Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "elhanyagolás" x
  • All content x
Clear All

] Herczog, M., Kovács, Zs.: Prevention, recognition and treatment of child maltreatment and negligence. [A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése. Módszertani levél.] Magyar Védőnők Egyesülete, Budapest, 2004. http

Restricted access

A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód (bántalmazás, elhanyagolás) gyakorisága és következményei a felnőtt világ folyamatos problémái világszerte. A fejlődési pszichopatológia a biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatásainak tanulmányozása révén egyre pontosabb képet nyújt az elhanyagolt és bántalmazott gyerekek adaptációs erőfeszítéseiről, azokról a egyedfejlődési útvonalakról, ahol az eltérések (érzelemszabályozás, kötődés, társas viselkedés stb.) hátterében fontos szempont a rossz bánásmód időpontja, súlyossága, időtartama a gyermek életében. Ez az integratív szemlélet bepillantást nyújt a tünetképződés vs. alkalmazkodási erőfeszítések dinamikájába, a rossz bánásmód transzgenerációs következményeibe éppúgy, mint a kockázati vs. kompenzációs faktorok ismeretében a prevenció szélesebb lehetőségeibe.

Restricted access

Helczmog M., Kovács Zs.: Módszertani levél a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére, kezelésére. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 2003. Kovács Zs

Restricted access

Absztrakt:

Traumatikus élmények nemcsak kedvezőtlen következményekkel járhatnak, hanem a traumában érintett személyek fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. Ebben a tanulmányban hat traumatípust vizsgáltam meg különböző festmények és az élettörténet elemzése révén: érzelmi depriváció/elhanyagolás, halálközeli élmény, erőszak áldozatává válás, háború, baleset/betegség és érzelmi frusztráció. A képzőművészeti alkotások felhívhatják a figyelmet alkotójuk traumatikus élményeire gyakran ismétlődő motívumokkal és ábrázolástechnikával (Nap, anyakép, az elveszített személyre utaló tárgyak, erőszakos vagy az erőszakot jelképező motívumok, felduzzadt énkép művészi megnyilvánulásai, szürreális víziók, fanyar irónia, a szeretett személy más tárgyakkal való helyettesítése), illetve hirtelen stílus- és témaváltás, amely az emberi szenvedés iránt megmutatkozó fokozott érdeklődést fejezheti ki (Lovis Corinth). Az önábrázolás hangsúlyos jellege az alkotó fokozott önvizsgálatára, esetleg betegsége, lelkiállapota folyamatos monitorozására utalhat (Frida Kahlo, Otto Dix, Lovis Corinth, Edvard Munch). A művészi tevékenység egyes esetekben hozzájárulhat a trauma feldolgozásához (Hans Bellmer, Oskar Kokoschka, Max Ernst, René Magritte), más esetben nem képes meggátolni a trauma pszichológiai/pszichiátriai következményeinek kialakulását (Artemisia Gentileschi, Edvard Munch, Gulácsy Lajos). Orv Hetil. 2017; 158(17): 668–677.

Restricted access

, elhanyagolás, szexuális visszaélés. In Vikár A., Vikár Gy. és Székács E. (szerk.), Dinamikus gyermekpszichiátria (pp. 360–392). Budapest: Medicina. Tulving, E. (1985). Memory and consciousness. Canadian Psychology, 26, 1

Restricted access

–1089. Kökönyei, Gy. és Várnai D. (2007). A korai kapcsolati traumák – elhanyagolás és bántalmazás – hatása az agyi, a biológiai és a lelki fejlődésre. In Demetrovics Zs., Kökönyei Gy. és Oláh A. (szerk.), Személyiség-lélektantól az egészségpszichológiáig

Restricted access