Search Results

You are looking at 1 - 10 of 111 items for :

  • "egészségi állapot" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Skrabski Á. (2004): Társadalmi tóke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban . Hét Szabad Múvészet Könyvtára, Budapest. Társadalmi tóke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: József Betlehem, Attila Horváth, Zsigmond Göndöcs, Sára Jeges, Imre Boncz, and András Oláh

Juhász Z., Simon M., Nagymajtényi L. és mtsai: Az életmód és az egészségi állapot jellemzői a Dél-alföldi Regionális Mentőszervezet dolgozóinál. Magyar Mentésügy, 2006, 1–4 , 98–105. Nagymajtényi L

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A pszichoszomatikus tünetek gyakorisági mintázatát számos tényező (életkor, nem, egészségi állapot) befolyásolja a teljes emberi életciklus során. A pszichoszomatikus tüneteknek a korcsoportra jellemző, átlagostól nagyobb gyakorisága hozzájárulhat az életminőség romlásához. A gyermekkorban jelentkező pszichoszomatikus tünetek hatással lehetnek a felnőttkori egészségi állapotra. Célkitűzés: Iskoláskorú és pubertáskorú gyermekek (n = 13 331; életkor: 8–17 év) körében a pszichoszomatikus tünetek előfordulási gyakoriságának felmérése és az egyes pszichoszomatikus tünetek gyakorisági mintázatát befolyásoló testszerkezeti, pszichoszociális és életmódbeli tényezők azonosítása. Módszer: Vizsgálatunkban a Második Országos Növekedésvizsgálatban részt vett gyermekek egyik almintájának pszichoszomatikus státuszát elemeztük. A pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát a Haugland-féle módszerrel becsültük. A gyermekek testszerkezetének jellemzésére abszolút és relatív testdimenziókat, a tápláltsági állapotot, a pszichoszociális státusz jellemzésére az önértékelés és az énkép komponenseit, az egészségi állapot mutatóit, a szocioökonómiai háttér tényezőit, az életmód jellemzésére pedig a fizikai aktivitási mintázat tényezőit használtuk fel. Eredmények: A pszichoszomatikus tünetek gyakorisága nőtt az életkorral. A leányoknál gyakrabban fordultak elő pszichoszomatikus tünetek. A leányok esetében a tápláltsági állapot, az önértékelés és az iskolai sikeresség a pszichoszomatikus tünetek mintázatának legfontosabb befolyásoló tényezői, ezzel szemben a fiúk esetében a pszichoszomatikus tünetek mintázatát a legjelentősebben a fizikai aktivitási szint és a szocioökonómiai háttér tényezői befolyásolják. Következtetések: A pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát jelentős mértékben befolyásolja a nem, az életkor, a testszerkezeti tényezők, az egészségi állapot és a pszichoszociális státusz. Orv Hetil. 2019; 160(12): 464–472.

Open access

Juhász, Z., Simon, M.: The characteristics of lifestyle and health status of the ambulance workers, who work in the Southern Great Plain Region. [Az életmód és az egészségi állapot jellemzői a Dél-Alföldi Regionális Mentőszervezet dolgozóinál.] Magyar

Restricted access

Bevezetés: Az egészségi állapot kapcsolata a megküzdési stratégiákkal (coping), illetve az érzelmi intelligenciával, nemzetközileg széles körben kutatott, azonban erdélyi és magyarországi serdülőkkel végzett összehasonlító vizsgálati adatok a szakirodalomban nem állnak rendelkezésre. Célkitűzés: Serdülők egészségindikátorainak, érzelmi intelligenciájának és megküzdési stratégiáinak elemzése és e tényezőknek az egészségi állapottal való összefüggéseinek vizsgálata egy nemzetközi kutatás keretében. Módszer: A szerzők 390, 13–19 éves debreceni és érmihályfalvi serdülő egészségi állapotát, megküzdési stratégiáit és érzelmi intelligenciáját vizsgálták. Eredmények: A stresszhelyzetben alkalmazott adaptív (azaz problémafókuszú) megküzdési mechanizmusok alacsonyabb depresszióértékkel, valamint jobb pszichés közérzettel jártak együtt, mint a maladaptívak (úgymint emóciókiürítés, önbüntetés, figyelemelterelés). A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező serdülők alacsonyabb depressziószinttel és jobb pszichés közérzettel rendelkeztek, mint társaik. Következtetések: Komoly prevenciós és intervenciós népegészségügyi program lehet a minél fiatalabb életkorban intézményileg elindított érzelmi intelligencia és coping készségfejlesztés. Ez primer prevenciós szinten megalapozza a fiataloknál az egészségtudatos szemlélet kialakulását és a személyiségfejlesztő hatást. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1353–1360.

