Search Results
Egészségmagatartás serdülőkorban – Mi történt az ezredforduló után?
Health Behaviour in Adolescents – What Has Happened since the Millennium?
kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés . Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet. 39 Németh Á. & Költő A. (2016, eds) Egészség és Egészségmagatartás
A cardiovascularis rizikóbecslés és az egészségmagatartás kapcsolata pszichoszociális tényezők tükrében.
A Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat utánkövetése
Relationship between cardiovascular risk assessment and health behavior in the light of psychosocial factors.
Follow-up of the Budakalász Epidemiological Study
Bevezetés: A cardiovascularis rizikó csökkentésére irányuló megelőző erőfeszítések ellenére a szív- és érrendszeri halálozás mértéke nő. A rendszerszintű, protokolláris, kibővített cardiovascularis szűrés működtetése lehet egy olyan populációs stratégia, amelynek hosszú távú hatása hozzájárulhat a mortalitás csökkenéséhez. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja, hogy a Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat (BEV) utánkövetéseként megvizsgáljuk a résztvevők 2012 és 2019 között történt egészségmagatartás-változását. Módszer: A hatékony utánkövetés érdekében létrehoztunk egy cardiovascularis egészségmagatartás-indexet. A kutatásba olyan, közepes és magas cardiovascularis rizikójú vizsgálati személyeket vontunk be, akik 2012-ben részt vettek a BEV komplex cardiovascularis rizikóbecslésében (n = 502). A 2019-es utánkövetés kérdőívében a BEV-alapvizsgálatban is felvett alapadatok (demográfia, egészséges életmód, rizikóviselkedés, gyógyszeresen kezelt betegségek), továbbá újonnan felvett pszichológiai kérdőívek (Észlelt Stressz, WHO Jóllét, Beck-féle Reménytelenség Skála, az egészség területére adaptált Társas Támogatás, ABCD Risk Questionnaire) szerepeltek. Eredmények: Az elemzésünkben létrehozott cardiovascularis egészségmagatartás-index minden faktora 70% fölötti javulást mutatott 2012 és 2019 között. A résztvevők 37,6%-a tett valamit az egészségéért, bevallásuk szerint 30,3%-nak nagy vagy nagyon nagy hatással volt az életére a 2012-es BEV-vizsgálat a vizsgálatot követő egy évben, illetve 24,7%-nak a jelenlegi életére is. A javuló egészségindexek szignifikáns korrelációs összefüggést mutatnak a pszichés faktorokkal. A pszichés faktorok pozitív irányú összefüggést mutattak a jólléttel (tau_b = 0,344) és negatívat az észlelt stresszel (tau_b = –0,225) és a reménytelenséggel (tau_b = –0,206). Következtetés: Hét évvel a BEV cardiovascularis rizikóbecslését követően a vizsgálatban korábban részt vevőknél jelentős egészségmagatartás-változást tapasztaltunk. A javuló értékek magasabb mentális jólléttel járnak együtt. A BEV életmóddal való kapcsolatából és a szándékolt változtatásból arra következtethetünk, hogy a cardiovascularis rizikó-becslésnek az egészségmagatartás-változás irányában előremozdító befolyása van. Orv Hetil. 2023; 164(4): 119–131.
Az egészségmagatartás változásának szociális-kognitív folyamatmodellje (HAPA-modell)
The Health Action Process Approach (HAPA)
Az egészségmagatartás alapvető szerepet játszik az egészség-betegség alakulásában, ezért az egészségkárosító viselkedések megváltoztatása az egészségpszichológiai és népegészségügyi kutatások egyik legnagyobb kihívása. A Ralf Schwarzer és kutatócsoportja által kidolgozott az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodellje (Health Action Process Approach; HAPA) — továbbfejlesztve és integrálva a korábbi egészségviselkedésekkel kapcsolatos modelleket — hatékonyan alkalmazható számos egészségviselkedés kialakítása, valamint rövid és hosszú távú módosítása érdekében. A legtöbb szociális-kognitív modell a viselkedéses szándék kialakulását hivatott magyarázni és előrejelezni, azonban mind a hétköznapi tapasztalat, mind a kutatási eredmények szerint a kialakított szándék nem minden esetben vezet tényleges viselkedéshez. A modell ezért — az ún. szándék-viselkedés-rés áthidalása érdekében — megkülönbözteti a szándék kialakulása előtti motivációs szakaszt, amely (a korábbi modellekhez hasonlóan) a szándék megformálásához, valamint a kialakulása utáni akarati (volicionális) szakaszt, amely a tényleges egészségviselkedéshez vezet. Az integrációra törekvő HAPA-modell a korábbi klasszikus modellekhez képest nagy hangsúlyt fektet a szándék kialakulása utáni tényezőkre, úgy, mint a cselekvés és az akadályokkal történő megküzdés tervezése, valamint a cselekvés fenntartásához hozzájáruló önszabályozási folyamatok és a specifikusan ezzel kapcsolatos személyes hatékonyság érzése.
