Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for :

  • "előnyök" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Ferencz, Beatrix Domján, László Gerő, Tímea Tänczer, and Gy. Ádám Tabák

Absztrakt

Az inzulinkezelés a cukorbetegség leghatékonyabb kezelési módja. A microvascularis szövődmények kockázatának egyértelmű csökkentése és az esetleges hosszú távú cardiovascularis előnyök elérésének azonban ára van: a (súlyos) hypoglykaemia kockázata 2–3-szorosára nő, továbbá az inzulinkezelt betegek testsúlya gyorsabban növekszik, mint az egyéb kezelésben részesülőké. Egy vizsgálatban ráadásul az intenzív glykaemiás kezelés mellett (ami gyakrabban igényelt inzulint) növekedett az összmortalitás is. Jól ismert ezeken kívül az inzulin növekedési faktorszerű hatása, ami fokozott mitogenitást eredményezhet. Ezen potenciális mellékhatások mind a beteg, mind az orvos részéről gátat szabhatnak az inzulinterápia elkezdésének. A közleményben a szerzők bemutatják, hogy a cukorbetegség diagnózisakor alkalmazott átmeneti intenzív inzulinkezelés hosszú távú remissziót eredményezhet. Tárgyalják továbbá az inzulinkezelés elkezdésének optimális módját (napi egyszeri bázisinzulin), illetve az intenzifikálás lehetőségeit is. Kitérnek az analóg inzulinok farmakokinetikai előnyeire, és bemutatják, hogy az új bázisanalógok mellett hasonló hatékonyság érhető el, mint a humán inzulinnal, miközben a hypoglykaemia kockázata körülbelül 20–30%-kal csökken. Orv. Hetil., 2015, 156(36), 1443–1450.

Open access

A rendelkezésre álló szakirodalmi hivatkozások a bioszén széleskörű felhaszná-lási lehetőségeit jelzik a talaj-növény-mikroba kölcsönhatás alakulására. A bioszén kedvezően befolyásolhatja a talajok fizikai-kémiai tulajdonságait, pl. vízháztartását, agyag- és szervesanyag-tartalmát, a kémhatását, a N- és P-tartalmát, a mezo- és mikroelemek mennyiségét és porózus szerkezete miatt annak levegőzöttségét, az oxigéntartalmát vagy az oxigén relatív mennyiségét a pórustérben.

A növénytáplálásra kifejtett kedvező hatások közvetlenül és közvetve is meg-nyilvánulhatnak. A mikroorganizmusok intenzívebb szaporodása a bioszénnel kezelt területeken az irodalmi adatok alapján jól megalapozottnak tekinthető. A bioszén kiszáradástól való felületi védelmet, oxigéndúsabb környezetet, és adszor-beált szerves anyagokat is jelent a mikroorganizmusoknak; gombáknak és baktéri-umoknak egyaránt. A jobb mikrobiális ellátottság eléréséhez a talaj a fizikai-kémiai tulajdonságok mellett kedvező hőmérséklet és a kémhatás is hozzájárul.

A bioszén növénytermesztési technológiákba történő integrálásának eredményei így leginkább rövidtávon, de termésnövekedésről adnak számot. A növénytermesztés szempontjából hasznos mikroszimbionta nitrogénkötő baktériumok valamint a foszformobilizáló mikorrhiza gombák mennyisége és aktivitása ugyanakkor erősen dózis és termékfüggő. A növény-mikroba szimbiózis hatékonysága a leginkább szükséges és kritikus környezeti stressz-körülmények között rosszabbodhat. Aggó-dásra ad okot a helytelenül használt nagy bioszén-dózisok tápanyag- és/vagy vízle-kötő tulajdonsága és nem utolsó sorban a talajeredetű patogén mikroorganizmusok fokozott felszaporodási lehetősége is.

A bioszén tehát olyan értékes eszköz lehet a kezünkben, aminek előnyeit csak a megfelelő talajfizikai, -kémiai és -biológiai vizsgálatokra alapozottan, odafigyelés-sel és kellő szakmai ismeretekkel együtt használhatunk ki jól és biztonságosan.

