészségmagatartás pszichológiai elemzését mutatja be. Ebből a célból tárgyalja az egészségmagatartás fogalmát, és rámutat arra, hogy az egészségmagatartás tudományos szempontból rosszul definiált, nehezen megragadható fogalom. Az egészségmagatartás sokfélesége kétségessé teszi, hogy lehet-e egységes elméletet fogalmazni predikciójára és magyarázatára. A tanulmányban bemutatjuk a kurrens kognitív elméleteket (egészséghiedelem-modell, a védelemmotiváció elmélete, az anticipált megbánás elmélete), a társas kognitív elméleteket (a szándékos és tervezett cselekvés, valamint a próbálkozás elmélete) és a folyamatelméleteket (a magatartás transzteoretikus változáselmélete, az egészség-cselekvés folyamatmodellje, éndeterminációs elmélet). A tanulmány rövid fejezetet szentel a kritikai egészségpszichológiai szempontoknak is, hangsúlyozva az egészségmagatartásokkal kapcsolódó társas, kulturális és értéktelített jelentés megértésének szerepét mind a tudományos, mind a gyakorlati egészségpszichológiában.A tanulmányban az elméletekkel szembeni kritikai észrevételek mellett az elméleti és a gyakorlati kutatás integrációjának szükségességét is hangsúlyozzuk.

Restricted access

Egészségműveltséget mérő kérdőívek validálása hazai felnőttmintán

Validation of health literacy questionnaires in Hungarian adult sample

Orvosi Hetilap
Authors:
Gabriella Mátyás
,
Ferenc Vincze
, and
Éva Bíró

.] Egészségfejlesztés 2016; 57: 41–44. [Hungarian] 5 World Health Organization. Health promotion glossary. WHO, Geneva, 1998. Available from: http

Open access

Elméleti háttér: A felnőttkori káros szenvedélyek kezdete a serdülőkorra vezethető vissza, kiemelten fontos tehát ezen korcsoport rizikómagatartásának mélyebb megismerése és megértése. Cél: Társas és egyéni pszichológiai tényezők és a rizikómagatartás (dohányzás és alkoholfogyasztás) közötti összefüggés vizsgálata a középiskolások körében. Módszerek: A vizsgálatban három debreceni középiskola, az intézményeken belül összesen 22 osztály vett részt. A mintába került intézményeket és osztályokat véletlenszerűen választottuk ki. Összesen 501 diák (34% fiú, 66% lány; átlagéletkor: 16,37 év) lekérdezésére került sor. A lekérdezésre a tanórák keretében került sor, az önkéntes és anonim volt. Az egyéni pszichológiai változók közül a pszichoszomatikus tüneteket, szégyenlősséget, magányosságérzetet, önértékelést, kötődés iránti vágyat és versengésre való hajlamot vontuk be a vizsgálatba. Vizsgáltuk még az egyéni, valamint a legjobb barát és a kortársak alkohol- és cigarettafogyasztását mint társas változókat. Eredmények: Eredményeink alapján (1) a fiatalok rizikómagatartását elsősorban a társas változók befolyásolják, (2) az egyéni pszichológiai változók közül a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága, a magas önértékelés és versengési hajlam nagyobb, míg a magányosságérzet és szégyenlősség a dohányzás és alkoholfogyasztás kisebb esélyével függött össze. Következtetések: Az egészségfejlesztés nem működhet hatékonyan a teljes közösség bevonása nélkül. Egy, a káros szenvedélyeket támogató kortárs csoportban a mentális jóllét bizonyos összetevői kockázati tényezőként jelenhetnek meg. Fontos, hogy a prevenciós munka hangsúlyt helyezzen a közösség normarendszerére.

Restricted access

. Egészségpedagógiai ismeretek és módszerek. Egészségfejlesztés, 2005, 4 , 23–28. Forrai J. Az emberkereskedelem és erőszak megelőzése az iskolai oktatás keretében. Egészségpedagógiai ismeretek és

Restricted access