Search Results

You are looking at 1 - 10 of 52 items for :

  • "emergency medicine" x
  • All content x
Clear All

. 6 International Federation for Emergency Medicine: Point-of-care Ultrasound Curriculum Guidelines. http://www.ifem.cc/site/DefaultSite/filesystem/documents/Policies%20and%20Guidelines/IFEM%20

Open access

Absztrakt

A nemzetközi utazások száma a második világháború óta töretlenül növekszik. Az utazók igénye a biztonságra megnőtt, ennek ellenére utazás előtti tanácsadáson csak kevesen jelennek meg. Az utazók 50%-a valamilyen egészségügyi problémával találkozik útja során, és a biztosító segélynyújtó csoportja – az assistance szolgáltató – elrendezi, figyelemmel kíséri a külföldi betegellátást. A segélynyújtó csoportnál dolgozó orvosnak multidiszciplináris tudásanyaggal kell rendelkeznie a biztosítástechnikai és közegészségügyi, jogi ismeretek mellett. Amennyiben a beteg nem folytathatja útját, haza kell hozni. Az orvosnak azonban a beteg hazakísérése és a külföldi beteg helyszíni ellátása is a feladata. Ezen tevékenységek különböznek a hétköznapok gyakorlatától, és a váratlan, sürgősségi helyzetek kialakulása miatt azt kritikus betegek ellátásában jártas orvosnak kell végeznie. A megbetegedett utazók külföldön való ellátását, illetve a külföldi utazók itthoni orvosi ellátását az assistance orvostan tárgyalja. A protokollok létrehozása, az assistance orvostanban való jártasságot igazoló licencvizsga kialakítása a kritikus betegek ellátását végző szakemberek feladata. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 808–812.

Restricted access

Fluid therapy is one of the main issues for hemodynamic resuscitation. Tissue Doppler imaging (TDI) of the right ventricle (RV) with bedside ultrasound (BUS) technique is a new dynamic method to identify fluid responsiveness in patients with hypotension. Here, we present the case of a hypotensive patient monitored with TDI measurements of RV. A 75-year-old male patient was admitted to the emergency department (ED) with the complaint of diarrhea. He was in severe hypovolemia, with hypotension, tachycardia, and tachypnea. His laboratory results were normal. BUS was performed on the patient by the ED physician. The velocity of the excursion of the tricuspid valve measured at presentation was 14.47 cm/s and, together with collapsed inferior vena cava (IVC), this finding led to the decision to begin fluid therapy immediately. The patient underwent 2 L of fluid therapy with 0.9% NaCl in a 2-h period. Control BUS after fluid therapy revealed decreased TDI velocity of tricuspid annulus to 11.81 cm/s and dilated IVC not collapsing sufficiently with respiration. The patient received his maintenance therapy after admission to the internal medicine department and was discharged from the service after 3 days. TDI in fluid responsiveness may find a clinical role in the future by the clinical studies.

Open access

; 172: 1377–1385. 11 Hompoth EA, Töreki A, Pető Z. Investigation of the burnout syndrome among the employees of the Department of Emergency Medicine at the University of Szeged

Open access

A beteg jólléte mindenekelőtt! – ezt az elvet sem a társadalmi, sem a politikai nyomás, sem az adminisztrációs kötelezettségek, sem a kereskedelmi érdekek nem sérthetik az orvosi rendtartás előírása szerint. A mindennapi, repatriációval összefüggő orvosi és nem orvosi tevékenységek azonban ezt az elvet gyakran megszegik. A hazai gyakorlatban az utazási biztosítások alapján történő beteg-hazaszállításoknak komoly anomáliái vannak. Ha ezeknek az eredete a financiális szempontok felülkerekedése a beteg érdekének rovására, akkor ezt a motivációs tényezőt azonnal ki kell iktatni! A torz gyakorlatot (többek között) a hosszú távú, betegszállítással kapcsolatos szakmai szabályok hiánya teszi lehetővé. Elsősorban a repatriáció szakmai indikációinak hiánya, a szállíthatósággal kapcsolatos hiányos állásfoglalások, következésképpen a szakmai felelősség elmosása nyújt erre lehetőséget. A szakmai szabályok hiánya lehetetlenné teszi a hazaszállítással megbízott egészségügyi szolgáltató számára a szakmai szempontok betartását – és ezzel a beteg érdekeinek érvényesítését. A helyzetet rontja, hogy a klinikai szakmák képviselői és maguk az alapellátásban dolgozó orvosok is alig ismerik a beteg hazaszállításának szakmai kérdéseit, annak gyakorlati lebonyolítását. Jelen közleményben a szerzők összefoglalják a repatriáció indikációit és kontraindikációit, útmutatást adnak a szállíthatóság kérdésének eldöntéséhez. Részletesen ismertetik a hazaszállításra alkalmazható járműveket, azok használatának korlátait.