Restricted access

A cikk azt a közgazdasági vitát elemzi, amely Nagy-Britanniában az euróbevezetése körül alakult ki. Középpontjában két interjúáll –a szerzők Willem Buiter professzort (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetőközgazdászát, az elnök szakmai tanácsadóját) és Patrick Minford professzort (az alkalmazott közgazdaságtan professzorát, Cardiff Business School) kérdezték az euróbevezetéséről vallott nézeteikről. Miként Buiter professzorhatározottan támogatja Nagy-Britannia euróövezeti tagságát, Minford professzor azonban elutasítja azt, a két interjúösszevetése érdekes képet fest a központi gazdasági kérdésekről. A cikk egy rövid bevezetéssel indul, amely az interjúk szakmai hátterérőlszá_

Restricted access

A tanulmány első felében a szerző elemzi a tagsági, illetve csatlakozási kritériumok, valamint az integrációérettség fogalmát. Ez utóbbit elsősorban mint az adott integrációs formából nyerhető előnyök maximális kiaknázásának képességét határozza meg. Mind a kritériumokat, mind pedig az integrációérettséget gazdasági, politikai és intézményi vonatkozásban egyaránt értelmezi és elemezi, majd ezekkel összefüggésben rátér a működő piacgazdaság paramétereinek meghatározására. A szerző hangsúlyozza, hogy a versenyképesség minden csatlakozó ország integrációérettségének egyik fokmérője. Az EU-gazdaságok strukturális gyengeségeinek elemzése során aláhúzza, hogy bár a jóléti állam modellje és gyakorlata komoly terheket ró az európai gazdaságokra, a jóléti állam európai vívmány, amit nem megszüntetni, hanem megreformálni kell. Végül a tanulmány a KKE-régió versenyképességét vizsgálja, és többek között rámutat: a magyar versenyképességben döntő tényezők lehetnek a termelékenység színvonala, a jó minőségű humántőke, valamint a munkaerő alacsonyabb ára. Mivel e komparatív előnyök egy része az egész régiót jellemzi, a keleti csatlakozás jelentékenyen hozzájárulhat az EU nemzetközi versenyképességéhez.

Restricted access

. Pál, M. (2009): Takarmánycirok termesztési és felhasználási előnyök. (Advantages of forage sorghum production and utilization.) GK HÍradó , 23 , 9. Pál M. Takarmánycirok

Restricted access

A környezetvédelemre és a gazdasági növekedésre gyakran mint ellentétes célokra tekintenek. A szigorúbb környezetvédelmi szabályozás hívei rávilágítanak a magasabb öko-hatékonyság jövedelmezőségére, valamint az ennek révén milliószámra létesíthetőöko-ipari munkahelyre, miközben javul az egészségmegőrzés és a természeti erőforrások védelme is. Az európai gazdasági és üzleti szféra ugyanakkor a szigorúbb szabályozásban a növekedés és a világgazdasági versenyképesség gátját látja. Egy költséghatékony környezetpolitika, ahol a környezet kompetitív előnyök forrásaként jelenik meg, nagyban hozzá tudna járulni a két cél látszólagos ellentmondásnak enyhítéséhez és egy jólétet előmozdító strukturális igazodáson alapuló európai szociális modell kialakulásához.

Restricted access

Absztrakt

A közlemény áttekinti a laparoscopos sérvsebészet történetét, a lágyéktáji és ventralis sérvek laparoscopos megoldásait, technikáját, eredményeit. Az előnyök és hátrányok mérlegelése alapján megállapítja, hogy a laparoscopos sérvműtétek kiváló eredményekkel járnak a korai rehabilitáció, a közvetlen és távoli posztoperatív fájdalom, valamint az igen alacsony (kevesebb mint 1, illetve 5%) recidívaarány vonatkozásában. Gyakorlott sebész kezében méltán tekinthetők a sérvműtétek gold standardjének.