Az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének érvényességét és gyakorlati alkalmazhatóságát nagyszámú empirikus kutatás eredménye igazolta és támasztotta alá az elmúlt évtizedekben, számos különböző egészségviselkedés vonatkozásában (testmozgás, egészséges táplálkozás, higiénés kézmosási szokások, terápiás adherencia). Jelen tanulmány célja az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének bemutatása, valamint a prevenciós és rehabilitációs munkában való alkalmazhatóságának felvázolása.
Tanulói egészségmagatartási csoportok jellemzői és azok területi megoszlása
The Characteristics and Territorial Distribution of Student Clusters in The Light of Health-Behaviour
. Orvosi Hetilap, Vol. 158. No. 44. pp. 1754–1760. 11 Németh Á. & Költő A. (eds, 2014) Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Az Iskoláskorú gyermekek
Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében
Deterioration of health and change in health behavior among individuals at risk of work addiction: a qualitative study
eredmények alapján a deduktív elemzéshez 1. az egészségmagatartás-változás és 2. az egészségromlás témaköröket határoztuk meg. Az egészségmagatartás-változás kategóriájába olyan témákat soroltunk, amelyeket a vizsgálatban részt vevők olyan tevékenyég- vagy
Boros J. (2005). Egészségmagatartás (OLEF 2003, Kutatási jelentés). Budapest: Országos Epidemiológiai Központ. Boros J. Egészségmagatartás (OLEF 2003
References 1 Bíró, É., Balajti, I., Ádány, R., et al.: Health behaviour survey among medical students. [Az egészségi állapot és az egészségmagatartás
Prosztatarákkal diagnosztizált betegek egészségmagatartásának vizsgálata
Health behavior of Hungarian prostate cancer patients
al. (eds.) Credibility and value orientation in marketing. [Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás: az élethosszig tartó egészség koncepciója. In: Fehér A, Kiss VÁ, Soós M, et al
A tanulmány az egészségmagatartás pszichológiai elemzését mutatja be. Ebből a célból tárgyalja az egészségmagatartás fogalmát, és rámutat arra, hogy az egészségmagatartás tudományos szempontból rosszul definiált, nehezen megragadható fogalom. Az egészségmagatartás sokfélesége kétségessé teszi, hogy lehet-e egységes elméletet fogalmazni predikciójára és magyarázatára. A tanulmányban bemutatjuk a kurrens kognitív elméleteket (egészséghiedelem-modell, a védelemmotiváció elmélete, az anticipált megbánás elmélete), a társas kognitív elméleteket (a szándékos és tervezett cselekvés, valamint a próbálkozás elmélete) és a folyamatelméleteket (a magatartás transzteoretikus változáselmélete, az egészség-cselekvés folyamatmodellje, éndeterminációs elmélet). A tanulmány rövid fejezetet szentel a kritikai egészségpszichológiai szempontoknak is, hangsúlyozva az egészségmagatartásokkal kapcsolódó társas, kulturális és értéktelített jelentés megértésének szerepét mind a tudományos, mind a gyakorlati egészségpszichológiában.A tanulmányban az elméletekkel szembeni kritikai észrevételek mellett az elméleti és a gyakorlati kutatás integrációjának szükségességét is hangsúlyozzuk.
A szerzők egy-egy, hagyományosan magas és alacsony öngyilkossági rátájú megye reprezentatív mintáján végeztek komplex felmérést, mely során néhány, a vallásossággal kapcsolatos kérdést is feltettek. A felmérés anyagából kigyűjtve megvizsgálták a külső és belső vallásosság és az egészségmagatartás közötti összefüggést. A mintában a vallásos személyek között jóval intenzívebbnek bizonyult az élet értéke és az annak megőrzésére való törekvés: szignifikánsan alacsonyabb az alkoholt fogyasztók és a dohányosok száma, többen utasítják el az öngyilkosságot, kevesebben foglalkoztak ennek gondolatával és sokkal gyakrabban, többen járnak el rákszűrésre, pszichológushoz. A depresszív megbetegedés és az öngyilkossági kísérletek terén szignifikáns különbség nem jelentkezett. Az alacsony öngyilkossági rátájú megyében közel kétszer annyi a katolikus vallású, szignifikánsan intenzívebb a vallásgyakorlás, a hit szerepe a mindennapokban. A talált adatokat figyelembe kellene venni a szomatikus és mentális betegségek megelőzésében egyaránt.