Restricted access

Közleményünk első részében a külföldön megbetegedettek hazatérésének (repatriáció) komplex orvosi feladatát, illetve annak legkritikusabb mozzanatát, a beteg hazaszállításának lehetőségeit tekintettük át. Összefoglaltuk a repatriáció indikációit, kontraindikációit, és ismertettük a hazaszállíthatóságnak a szakirodalomban megjelent minimumfeltételeit. Részletesen leírtuk a hazaszállításra alkalmazható járműveket, azok használatának korlátait is. Közleményünk második részében elemezni kívánjuk a repatriáció orvosszakmai szempontjait és annak legkritikusabb mozzanatát, a beteg hazaszállítását. Elemezzük az e téren előforduló hibás gyakorlatot. Az anomáliák kiküszöbölése érdekében a biztosító orvosának felelősségét is pontosan meg kell határozni. Az orvosi felelősség megállapításának alapja a szakma szabályainak megfelelően vezetett orvosi dokumentáció. A beteg hazaszállítása egészségügyi ténykedés, tehát annak szakmai szabályai szerint kell a szolgáltatónak eljárnia. Ezen szakmai szabályokat a biztosító munkatársainak is szükséges ismerni és alkalmazni.

Restricted access

formálás szakmai eszköze.] IME 2010; 9: 17–23. [Hungarian] 3 Roberts JR. Roberts & Hedges’ clinical procedures in emergency medicine. Elsevier Saunders

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A kiégés egyre nagyobb problémát jelent a munkahelyeken, egyre több kutatás foglalkozik a vizsgálatával. Az orvosi pályán fokozottan jelen van a kiégés veszélye, a sürgősségi osztályon való munka pedig ehhez képest is nagyobb kockázatot jelent, mégis kevesen foglalkoznak az itt dolgozókat érintő kiégés vizsgálatával. Célkitűzés: A szegedi Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály dolgozói között a kiégés vizsgálata, különböző változókkal való összefüggéseinek elemzése. Módszer: A demográfiai adatokra, testi panaszokra, társas támogatottságra és a pszichológiai immunrendszer felmérésére irányuló adatgyűjtés anonim kérdőíves módszerrel történt, a kiégést pedig a Maslach Kiégés Kérdőívvel vizsgáltuk. Eredmények: A statisztikai elemzés szerint negatív irányú az összefüggés a kiégés és az életkor, a gyermekszám, az egészségügyben eltöltött évek száma, a testi tünetek száma, a társas támogatottság, valamint a pszichológiai immunrendszer között. Az ‘egyedülálló’ családi állapot kockázati tényező. Következtetések: A kiégéssel kapcsolatban az eredmények alapján megfigyelhetők rizikó- és protektív tényezők, mely adatok segíthetnek a prevenció és az intervenció kidolgozásában. Orv Hetil. 2018; 159(3): 113–118.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tibor Gyökeres, Eszter Schäfer, Attila †Szepes, Zsuzsanna Vitális, Mária Papp, István Altorjay, László Czakó, Áron Vincze, Attila Bursics, Péter Kanizsai, and Tamás Berényi

Absztrakt:

A gastrointestinalis vérzés gyakori előfordulása, súlyossága miatt kiemelkedő népegészségügyi jelentőséggel bír. Az antikoagulált és/vagy rendszeres thrombocytaaggregáció-gátló készítményeket, nemszteroid gyulladásgátlókat szedő, idősödő populáció arányának növekedésével az emésztőszervi vérzés a jövőben várhatóan számban és súlyosságban is egyre növekvő terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A gastrointestinalis vérzés ellátásában a sürgősségi szakember mellett a gasztroenterológus-endoszkóposnak van alapvető szerepe. A társszakmák (radiológus, invazív radiológus, intenzív terapeuta, sebész) képviselői sok esetben nem mellőzhetők a döntéshozatalban, a betegek ellátásában. Az érintett szakterületek képviselői szükségét érezték egy átfogó, multidiszciplináris, közösen elfogadott szemléletet tükröző, gyakorlati szemléletű hazai iránymutatás összeállításának az érvényes nemzetközi irányelvek alapján. A szerzők részletesen tárgyalják a gastrointestinalis vérzés ellátásának feltételeit, a kezdeti betegészlelést, a rizikóbecslést, a laborvizsgálatokat, a betegek resuscitatióját, valamint a vérzések diagnosztikájának és terápiájának lépéseit a vérzésforrás lokalizációja szerint külön csoportosítva. A szerzők iránymutatást adnak az elsődleges ellátás sikertelensége, illetve az ismételten fellépő vérzés eseteiben, végül a sebészet mai helyét is definiálják a gastrointestinalis vérzésekben. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1231–1242.

Open access

Rothwell, S., McAuley, D.: Spontaneous splenic rupture in infectious mononucleosis. Emergency Medicine, 2001, 13 , 364–366. McAuley D. Spontaneous splenic rupture in infectious

Restricted access