Restricted access

Kognitív epidemiológia – Az intelligenciaszint prospektív összefüggése a szomatikus és pszichiátriai betegségrizikóval

Cognitive epidemiology – the prospective relationship between intelligence and somatic/psychiatric disease risk

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author: Ujma Przemyslaw Péter

A kognitív epidemiológia az intelligencia és az egészségi állapot összefüggésének tudo- mánya. A modern, sokszor több százezer fős, teljes populációkon végzett kognitív epide- miológiai vizsgálatok eredményei alapján a magasabb premorbid intelligencia gya- korlatilag valamennyi mentális betegség, illetve pszichiátriai probléma alacsonyabb kockázatával függ össze. A magasabb premorbid intelligencia a halálozás, a szív- és ér- rendszeri betegségek, a metabolikus betegségek, a rossz egészség-magatartás és számos kisebb népegészségügyi jelentőségű betegség előfordulásával is negatívan függ össze; a légzőszervi betegségekkel és a dohányzáshoz nem köthető daganatokkal azonban gyen- ge vagy hiányzik az összefüggés. A mentális betegségekkel való összefüggést nem, a szo- matikus betegségekkel és a mortalitással való összefüggést azonban részben mediálják a felnőttkori szocioökonómiai státusz mutatói. A speciális vizsgálati elrendezések – úgymint ikerkontroll-vizsgálatok, pszeudoexperimentális vizsgálatok, valamint a mendeli ran- domizáció módszerét használó molekuláris genetikai vizsgálatok – eredményei arra utal- nak, hogy az intelligencia és az egészség közötti kapcsolat jelentős részét genetikai ténye- zők közvetítik, de a szomatikus egészségre a magasabb intelligencia következményeként elérhető jobb szocioökonómiai státusz is szerény hatást gyakorol.

Cognitive epidemiology is the science of the relationship between intelligence and health. Modern studies of cognitive epidemiology, often with samples of several hundreds of thousands of individuals, have revealed that higher premorbid intelligence is associated with a lower risk of virtually all of mental illnesses and psychiatric problems. Higher premorbid intelligence is also associated negatively with the incidence of mortality, circulatory illness, metabolic illness, poor health behavior and many diseases of lower epidemiological significance, but its relationship to respiratory illness and non-smoking related cancers is weaker or non-existent. Indicators of adult socioeconomic status do not mediate the association between intelligence and mental illness, but they do partially mediate the relationship with somatic illness and mortality. Studies with special designs -twin control studies, pseudo-experimental studies and molecular genetic studies using Mendelian randomization – suggest that the relationship between intelligence and health is heavily mediated by genetic factors, but somatic health may be modestly but causally improved by better social status as a consequence of higher intelligence.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Fusz, Béla Faludi, Dorina Pusztai, Nóra Sebők, and András Oláh

Absztrakt

Bevezetés: Az alvásminőséget számos tényező befolyásolhatja, az insomnia pedig hatással van az egészségi állapotra. Célkitűzés: Kutatásunk célja felmérni az insomnia gyakoriságát és hatásait, az alvást befolyásoló tényezőket és az elalvást segítő szokásokat felnőttek körében. Módszer: Az adatfelvétel országosan online és a dél-dunántúli régióban papíron történt, 455 felnőtt töltötte ki a kérdőívet, amelynek része az Athén Insomnia Skála. Eredmények: A vizsgálatban részt vevők 13,4%-a insomniás. Az insomniát (átlagpont: 5,08) befolyásolja a táplálkozás minősége (p<0,001), a kávéfogyasztás (p = 0,045) és a sport (p = 0,011), továbbá összefüggésben van a krónikus betegségek (p = 0,001) és a pszichoszomatikus panaszok gyakoriságával (p<0,001). Az alvászavar leggyakoribb okai: munkahelyi stressz (35,6%), magánéleti stressz (35,4%) és fájdalom (24,2%). Akik a magánéleti stresszt (p = 0,001) és fájdalmat (p = 0,033) jelölték oknak, rosszabbul alszanak. Elalvási problémák esetén alkalmazott leggyakoribb szokások a tévénézés, az olvasás; a válaszadók 7,5%-a alkalmaz altatószert és 11,4%-a gyógyteát. Következtetések: Kutatásunkkal felhívjuk a figyelmet az insomnia gyakoriságára, hatásaira és az elalvást segítő lehetőségekre. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1955–1959.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Éva Susánszky, András Székely, Gábor Szabó, Zsuzsa Szántó, András Klinger, Barna Konkolÿ Thege, and Mária Kopp

Psychology ,19 (3): 163–166. Jeges S., Tahin T., Csanaky A. (1996): Az egészségi állapot változása pécsi követéses vizsgálat alapján. Egészségügyi Gazdasági Szemle , 34 (5): 389–404. Jeges S., Tahin T

Restricted access

. Policy Press, Bristol, 1–22. Skrabski Á. (2003): Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban. A hét szabad művészet könyvtára, Vác. Skabski Á. (2008): A társadalmi tőke változásai

Restricted access

Pikó, B. F., Hamvai, Cs.: Studies on the influence of parental and personal psychologic protective factors on self-rated health. [Az egészségi állapot önértékelését befolyásoló szülői és egyéni pszichológiai védőfaktorok vizsgálata serdülők körében

Restricted access