Restricted access

Az endometriumcarcinoma a leggyakoribb nőgyógyászati daganat. A sebészi kezelés hagyományosan laparotomia útján történik, de korai stádiumú betegség esetén a laparoszkópos módszerek is egyre szélesebb körben elfogadottá válnak. A tanulmányokban a túlélésre és kiújulásra vonatkozó adatok laparoszkópia és laparotomia esetében megegyeznek, míg az előbbi esetében lényegesen alacsonyabb műtéti morbiditásról és rövidebb lábadozási időről számoltak be. Magas szintű jártasság birtokában, az említett előnyök miatt, a laparoszkópia megfelelő kezelési alternatíva korai méhtestrák esetében. Összefoglaló közleményünkben a laparoszkópia korai stádiumú méhtestrák kezelésében betöltött szerepével foglalkozunk. Orv. Hetil., 2010, 42, 1748–1752.

Open access

A világháló jelentőségét felfedezése, kialakítása után rögtön felismerték az orvosok, akkoriban elsősorban a kapcsolattartás eszközeként használták. 2004 óta egy új kifejezés, a web 2.0 látott napvilágot, amely a közösségi webet takarja. Olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek többsége ingyenes, és használatuk nem igényel informatikai tudást, valamint a felhasználó számára lehetővé teszi a visszajelzést a szolgáltatóhoz. A szerzők cikkükben rövid összefoglalást adnak a web 2.0 orvosi felhasználásáról. Az orvosi információ demokratizálódása ebben a nagyrészt empirikus tudományban és a hozzá tartozó hierarchikus struktúrában, mint a legtöbb fejlődés, a már látható előnyök mellett számos, még kiszámíthatatlan, de megelőzhető veszéllyel is jár. Ezért a szerzők javasolják, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók ne csak passzív befogadói, hanem aktív előállítói legyenek az internetes információnak.

Restricted access

Co-housing és városi fenntarthatóság

Piaci és közösségi többlakásos fejlesztések helyválasztása a fenntarthatóság tükrében

Építés - Építészettudomány
Authors: Szabó Julianna, Kissfazekas Kornélia, and Babos Annamária

Nyugat-Európa városi lakásfejlesztéseiben az 1990-es évek óta megfigyelhető a környezeti fenntarthatósági szempontok, illetve a közösségi lakhatás szempontjainak terjedése. Egymáshoz közelítő trendekről van szó, hiszen számos co-housing2 közösség alapértékként fogalmazza meg a fenntartható életmód kialakítását, ugyanakkor az integrált lakóközösség kialakítása és az azzal járó társadalmi előnyök a fenntarthatóság harmadik, társadalmi pillérének tekinthetők, ami egyre több zöld ingatlanminősítési rendszerben is megjelenik. Ugyanakkor a fejlesztés egyes döntéseiben a két trend által meghatározott szempontok nem mindig esnek egybe. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a városias többlakásos lakóingatlanok helykiválasztását milyen módon befolyásolhatja a környezettudatos és a co-housing szempontrendszer, felismerhetők-e karakteres különbségek, illetve miképpen és mely feltételekkel erősítheti egymást egy beruházásban a két nézőpont.

Elemzésünket Yosef Jabareen városi fenntarthatósági kritériumaira alapozzuk. A településföldrajzi lokációs elméletek analógiájára bevezetjük a telek helyi és helyzeti energiájának fogalmát. Jabareen kritériumait az ingatlanfejlesztés lokációs szempontjainak feleltetjük meg, szembeállítva egymással a tipikus piaci ingatlanfejlesztés szempontjait, a közösségi lakásépítés szempontrendszerével. Vizsgálatainkat részben a co-housing szakirodalom megállapításaira és esettanulmányaira, részben — széles körű és releváns magyar tapasztalatok hiányában — berlini megépült közösségi lakóházak adatbázisára építjük. Végezetül felvetjük a városi önkormányzati felelősség kérdését a közösségi lakásfejlesztések orientációjában, a fenntartható lokációs döntések támogatásában.

Open access