Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "embourgeoisement" x
  • All content x
Clear All

: A paraszti polgárosodás lehetőségei az Alföldön [The possibilities for peasant embourgeoisement on the Great Plain]. In: Lengyel , Imre (ed.): Alföldi társadalom [Society of the Great Plain] IV. Békéscsaba, 65–80. Hegedüs , Pál

Restricted access

. Magyarországi zsinagógák HANÁK, Péter 1985: A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban (a 19. század második felében) [The image formed of others. Embourgeoisement and ethnic prejudices in

Restricted access

: University Press Competition and Entrepreneurship Kovách, I. (1997): Posztszocializmus és polgárosodás (Post-socialism and embourgeoisement

Restricted access

Márkus , István 2000: Polgárosodó parasztság. A magyar társadalom egy faluszociológus szemével [Peasantry on the path of embourgeoisement. Hungarian society through the eyes of a village sociologist]. Budapest, Dinasztia Kiadó. Márkus I

Restricted access

A 19. század folyamán a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia magyar lakta városaiban nagyszabású színházépítés folyt. A színház a nemzeti identitás megerősítésére és a magyar nyelv általános használatának szorgalmazására szolgált. A színházépületek stílusát nem elsősorban építészeti és esztétikai szempontok, hanem politikai indokok határozták meg, a színház a városok fejlődése, s egyben a polgárosodás bizonyításának egyik fontos eszköze volt, olyan középületet jelentett, amely a várossá válás egyik meghatározó elemévé vált. A színházépítők elsősorban fővárosi építészek voltak, akik Bécsben, Berlinben és Münchenben végezték a tanulmányaikat, ahol a 19. század közepére Európában általánosan elfogadottá és a városi paloták, illetve a városi középületek esetében divattá vált neoreneszánsz stílusban tervezték meg színházépületeiket. A magyar építészek az Európában látott stílusmintát követve alkották meg színházépületeiket, amelyek elsősorban a városi palota jellegét mutatják külső megformálásukban (Szkalnitzky Pesti Nemzeti Színház, 1871–1874; Arad, 1871–1874; Fellner & Helmer Temesvár, 1871–1875; Halmay Andor Békéscsaba, 1884–1885; Hauszmann Alajos Szombathely, 1880), belsejükben, a nézőtér-játszótér viszonylatában pedig a 17–18. században kialakult és kanonizálódott „itáliai–francia színház” tipológiáját mutatják. A magyar és az európai építészetnek is remekműve Ybl Miklós alkotása, a Magyar Királyi Operaház (1874–1884), amely Budapesten a Sugár út első traktusában épült fel az egész utat átfogó urbanisztikai koncepció jegyében alkalmazott neoreneszánsz stílusban.

Restricted access

társadalmi csoportok) [A few features of the special Hungarian development (or: the social groups left out of embourgeoisement)]. Szociológiai Szemle 3: 67–91. Laki L. A magyar fejlődés sajátszerűségének néhány vonása (avagy a

Restricted access

szociálpolitika’ (Hungarian Embourgeoisement: Dwindling Welfare Politics) 168 Óra , 18–19. Frykman, Jonas and Orvar Löfgren (1987) Culture Builders: A Historical Anthropology of Middle-Class Life . A. Crozier, transl. (New

Restricted access

folyamán. A kiskanizsai „sáskák” példája [Adapting embourgeoisement: a possible way of transformation of peasantry during the 20 th century. The example of “locusts” from Kiskanizsa]. Korall 19–20 , 190–217. Molnár Á

Restricted access

Szelényi, I. (with Manchin, R., Juhász, P., Magyar, B. and Martin, B.) (1988): Socialist Entrepreneurs (Embourgeoisement in Rural Hungary). London: Polity Press. Socialist Entrepreneurs (Embourgeoisement in Rural

Restricted access

, Embourgeoisement. Essays]. Budapest: Cserépfalvi Kiadó. Scudóság, modernizáció, polgárosodás KOHN Sámuel 1990 (1851): Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez [Hebrew Sources and Data to the History of Hungary

Restricted access