Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "egyenlőtlenség" x
Clear All
Authors: Lajos Döbrőssy, Attila Kovács and András Budai

Absztrakt

A citológiai vizsgálatra alapozott méhnyakszűrés – elméletileg – alkalmas korán felismerni és kezelésre juttatni a méhnyak rákmegelőző állapotait és rákját, ezáltal javítani az életminőséget és mérsékelni a célbetegségből eredő halálozást. Ez a lehetőség gyakran kihasználatlan marad, mert egyenlőtlenségek mutatkoznak mind a szűrés „kínálati”, mind a „keresleti” oldalán. Az egyenlőtlenségek – az ország geopolitikai helyzetén túlmenően – adódhatnak az egészségügyi ellátórendszer különbözőségeiből, a szűrés mint szolgáltatás elérhetőségéből. Másfelől, a felkínált szűrés elfogadására befolyással van a célnépesség társadalmi-gazdasági helyzete, egészségtudatossága és tájékozottsága a szűrővizsgálat mibenlétéről, hasznáról és a lehetséges károkozásról. A szolgáltatóknak szorgalmazni kell a felajánlott szűrővizsgálat mind teljesebb elfogadását. Orv. Hetil., 2015, 156(24), 955–963.

Restricted access

Egy korábbi kutatás megmutatta, hogy a magas minőségű formális intézményi háttérhez alacsony szintű társadalmi bizalom társul az Egyesült Királyságban. Jelen cikk célja ennek a paradoxonnak a feloldása, melyet a királyság heterogén társadalmi jellegében keresünk. Az elemzés az etnikai, vallási és jövedelmi alapú különbségekre összpontosít, amiket a közösségen kívüli hálózatnak, a közösségen belüli bizalomnak, a bizalom körének és a külső, formális kikényszeríthetőség szükségességének mátrixában vizsgál. Három tényező – koncentrált, nagyon diverz területek, korlátozott közösségen kívüli kapcsolattal rendelkező, szoros közösségek egymás mellett élése és a kisebbségi csoportok nélkülözésnek való nagy mértékű kitettsége – adja a puzzle megoldását. Mindezek tovagyűrűző, bizalomromboló hatását tovább erősíti az alacsony jövedelmű népességcsoport igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének korlátozottsága, aminek eredményeként olyan környezet jön érte, ahol a külső kikényszeríthetőség sem informális, sem formális intézményeken keresztül nem érhető el.

Restricted access
Authors: Erika Marek, Réka Kalmár, Nóra Faubl, Zsuzsa Orsós and Tímea Németh

Absztrakt:

Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.

Open access
Authors: Borbála Bányai and Zsuzsanna Vida

Kovách Imre (szerk.): Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon (Napvilág Kiadó, Budapest, 2006, 504 oldal)

Restricted access

Az igazságosság jól meghatározott elvei a modern politikai berendezkedés és a jóléti állam intézményes struktúrája legitimációjának feltételeit biztosítják, illetve biztosíthatják. Következésképpen az igazságosság valamely elvének megalapozása kitüntetett érdeklődésre tarthat számot a demokrácia gyakorlati működése és a politikai filozófia szempontjából egyaránt. Vizsgálódásunk célja, hogy az igazságosság elve megalapozásának az eddigi tiszta logikai kísérleteivel szemben egy társadalomelméleti megalapozás lehetőségét mutassuk be négy lépésben. Először az igazságosságprobléma általános struktúráját mutatjuk be. Második lépésben az igazságosság elvei megalapozásának néhány ismert stratégiáját elemezzük. Harmadszor, az igazságossági elv társadalomelméleti megalapozásának főbb kérdéseit vesszük szemügyre. Végül az igazságosság jelenlegi legfontosabb kérdésével, nevezetesen a felelős személy fejlődését szolgáló intézményes feltételekkel foglalkozunk.

Restricted access

A társadalmi viszonyokra vonatkozó felfogásunkhoz kapcsolódva, ebben a tanulmányban a társadalmi viszony fogalmához képest eltérő fogalomként határozzuk meg a társadalmi kapcsolat fogalmát. A társadalmi kapcsolat kifejezett vagy hallgatólagos megegyezés által kialakított kölcsönös elvárás és elkötelezettség adott egyének között abban a vonatkozásban, hogy elősegítik egymás érdekeinek az érvényesítését. Az adott kapcsolatokat kialakító szabályrendszer formája, illetve az adott kapcsolatokat alkotó kötelezettségek, valamint e kötelezettségekhez kapcsolódó ellenőrzés szabályozottsága szempontjából a társadalmi kapcsolatokon belül különbséget teszünk a szoros és a laza társadalmi kapcsolatok között. A laza társadalmi kapcsolatokon belül a normatív egyenlőség vagy egyenlőtlenség szempontjából megkülönböztetjük egymástól a partneri kapcsolatokat és a hűségi kapcsolatokat.

Restricted access

Új epidemiológiai korszak kezdődött Magyarországon annak eredményeként, hogy két évtizeddel ezelőtt az államszocialista rendszer összeomlása szabaddá tette az utat a piacgazdasághoz vezető átalakulás és a nyitott társadalom megvalósulása előtt. Ezek együtt teremtették meg a feltételeket a krónikus epidemiológiai válság felszámolásához és az új epidemiológiai korszak létrejöttéhez. Nem véletlen koincidencia, hogy az epidemiológiai fejlődés két-három évtizedes megtorpanása, sőt válsága a rendszerváltozás körüli években szűnt meg, és bekövetkezett az epidemiológiai fordulat: az életkilátások markáns javulása az Elbától keletre lévő országokban. Az új epidemiológiai korszakot a halálozási viszonyok javulása határozza meg. Ebben az egészségtudatosság terjedése mellett a hatékony medikációnak és orvosi technológiának és a sürgősségi ellátásnak meghatározó jelentősége van. Az új epidemiológiai korszakra leginkább az jellemző, hogy egyre általánosabbá válik a betegségek progressziójának késleltetése, és végül a halálozás idősebb korban következik be. Nagyobbrészt a keringési rendszer betegségeinek sikeres megelőzése és kezelése eredményezi a születéskor várható élettartam meghosszabbodását. Miközben az életkilátások országos szinten javulnak, paradox módon megnő a halál előtti társadalmi egyenlőtlenség. Orv. Hetil., 2012, 153, 662–677.

Restricted access

–124. Huszár Ákos (2011c): Egyenlőtlenség és osztály. Mit várhatunk, mi várható el egy osztálysémától? Társadalomkutatás 29(4), 405–421. Huszár Ákos (2012a): Osztályegyenlőtlenségek. Az egyenlőtlenségek ábrázolása Magyarországon

Restricted access

nézőpontokból. In: Kovách Imre (szerk.): Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon . Napvilág, Budapest, 109–160. Cohen, Jean L. (1982): Class and Civil Society. The

Restricted access

Vitrai J. Individual and social determinants of health and health inequalities. PhD thesis. [Az egészség és az egészség-egyenlőtlenség egyéni és közösségi szintű befolyásoló tényezői. PhD-értezés.] Pécsi

Restricted access