Search Results

You are looking at 1 - 10 of 73 items for :

  • "egészségmagatartás" x
  • All content x
Clear All

egészségmagatartás pszichológiai elemzése . Magyar Pszichológiai Szemle, 56 ( 4 ), 593 – 622 . Velicer , W.F. , & Prochaska , J.O. ( 2008 ). Stage and non-stage theories of behavior and

Restricted access

kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés . Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet. 39 Németh Á. & Költő A. (2016, eds) Egészség és Egészségmagatartás

Open access

. Orvosi Hetilap, Vol. 158. No. 44. pp. 1754–1760. 11 Németh Á. & Költő A. (eds, 2014) Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Az Iskoláskorú gyermekek

Open access

Boros J. (2005). Egészségmagatartás (OLEF 2003, Kutatási jelentés). Budapest: Országos Epidemiológiai Központ. Boros J. Egészségmagatartás (OLEF 2003

Restricted access

References 1 Bíró, É., Balajti, I., Ádány, R., et al.: Health behaviour survey among medical students. [Az egészségi állapot és az egészségmagatartás

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Brigitta Szabó, Zsuzsanna Kívés, Orsolya Máté, Éva Polyák, and Henriette Pusztafalvi

al. (eds.) Credibility and value orientation in marketing. [Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás: az élethosszig tartó egészség koncepciója. In: Fehér A, Kiss VÁ, Soós M, et al

Open access

A tanulmány az egészségmagatartás pszichológiai elemzését mutatja be. Ebből a célból tárgyalja az egészségmagatartás fogalmát, és rámutat arra, hogy az egészségmagatartás tudományos szempontból rosszul definiált, nehezen megragadható fogalom. Az egészségmagatartás sokfélesége kétségessé teszi, hogy lehet-e egységes elméletet fogalmazni predikciójára és magyarázatára. A tanulmányban bemutatjuk a kurrens kognitív elméleteket (egészséghiedelem-modell, a védelemmotiváció elmélete, az anticipált megbánás elmélete), a társas kognitív elméleteket (a szándékos és tervezett cselekvés, valamint a próbálkozás elmélete) és a folyamatelméleteket (a magatartás transzteoretikus változáselmélete, az egészség-cselekvés folyamatmodellje, éndeterminációs elmélet). A tanulmány rövid fejezetet szentel a kritikai egészségpszichológiai szempontoknak is, hangsúlyozva az egészségmagatartásokkal kapcsolódó társas, kulturális és értéktelített jelentés megértésének szerepét mind a tudományos, mind a gyakorlati egészségpszichológiában.A tanulmányban az elméletekkel szembeni kritikai észrevételek mellett az elméleti és a gyakorlati kutatás integrációjának szükségességét is hangsúlyozzuk.

Restricted access

A szerzők egy-egy, hagyományosan magas és alacsony öngyilkossági rátájú megye reprezentatív mintáján végeztek komplex felmérést, mely során néhány, a vallásossággal kapcsolatos kérdést is feltettek. A felmérés anyagából kigyűjtve megvizsgálták a külső és belső vallásosság és az egészségmagatartás közötti összefüggést. A mintában a vallásos személyek között jóval intenzívebbnek bizonyult az élet értéke és az annak megőrzésére való törekvés: szignifikánsan alacsonyabb az alkoholt fogyasztók és a dohányosok száma, többen utasítják el az öngyilkosságot, kevesebben foglalkoztak ennek gondolatával és sokkal gyakrabban, többen járnak el rákszűrésre, pszichológushoz. A depresszív megbetegedés és az öngyilkossági kísérletek terén szignifikáns különbség nem jelentkezett. Az alacsony öngyilkossági rátájú megyében közel kétszer annyi a katolikus vallású, szignifikánsan intenzívebb a vallásgyakorlás, a hit szerepe a mindennapokban. A talált adatokat figyelembe kellene venni a szomatikus és mentális betegségek megelőzésében egyaránt.

Restricted access

Elméleti háttér

A pedagógushivatás a leginkább stresszel telített foglalkozások között található, még a segítő hivatásúakat tekintve is. A kiégés tünetegyüttes előfordulása gyakori a pedagógusok között, amely nagy kihívást jelent, mivel számos negatív következménye lehet, mint az egészségügyi problémák, pl. a depresszió, és a munkával való elégedetlenség.

Cél

Jelen tanulmány célja az volt, hogy a kiégés és egyéb az egészséggel összefüggő jelenség (pl. pszichoszomatikus tünetek, egészségmagatartás, egészség önértékelése) szerepét vizsgáljuk a magyar pedagógusok élettel való elégedettségében, amely a szubjektív jóllét egyik mutatója.

Módszer

Az adatgyűjtés magyar pedagógusok (n = 2068, 23–74 év közöttiek, átlagéletkor = 48,1 év, SD = 8,9 év; 83,5%-uk nő) körében történt 2016–2017 között. A kiégés mérése a Maslach Kiégés Kérdőív pedagógus változatának segítségével történt. A kérdőív tartalmazott kérdéseket az élettel való elégedettségről, a pszichoszomatikus tünetekről és egyéb, egészséggel kapcsolatos témakörökről.

Eredmények

Az adatok megerősítették, hogy a kiégés létező probléma a magyar pedagógusok körében. Különösen a fiatal és férfi pedagógusok vannak veszélyben, ami azzal magyarázható, hogy nem rendelkeznek megfelelő rutinnal e problémák megoldásához. A kiégés alskálái közül a teljesítménycsökkenés (β = –0,21; p < 0,001), és az érzelmi kimerültség (β = –0,18; p < 0,001) játszanak szerepet az élettel való elégedettségben. Az élettel való elégedettség szintén összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (β = –0,14; p < 0,001) és a saját egészség értékelésével (β = 0,12; p < 0,001). Az egészséggel kapcsolatos változók tehát hozzájárultak az élettel való elégedettséghez is.

Következtetések

Az eredmények azt mutatják, hogy a kiégés megelőzéséhez nagy szükség lenne intervenciós programokra mind egyéni, mind pedig szervezeti szinten.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Bíró, Ilona Balajti, Róza Ádány, and Karolina Kósa

Boros J.: Egészségmagatartás. Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) 2003. Országos Epidemiológiai Központ, 2005. http://www.oszmk.hu/dokumentum/OLEF_2003/2_fejezet_egeszsegmagatartas_olef2003.pdf

Restricted access